Szivárvány, 1988 (9. évfolyam, 25-26. szám)

1988-10-01 / 26. szám

ból kiválogatott járőrrel a Liliom utcai részen végre is hajtotta. (A másik oldal másnap reggel.) Ezen a részen megszerveztem az őrséget, az őrség pk-a itt Kalocsai szds. lett ezen a szárnyon. Este eltorlaszoltuk a kapukat (szekrény, ágy szalmazsák stb.) és erős kapuőrséget szervezünk. Szintén úgy este felé Solymosi örgy. jelentkezett telefonon és a környék rendfentartójának nevezte magát. Távbeszélőn felhívtam a H.M. Főügyeletes tisztet igazolásképpen, aki azután megerősítette ezt. Ezután Maiéter felhívta Solymosit és csak fegyvert és lőszert kért tőle, a többit magára vállalta a környéken. Kaptunk is tőle egy keveset, amiket egy eü. járőrünk hozott el. Az éjszaka többi része viszonylag nyugalomban telt el. Lent a földszinten levő volt gondnoki szoba elé vittünk egy ágyat és azon pihentünk felváltva Maléterrel.

OKT. 28 (Vasárnap)

Reggel 8 h-kor megindul Maiéter a körúti részre, hogy az ottani fegyveres felkelőktől a fegyvereket összeszedje. Közben Illés szds.-t egy a pincében meghúzódó szovjet pc. katona ijedtében lelövi, nem tudta, hogy nem őtet keresik, ő úgy tudta, hogy nem eshet fogságba mert a felkelők felkoncolják. Ezután rövid tűzharc keletkezik a felkelőkkel, amiben Kolmann fhdgy.-ot találat éri és ő is meghal. 4 felkelő foglyot ejtenek, akiket a fogdába zárunk. Közben a szovjet harckocsik változatlanul lövik a házakat és a laktanyát. Ilyen össze-vissza helyzet volt ott akkor. Egyik politikai tisztünk egy szovjet katona golyójától hal meg, egy másik tisztünket a felkelők lövik le, megpróbálunk rendet teremteni a környéken, miközben szovjet harckocsik lövik a laktanyát. Ebből igazodjon ki valaki abban az időben. Ez már több mint tragikus. Ehhez járult még hozzá, hogy a rádió valamiféle, a Kilián laktanyából jött parlamentekről beszél, akikről nekünk, fogalmunk sincs, mi nem küldtünk senkit sehova. Ez ellen előbb én a rádiónál a VK.-n és a HM. Főügyeletes-tisztnél tiltakozom, majd a Körúti akció után Maiéter hívja fel a Honvédelmi Minisztert, hogy az ellen tiltakozzon. Janzával akar beszélni, de ő nincs ott, azonban érdekes módon Bata még mindig ott van és így Maiéter vele beszél igen felzaklatott idegállapotban, megemlítve, hogy nálunk emberek, tisztek halnak meg és a rádió ilyeneket kürtöl ellenőrizetlenül és felelőtlenül a világba. Ezután Maiéter Horváth alez.-t, az Úri utcai helyettesét hívja fel telefonon, aki az úri utcai parancsnokságon tartózkodik, és felkéri, hogy ő is tiltakozzon a nevében.

A szovjet pc. katona, aki a rejtekhelyéről Illés szds.-t lelőtte, súlyosan sebesült, összeégett volt alig állt a lábán. Maiéter magával hozta a laktanyába, az eü. szolgálat bekötözteés Maiéter, aki tudott oroszul, elmagyarázta neki a helyzetet és hogy kit lőtt le. A katona erősen meg volt-69-