Szivárvány, 1984 (4. évfolyam, 12. szám)
12. szám
nyesülnek. „Az elkötelezettségek egész sorozata nyilvánul meg, amelyek nélkül senki sem nevezheti magát tudósnak”. (7) Ezek az elkötelezettségek elsősorban bizonyos mintákban való bizalomban nyilvánulnak meg. Elsődleges kételyeink a nyelv megkötöttségeire és a nyelv teremtette előítéleteinkre vonatkoznak és nem az általános megismerést érintik. A bizonyítékok mérlegelése is maguknak a bizonyítékoknak előlegezett valószerűségén alapszik. A tudományos megismerést egy észszerűséget megelőző őskeletű határozat indítja útjára és az összegezést is egy hasonló bepillantás teremti meg. A bizalom megelőzi, de utat enged a megismerésnek. Mi azonban továbbra is tárgyilagos megismerésről beszélünk. A jövőben az embernek mind kevesebbet és kevesebbet kell küzdenie a természet erőivel és önmagával kell majd szembenéznie. Kik vagyunk? Mi történt? Egyéni és nemzeti magatartásunkat meg kell fogalmazni. Megtehetünk-e mindent, amit a múltban megtettünk? Megtehetünk-e mindent, amit megtehetünk? Miben nyilvánul meg a fennmaradás küzdelme? Múltunk fel nem derített részletei és a régi tapasztalatok összegezése új segélyeket nyújtanak arra, hogy létünket és jövőnket összeegyeztessük egy megváltozott világ lehetőségeivel. Biztosak vagyunk abban, hogy létezésünk ténye és fennmaradásunk körülményei igenlő példája az általános emberi élni-akarásnak és ez nem kevés ... A múlt egyenesvonalú feltárása ,,A tündérországról bőséggel olvastam Olasz krónikákból, kit megfordítottam. ” História Triviális, XVII. sz. Van-e egyetlen fonal, amely a múltba vezet? Egyetlen fonal van-e? Tudvalevő, hogy a múltban, ugyanúgy mint a jelenben is, a népek a hétköznapok banalitásaiban élték a történelem egészét. Az ó-görög egyenesvonalú gondolkodás az euklideszi geometrián alapszik, ahol a két kiterjedésű síkban egyik pont ugyanolyan mint a másik. Az összefüggések minősítése teljesen rajtunk áll. „A newtonizmus és arisztotelizmus az események egymásból való következtetéséből kiindulva igyekszik a világot megérteni és ezt tapasztalatainknak, — ok és okozati összefüggésben látja — minden eseménynek felderíteni a végső fokon meghatározott okozóját.” (8) Nemcsak arról van szó, hogy lehetséges-e egyáltalán a mienktől egy teljesen más alapfeltételeken alapuló valóságot rekonstruálni, hanem- 73 -
