Szivárvány, 1984 (4. évfolyam, 12. szám)

12. szám

egy része. Ki tudja, csináltatnak-e az örököseim nekem kriptát, jobb ha én megcsináltatom, biztos ami biztos. Engem ne egyenek a férgek, jó diófa vagy érckoporsóba temettetem magam, engem ne nyomjon a föld, úgy csinálok mint a királyok, meg Kossuth apánk. Az én csontjaim megmaradnak a feltámadásig.

3. kép

Kovácsik, szemüveges öregedő ember, építi a kriptát a református temetőben. Madártávlatból a temető. A sírdombsorok közt itt is, ott is kripta jelenik meg, rajta mindig egyforma, tömör fekete gránit sírkő, rajta arany betűkkel nevek, születési dátummal, de halálozási dátum nélkül. Várják lakóik. A kép befejezéseképpen egy hatásos vidéki református temetés. 1926-ban elhúlyt Böjti Lajos, ki végigharcolta a világháborút, hazajött betegen, megnősült, gazdag ember egyetlen fia, két kis gyereke siratja, s a fiatal özvegy. A bajszos, reszketőhangú öreg pap hősi halottnak nyilvánítja, mintha a fronton halt volna meg. Neve rákerül majd az elesett hősök emlékoszlopára a templom mellett. A kurátor fia.

4. kép

Egy héttel a Böjti temetése után. Özvegye imádkozik a kripta lépcsőjén. Hang hallatszik a kriptából, furcsa zörej, mit az özvegy fantáziája rögtön felnagyít. Rohan a paphoz, Lajos beszélt a kriptából hozzám, azonnal jöjjön kinyitni a sírt. De gyermekem, a halottkém, a bíró, a bíróság. Kinyitják a kriptát. Kovácsik is ott van. A koporsó úszott a kriptában, feljött a talajvíz, s neki- nekiütődött a falnak, azt hallotta az özvegy. Kimerik a vizet. A kurátor káromkodik Kovácsikra. Az istenit magának, ilyen kriptát csinál drága pénzért. Az egyik munkás félreszólva megjegyzi: inkább vagyok a földben, minthogy a kriptában csónakázzak (nyelvjárási: lagyikázzam). Kovácsik a kurátorhoz. Hát bejön a víz, ez itt Erhát,1 valamikor itt folyt a Vág. Mért nem tették dombra a temetőt? Dombra? Itt nincs domb, itt minden lapos egész a Feketevízig meg a Kisdunáig. Kovácsik: Tudja mit, kis beton állványra kell tenni a koporsókat. Vagy polcokat csinálni odalent, több is bele fér akkor. Böjti sírja felett megjelenik a fekete gránitkő, halálozási dátummal. Az özvegy megint imádkozik. Nem jön több hang a kriptából.

1. Valamikor Érhát lehetett. Az é a névben megrövidült.- 52 -