Szittyakürt, 2007 (46. évfolyam, 1-6. szám)

2007-11-01 / 6. szám

14. oldal ► is öltek közülük egyeseket! Mi, nemzetiszocialisták félénkebbek és gyávábbak lennénk, mint a zsidó gengsz­terek? Éppen azt az üldözést és vérhullatást akarják ezek a határozatlan jellemek elkerülni, ami a győzelmünk nélkü­lözhetetlen feltétele! Ezek nem üres szavak. Én személyesen bizonyítottam igazságukat itt, Amerikában, a világzsidóság hatalmi köz­pontjában, ahol megvertek, börtönbe vetettek, értelmetle­nül száműztek, elvesztettem drága családomat, és úgy éltem, mint egy állat. Amikor ezeket a sorokat írom, mától számítva tizenhét nap múlva, újból börtön vár rám. Ezek a dolgok kellemetlenek, sőt szívet tépők, de SZÜKSÉG­SZERŰ, HOGY LEGYENEK! A fehér emberért vívott világméretű küzdelemben pa­rancsnoki pozícióba emelkedtem, de egy fillér nélkül, segít­ség nélkül, egyedülálló személyként kezdtem, mint mások, több milliónyian, egyszerűen és kizárólag azért, mert hála­telten és szeretettel emlegettem és használtam azokat az értékes neveket és szimbólumokat, amelyek a vérnek és a könnyeknek az óceánjában fürödtek — a horogkeresztet és a Führernek, Adolf Hitlernek nevét. Az időleges és felszínes politikai sikerek mindig köny­­nyüek. Mindig egyszerűbb és gyorsabb adományokat tenni valakinek a zsebébe, mint az emberi izmokat úgy alakítani, hogy hónapról hónapra, évről évre a kabátot munkával és izzadsággal töltsék meg. Ötven éven keresz­tül a teljesen adományokból felépített „jobboldal” és a fe­hér mozgalmak egyenletesen felemelkedtek és lesüllyedtek. Az anyaságnak, az erénynek, a hazafiságnak stb. támoga­tásával, és az ilyen szervezetek igazi céljai (amely szükség­képpen az emberiség kommunista-cionista ellenségeinek kiküszöbölése) brutális megváltásának elkerülésével az ijedős „hazafiak”, „konzervatívok”, sőt néhány „makacs” antiszemita nagyszámú nyája megkaparintható lenne. De ezek az emberek nem vonzódnak az olyan mozgalomhoz, amelynek tagjai annyira el vannak telve forradalmi buzgó­­sággal, hogy aligha lehetne őket visszatartani attól, hogy megtámadják megkínzóikat az utcán. Inkább a „hazafias” társasághoz csatlakoznak, megnyugtatni bűnös lelkiis­meretüket azzal, hogy a zsidók árulása és terrorja ellen küzdelmet színlelnek „okos földalatti módszerekkel”. Ők a zsidók és négerek zsarnoksága miatt felgyülemlett frusztrációjuktól megkönnyítik magukat hetenként egyszer egy (természetesen privát lakáson tartott) gyű­lésen, és azután sietnek boldogan haza egy újabb hétre, amelyet a profitok, a pártok és a TV töltenek ki. Az ilyen öntelt egerek megborzadnak, amikor azt java­solják nekik, hogy talán osztogathatnának pamfleteket az utcán, vagy korlátozhatnák néhány gyalázatos példáját a zsidó-kommunista arroganciának. S ha valaki leleplezi nemcsak a zsidókat, hogy mik is ők valójában, hanem eze­ket, a politikai semmittevőket is, akik elszívják a támoga­tást és az igazi harci energiát akkor, ezek a bősök feleletül azt ordítozzák, hogy valaki agent provocateur, aki azért dolgozik, hogy őket keresztre feszítsék, mint egy náci csoportot, amelyek máskülönben lehetnének is, ha nem lenne a visszataszító gyávaságuk. Nem az a feladata a világméretű zsidóellenes