Szivárvány, 1983 (4. évfolyam, 11. szám)

1983-09-01 / 11. szám

zettek válaszai közelebb jutottak a magyar szakértők (i.e. irodalmárok:) véleményéhez. Az értesülés nyilván az egykori ismertetésekből, nem a válaszanyagból adódott, jóllehet egyhelyt ott is azt olvassuk, hogyminél inkább elítélik Hábetleréket, annál inkább úgy látják, hogy Fejes is elítéli őket... amit számukra a regény mond, nem lehet más, mint amit a szerző mondani kíván...” Irodalmi szemmel nézve az ugyan természetes, hogy az író átadja a szót képzelete szülötteinek; érdekes azonban, hogy mégis akadtak kérdezettek is, akik igazi olvasók, akik ’nem tudják jobban, mint az író’.

A legműveltebb francia minta: a mérnök személytelenséggel vádolja Perec stílusát, aki a végzet játékszereinek rajzolja meg alakjait s nem válaszol a kérdésre, hogy ,,... mennyire felelős az egyén a társadalmi determinizmus univerzumában is.” A legkevésbé művelt minta, a francia kiskereskedő azonban ’megérti’ a ,,Les Choses” házaspárát, hiszen ők ,,... nem utasíthatnak el egy olyan törekvést, amelyen a kiskereskedelem mai etikája alapul”. A ’holmi’ az ő szemükben az ’áru’ sajátos létérdekük s nem esztétikai érték. Hasonló közhelyek, máshelyt mulatságos megjegyzések tarkítják a végeláthatatlan táblázatok és a magyarázó szöveg mondanivalóját.

A nagyméretű apparátusra épített munka két elképzelt történet meséje nyomán kémleli két nemzet — azaz annak kisszámú mintái — álláspontját világnézeti, erkölcsi s csupán járulékosan esztétikai-irodalmi kérdésekben. A kutatás építménye toronymagas, szédületéből azonban aligha látunk mélyre. A szociológus szemével nézve taláp megérte a fáradtságot, melyet — ismétlem — nem lehet eléggé csodálni.

E félszívvel írt méltatáshoz szomorú epilógust kell fűznöm. Józsa Pétera munka befejezte után öngyilkos lett; hasonló módon ért véget Georges Perec sikeres írói pályája a közelmúltban. Emberi sorsok; sem szociológia, sem statisztika nem oldhatja meg rejtélyüket.

Korek Valéria

Örökhétfő

Petri György, AB, Budapest, 1981, Változatlan utánnyomás, Belgium, 1982

Petriről nem könnyű írni, de nem is nehéz. Elsősorban amiatt, hogy verseihez nem lehet egykönnyen hozzájutni. Sokatmondó az a tény is, hogy a már nem éppen fiatal költő harmadik kötete az AB Független Kiadónál jelent meg, szamizdatként. (Első kötet: Magyarázatok M. számára, 1971, második: Körülírt zuhanás, 1974)

Petri nem a társadalom kivetettje, mégis a periokoszon él, a Városon kívülről küldi nagyon is érthető nyelvezeten írt verseit, (polisz: értsd rendőrállam) Egy biztos, kényelmetlen költészetet mivel, azaz merészel, és ezt csak röpiratként lehet terjeszteni.- 124 -