Szivárvány, 1988 (9. évfolyam, 25-26. szám)
1988-06-01 / 25. szám
tatlanságának elvesztéséért elégtételt venni vágyó apáca-jelölt Monár Anna a férfi-világ szörnyetegei közt csak úgy tud felülkerekedni, ha maga is szörnyeteggé válik. A történet egyszerű: Anna egy katona oldalán elszökik falujából majd megöli a katonát (egy másik változatban katonák tucatját gyilkolta majd akasztotta fára), felveszi annak ruháját, visszatér falujába s eldicsekszik rémtettével. A kérdés: miért tálalja fel ezt a szörnyű mesét a hazatérő asszony? Csiky Annája nem afféle egyszerű „bukott angyal”, hanem egy meglehetősen ostoba ,.rapevictim” és szadista tömeggyilkos, aki elvesztette hitét istenben és emberben mikor megbecstelenítették. Mert így elvették tőle a lehetőségét annak, hogy: „Szűzmária lánya, az Űr liliomos szüze” lehessen. A szerző megjegyzi, hogy a ballada történelmi háttere egy „háború-dúlta Erdély,ahol napirenden lehetetta sorozatos akasztás - csak másfajta kéjérzetekből eredően". Mint máskor is? Mind a három dráma mestermű. Csikynek valóban sikerült bebizonyítania színpadi krédóját: a színpad világa nem a világ színpada: a „való életet” eljátszani, tragikumát teljesértelműen visszaadni lehetetlen. így, mint egyik kritikusa véli, a költőnő kitör a lidérces realizmusból és Garcia Lorca szellemében, csaknem szürrealista módon, a népballadák babonás, homályos köntösébe burkolódzva, átmenti a napjainkban halálraítélt és szisztematikusan irtott székely tradíció és folklóré egy jelentős részét. Csiky Erdélye valóban már csak a múlt legendáiban létezik, de a „tragédia földjén” szerzett szellemi öröksége müvein keresztül a jelene! A kötet nemcsak dramatikai és etikai, de valódi esztétikai élmény is. Gvörgyey Klára Vásott varázslat Kicsoda Báli Brigitta? Hadd mondja el ő maga: „1948-ban születtem, Budapesten. Apámnak köszönhetem, hogy a betűvetésnél előbb ismertem meg Petőfi és Arany költeményeit. Első versemet iskolaköteles kor előtt róttam papírra, nyomtatott nagybetűkkel. Azután jöttek a tanulás évei, keserves küzdelem a tengerfenékre sülylyedt szavakért: újra kimondhatóvá és leírhatóvá tenni őket. Közben elvégeztem a jogi egyetemet, ami elég távol esett hajdani vágyamtól, hogy hegedűművész legyek.” Hát hegedűművész nem lett ugyan — legalább is nem tudunk róla — de író és költő lett belőle. Versei szép számmal jelentek meg hazai folyóiratokban: Vigilia, Forrás, Alföld. Jelenkor, Tiszatáj, Új forrás, sőt a párizsi Magyar Műhelyben is. 1975-ben adta ki a Magvető Könyvkiadó VÁSOTT VARÁZSLAT című verseskönyvét. Hadd elemezzük először ezt a finom formátumú, szinte bibliofil igényű könyvecskét, hogy aztán egy pillantást vessünk újabb termékeire is. A Vásott varázslat a Magvető Könyvkiadó fennállásának 20. esztendejében jelent meg. Az ízléses védőborító grafikusa Fogas Péter, a hátlapon a szerző fényképe látható az imént idézett önéletrajzi vallomással és a kötet rövid méltatásával. Lapszáma 76, de nem a mennyiség a fontos, hanem a minőség. Utóvég- 125 -
