Szivárvány, 1988 (9. évfolyam, 25-26. szám)

1988-10-01 / 26. szám

45 p. vagy 3 ó. 38 p. Én az utóbbit tartom valószínűnek, az események összértékelése alapján. Szkurka helyszínleírása katonai pontosságú. Két orosz lovas ugratott Petőfi után a kukoricába; az egyik kétszer rávágott a karddal, ekkor összeesett. Ahogyan szembenállva fogadta a fátum csapását, a halálos csapást, ez teljes hitelességgel bizonyítja Petőfi személyének azonosságát. Szkurka szavainak hitelességét. Vájná nem ismerte hoszszasan és bensőségesen Petőjit, ezért a költő ilyen magatartását nem hazudhatta bele visszaemlékezésébe! A másik két orosz Szkurkát támadta meg, de ő kivédte a támadást. Ezeknek a lovasoknak nem volt pikájuk. csak kardjuk. Szavai alapján úgy tűnik, hogy a Bem áttörés ulánusai voltak ezek a katonák, pika nélkül, mert azt Daczó huszárjai az áttörés alkalmával eltörték. A huszár csak így tudott védekezni a jóval hosszabb döfőfegyver ellen. Szkurka azt is megfigyelte, hogy a szőlőben feljebb is lehettek menekülők, mert az oroszok ott is vágtak, sőt lőttek is. Továbbá látta azt is, hogy távolabb még néhányan szintén lovon menekültek, de bevárnia nem lehetett egyiket sem, mert őt űzték. (Pl. Kállay József hdgy.) Arra a kérdésre, hogy mindez a terep melyik pontján történt, a csatahelytől milyen messzire, azt felelte, hogy ,,egy öregágyúlövésnyire”. Ismerve az akkori ágyúk űrméretét és lőtávolságát, ez a tapasztalt katona most is pontos választ adott: mivel a magyar nyelv sajátos kifejezése szerint az öreg szó tulajdonképpen nagyot is jelent olykor, az öreg ágyú megnevezés az akkori 12 és 18 fontos vagy még nagyobb ágyúkra vonatkoztatható. E két ágyúméret általában a terepütközetekben volt használatos; a még nagyobbak, a 24, 30 és 36 fontosak várharcban. A 18 fontos ágyú lőtávolsága kb. 1,7 km. Az a hely a Szőlőhegy lábánál, ahol Petőfit utolérték és megölték, a csatatértől, pl. a Sárpatak hídjától valóban ilyen távolságra van. De pl. az innen visszamérhető legrövidebb távolság a magyar balszárny felé a Sárpatakig éppen 1400 m, ez pediga 12 fontoslöveg lőtávolsága! Szkurka János Vilmos-huszár helymeghatározása a katonai térképen egyértelműen és többszörösen is pontos!

E Szkurka-történetet az ütközet másik katona-résztvevője, Otrobán Nándor hdgy. is reális, igaz beszámolóként ismerte el a Petőfi Múzeum hasábjain 1888. júl. l.-i számában írt visszaemlékezésében. A rekonstruált események tanúsága szerint tehát ekkor, itt és így halt meg nagy forradalmi költőnk, Petőfi Sándor. Ebben az egyben gr. Haller József a legnagyobbat tévedte, kutatómunkája során. Erről egyébként később, más helyen még szót ejtek. (Hol és hogyan lehetett máshol is Petőfi?)

Mivel Szkurka említette, hogy mások is voltak ott a közelben gyalogosan vagy lovon, az errevonatkozó visszaemlékezésekben van két eléggé reális, a Szkurka-leírással összhangban levő is. Az egyik 1861-ben-41 -