Szivárvány, 1988 (9. évfolyam, 25-26. szám)

1988-10-01 / 26. szám

jelent meg a Vasárnapi Újság 5. számában, az 56. lapon; Kuthy Emil volt hclgy. írta meg. Neki egy erősen sebesült katona mesélte el, akinek szavai egyeztethetők, hiszen az elmondott történet színhelye az országúttól még egy km távolságra sincs. Könnyen lehetséges, hogy ez a katona talán tüzér lehetett, akiknek ágyúja a hirtelen irányváltoztatás miatt beleszaladt a Korcsomba szakadékába akkor, amikor a falu mögül előbukkanó 1, orosz bekerítés ulánusai megjelentek. Ezeket a katonákat, akik már csak gyalog tudtak menekülni, az oroszok nyilván foglyul ejtették és ott a környéken őrizték egy ideig. Ezeket a tüzéreket figyelmeztette a gr. Haller József levélben (1887. I. 22.-én Gyalókaynak írva) említett segesvári Schmied nevű szász ember. Ő is dzsidás századot említ az

1. bekerítés katonáiként.

A másik történet elmondója a csata résztvevője, Kállay József hclgy. voltjnevét gr. Haller József is említi 1886. III. 21.-i levele 4. oldalán Gyalókay Lajosnak írva), aki menekülése közben látta, de már holtan, pikaszúrással is hátában egy kukoricásban a költőt. Felismerte. E közlemény hitelességét a személyleírás egyező adatai és az a tény adja, hogy az illető nem publikálta, még az életében; anyagi-erkölcsi hasznot húzhatott volna belőle. A közleményt szószerint közli Hatvány Lajos: így élt Petőfi-c. könyve 2. kötetes 863. és 864. oldalán (Bp. 1967.)

Meg kell jegyeznem, hogy Kővári László még azon év szeptember elején illegálisan a helyszínre ment és ott, szavainak értelmezése szerint a lakosok a Csonta kert nyugati végénél egy kukoricásba vezették, ahol gyanítása szerint Petőfi esett el (Petőfi Múzeum, 1888. 2. sz. 55. hasáb). Sajnos, az informáló lakosok személyleírást már nem tudtak adni az illetőről, csupán a mellette hevert iratokról tettek említést, s igya kérdőjel továbbra is kérdőjel maradt, mert ismert az a tény, hogy Gyalókay az orosz rohamkor a menekülő Petőfinél csak a sapkáját látta, az iratos oldaltáskáját nem. Az alighanem a sütőkemencén maradt! Ide e helyre csak úgy érhetett el Petőfi, ha lovon vagy kocsin utazhatott volna és még 3 ó. 40 p.-ig ide is tudott volna érni. Ha ez így is történt, ő is, de segítője is meghalt a buni út felől jövő oroszok kezétől. Ugyanis a kert mögött néhány honvédsírt jelez a terület hajdani tulajdonosa gr. Haller József a BUDAPEST-c. lap 1888. dec. 25.-i cikkének vázlatrajzán. E sírokat vélhetően ő gondozhatta haláláig! A Kővári-féle hely koordinátái;

A Szkurka és Kővári-féle leírások helyszíneinek térképkoordinátái csak akkor vagyok vagyok hajlandó közzétenni, ha az erdélyi magyarság módszeres üldözése és a magyar emlékek pusztítása román részről tartósan és megbízhatóan megszűnik. Lelkiismeretem szerint nem tehetem ki Petőfi Sándor esetleg még meglevő földi maradványait tudatos pusztításnak.

Az ütközet és környéke az elmúlt közel 140évalatt olyannyira megváltozott, a terep olyan nagymértékben lett megbolygatva, hogy ha nem-42 -