Szivárvány, 1984 (4. évfolyam, 12. szám)

12. szám

Az emberi tudás kérdései

,, Semmi sem tanulmányozható behatóan, ha azt tanrendbe foglaljuk és tantárgyként fogjuk fel”

Marshall McLuhan.

Tudásunk alapját az emberi valóság igenlő ereje határozza meg. Tudásvágy nélkül nincs megismerés. A nyíltság befogadó képességünk alapfeltétele.

A valóság lehet bizonytalan, de létezésünkbe vetett bizalmunk azt végső fokon igennel ellensúlyozza.

Ez Éva szerepe „Az ember tragédiájában”. A jin elemet egybevágóan kiegészítő jen. „Elkerülheti-e az ember azt, hogy tévedjen, ha akaratában meg akar szabadulni a tévedéstől, vagy ettől csak úgy szabadulhat meg, ha olyan képességekre tesz szert, amelyek a tévedésektől megóvják?” (5)

A tudás Plátonnál a káoszt helyettesítő kozmosz.

Ezt a befogadótekintet nélküli igazságkeresést az egyisten imádás szakította meg, amikor kimondta: „Ne legyenek neked idegen isteneid előttem.”

Ez jelentette a tudomány és a vallás különválását is. Egyszersmint azt is jelentette, hogy a vallás tudományos igényei fokozatosan kiapadtak és a tudományok átfogó ereje és etikai követelményei elforgácsolódtak. Ez a folyamat mind a két oldalról mind a mai napig tart.

A történelem előtti ember számára a mindennapi élet, a tudományos megismerés és a vallás egy volt.

Sokrates szerint a tudomány, amely nem rendelkezik semmilyen építő céllal, nem más mint fortély.

A megismerésbe vetett bizalom révén a tudás előzőleges odaadás eredménye, tehát elkötelezett. A tapasztalat és az összegezés egybe tartozik.

Az összegezés a rögzíthetőség és kifejezhetőség árán történik. Már a nyelvszabta korlátok miatt is.

Kari Popper szerint a gyakorlati tudományok játékszabályai a módszertani szabályok, megegyezésen alapulnak. Az elméletek sorsa végső fokon elhatározáson múlik. Az elhatározás pedig az észszerű gondolkodásba vetett bizalomban nyilvánul meg. Carnap szerint a nyelv belső szabályai is szabad választásra utalnak. Feltételesen más szabályok is alkalmazhatóak ...” A megtűrés elve nemcsak a mennyiségtanra, hanem a logikára is vonatkozik.” (6)

Wittgenstein későbbi műveiben maga is beismerte a tetszés szerinti nyelv alkalmazásainak feltételés lehetőségeit.

Thomas Kuhn kimutatta, hogy a tudományos elméletek meghatározásában a logikán és a tapasztalaton kívül más szempontok is érvé- 72 -