Szivárvány, 1982 (3. évfolyam, 8. szám)

1982-09-01 / 8. szám

végbe a nyelvi közegben is Ady késői lírájában: háborús versei a tömörségnek már-már utolérhetetlen remekei.

Az újabb kutatás tovább megy, és nemcsak tagadja Ady egyértelmű szimbolizmusát, hanem különféle avantgarde irányzatok csíráit is felfedezi benne. Már Kassák a Ma programcikkében a modern költészet úttörőjének tartja Adyt: „Mozgalmunk első hírnökeinek valljuk: versekben Ady Endrét, prózában Révész Bélát.” 12 Különösen utolsó két kötete szolgál bőséges példatárral az új stílusjegyek illusztrálására. Babits is észrevette, hogy Ady két utolsó kötete nem a hanyatlás, hanem az újatkeresés, a kísérletezés korszakai.13

Az Ady-vers expresszivitására figyelve leggyakrabban az expreszszionista költészettel rokonítják. Ebben különben is sok az érintkezési felület a posztszimbolizmussal. Ezt jelzi a két irányzat egyaránt nietzschei ihletettsége is. Már kezdetben, de később különösen forradalmi verseiben a versbeszéd szokatlan kifejező ereje, dinamizmusa mutatja ezt a rokonságot. A „Robogj föl Láznak ifjú serege”-féle plakátszerűen harsány harcbahívások 1913-ig egyre gyakoribbak nála. Bori Imre szerint 1910- től expresszív dráma van kibontakozóban Adynál, és ezt A csodák esztendejével támasztja alá, de felhoz még egész sor expresszionista vonást a késői versekben, mint a zaklatottságot. Emberképzetét, az új Egész utáni vágyódását, stb.14

Legsűrítettebben a két utolsó kötetben jelentkeznek expresszionista stílusjegyek. A háború alatt Ady és a forradalmár expresszionisták között annál is inkább találhatók érintkezési pontok, mivel indulataik a háború és a fennálló viszonyok elleni tiltakozásban azonosak voltak. Más kérdés, s ez inkább elválasztja az expresszionistáktól, hogy Adynál a háborúellenesség általában sokkal konkrétabb szemléleti formát öltött. De az azonos indulat azonos formai sajátságokat is eredményezett. Rába György szerint „a tagolatlan mondattani kiáltás az expresszionizmus egyik lényegmegragadó nyelvi gesztusa”, s ennek példájaként a Kár a voltért című verset idézi.15 Idézhetnénk azonban Az utolsó hajókból még jó néhány példát a tagolatlan kiáltásra (Éhes a föld, Élet, élet, élet, A jelen hajóján, stb.)

Németh G. Béla szerint, aki az irányzatnak nemcsak stílusjegyeit, de tartalmi lényegét is megvizsgálja, az expresszionista „egyetemes érvényű fölismeréseket akar kimondani egy új értékrend jegyében, a lehető legszélesebb személyességgel”.16 Legfőbb stílusjellegzetességeinek a hirdető hangnemet, a kinyilvánító gesztust, a kihívó attitűdöt és a drámaiságot tartja. Szerinte mindezek legtöményebben Ady Ésaiás könyvének margójára c. bibliai ihletésű prózaversében vannak jelen. A vers a Biblia nyelvén, annak stíluseszközeivel helyenként a Biblia tényleges parafrázisa, csak Ésaiás reménytkeltő jóslatát fordítja reménytelenségbe a költő. Szerintem a prózavers inkább a Biblia formanyelvét tükrözi, mint az expresszionizmusét. Mindenesetre érdekesen mutatja, hogyan érint-70-