Szivárvány, 1984 (4. évfolyam, 12. szám)

12. szám

GADÁNYI JOLI

Sokk

A hozzád-vezető út hirtelen felpuposodott a süket csendbe.

A táj összeugrott és begyűrödött elérhetetlenséged tényei alá.

Láttam: árnyékom megtekeredik és beszivárog a főidbe.

Álltam.

Állok: üres porhüvely.

Helyzetjelentés

Rám görbültek a felfeslett terek foncsorozott oldalukkal befelé. Köröttem kihűlt csend dohok Kuporgok, mint embrió az elhidegült anyaméhben.

Szabadsági fok

Ember vagy.

Kereszt refeszített.

Elutasíthatod vagy vállalhatod.

A lét nem változik.

Az ÉN lezárul vagy kivirágzik.- 50 -