Szivárvány, 1988 (9. évfolyam, 25-26. szám)

1988-10-01 / 26. szám

rendülve és kicsordultak a könnyei. Ő ezt nem így képzelte el, nem ismerte a helyzetet, Ő mindenkire lőtt aki hozzá közeledett, azt híve, hogy itt mindenki ellenforradalmár és fasiszta felkelő. Az állapotára való tekintettel átszállítottuk a kórházba orvosi gyógykezelés végett.

Délután 13 h körül a Kormány fegyverszünetet rendel el, a honvédség maradjon állásaiban és csak önvédelemből lőjjön. A felkelőket fegyveres hazafiaknak nevezi. Ezek szerint mi fegyveres hazafiak ellen harcoltunk. Ez új helyzetet teremt nálunk is. A korábban foglyul ejtett felkelőket kiengedjük. Nagy öröm és ujjongás az utcára özönlő tömeg részéről. A forradalom győzelmét éltetik. Később a szovjet harckocsik ismét megjelennek és lőnek. A tömeg lemenekül a házakba. Általános felháborodás mindenütt és kérdezik Malétertől: „a szovjet harckocsikra, és katonákra nem vonatkozik a fegyverszünet?? Maiéter tiltakozik a Honvédelmi Miniszternél a szovjet harckocsik további támadásai ellen.

Én a délelőtt elfoglalt körúti részen is megszervezem az őrséget és az itteni őrség pk.-ául Jancsik fhdgy.-ot bízom meg.

A délután folyamán bejött a laktanyába egy Iván-Kovács nevű fiatalember aki a Corvin-közi felkelők parancsnokának mondta magát. Kiderült azonban, hogy ez nem felelt meg a valóságnak, lehet hogy korábban az volt vagy valami hasonló, de most már nem volt az. A felkelőknek igen rossz véleményük volt róla és más egyéb gyanús körülmények és zavaros magyarázatok miatt ott tartottam a laktanyában és bezártam a kapu alatt levő egyik üres szobába. Másnap hajnalban azután a Corvin-közbe kiérkező Váradi vörgy. javaslatára, aki őt ismerte, (Iván-Kovács hivatkozott is rá) elengedjük. Később az öccsével találkoztam Jugoszláviában, aki elmondta, hogy a bátyja nem volt rosszindulatú, sem fasiszta sem ávós, korábban rajzoló volt a Honvédelmi Minisztériumban és Váradi vörgy.-al innen volt az ismeretség. Most egy rádió gyárban dolgozott.

Úgy délután négy-öt óra felé Maiéter üzen a Corvin-közi felkelők parancsnokának (aki mint később megtudtuk ekkor Pongrácz Gergely volt), hogy jöjjön át a laktanyába, beszélni akar vele. Ő nem akart átjönni és egy helyettesét küldi, hogy Maiéter menjen át velea Corvin-közbe. Maiéter át is ment és a kormány fegyverszüneti felhívását, és nyilatkozatát ismertette, amely elismerte a felkelés jogosságát és arról akarta őket meggyőzni, hogy tegyék le a fegyvert, mivel elérték amit akartak. A továbbiakban meg arról beszéltek, hogy a rendet hogyan lehetne a környéken helyreállítani, valamint, hogy kik ők (már mint a felkelők) és hogy mit akarnak. Maiéter ezután elgondolkozva jött vissza a laktanyába.- 70 -