forradalom­nak, hogy magához vonzza és megszervezze ezeket a meg­vetésre méltó, alattomos, gyáva embereket, hanem az, hogy eltávolítsa őket az útból, és oda helyezze őket, ahol nem tudják megfosztani a Mozgalmat a kicsiny támogatottságá­tól olyan haszontalan „projektek” érdekében, amelyeken ők éveken át dolgoztak. Semmi sem teljesíti ezt a feladatot úgy, mint a horogkereszt. A politikai herék, nyerész­kedők, prostituáltak és gyávák úgy menekülnek (lábuk között a farkukkal) ettől a horogkereszttől, mint az ördög a szenteltvíztől. Másfelől a horogkeresztnek ellenállhatatlan vonzereje van azokra a bátor, vakmerő, vagány, harcos fiatalokra, akik­re szükségünk van. Amerikában legtöbbjük egyszerűen négergyűlölő, a fehér ember tiszta faji ösztöne miatt. Ami­kor megtudják, hogy a zsidóknak része van a visszataszító néger-szituációban, pillanatok alatt nácikká válnak. Azután csak hónapok munkája, hogy megértsék a mélyebb jelen­tést, az idealizmust, a Mozgalom igazi céljait. De ezen előnyöknél még fontosabb, hogy a véráztat­ta horogkeresztnek természetfeletti hatása van a zsidók­ra. Pedig az végül is csupán néhány fekete vonal - de kiemeli a zsidókat a szokásos alattomosságukból és számító lelkivilágukból, és hisztérikussá teszi, megbo­­londítja őket. Számukra a horogkereszt nemcsak vona­lakat jelent, hanem a könyörtelen feltárás rettenetes «IÎÎVAKÔRÎ fenyegetését, gyors igazságszolgáltatást és félelmetes bosszút, amelyre a bűnös lelkiismeretük szerint bőven rászolgáltak. Ez olyan, mint a villamosszék képe egy ül­dözött gyilkos számára. Egy higgadt, számítgató zsidó a legveszélyesebb vad­állat a Földön. Az ördögi, elferdült, de ragyogó értelmé­vel csaknem mindenki máson uralkodik. De a hisztéri­kus, kiabáló zsidó, akit kihoz sodrából a gyűlölete és a bűneiért kijáró büntetés félelme, védtelen nyomorult a jól számító nemzetiszocialista kezében. Mi ezt ismételten kipróbáltuk. A Zsidó Tanácsok dol­lármilliókat költöttek arra, hogy terjesszék a zsidók között: ne vegyenek figyelembe minket. De a kis bűnösök hordái képtelenek erre! Amikor látják a horogkeresztet, hallják, hogy mi dicsérjük Adolf Hitlert, és hallják a gázkamrák jellemzését az árulók szemébe mondva, üvöltöző gettó­zsidókká válnak, akiket örökre felfuvalkodottá tettek a győzelmeik az utolsó percben, az esztelen gyűlöletük és bosszúállásuk által. Az eredmény egy politikai mozgalom éltető eleme: a nyilvánosság! Annak ellenére, hogy a zsidó uralkodik az egész médián, a horogkereszt bemutatása és a nemzetiszo­cialisták sem rejthetők el a csalásuk felfedése nélkül. Bizo­nyosan betilthatják az újságokat. De akkor túl sok ember ébred tudatára a sajtó elnyomásának és a cenzúrának. És ha a fiatal Mozgalom ki tudja erőszakolni a létezése közzété­telét a nagy országos TV-hálózatokban, magazinokban, a sajtóban stb., ez trombitajelként szolgál a frusztrált milliók számára, akik egy ilyen mozgalomra várnak. Csakis így tudunk kapcsolatba lépni ezekkel az egész világon, akik korábban egyetlen „hazafias” társaságnak sem voltak a tag­jai, de nem tudtak ellenállni az Amerikai Nemzetiszocialis­ta Pártnak és a Nemzetiszocialisták Világszövetségének. [NB. A Commander hivatalosan megváltoztatta a szerveze­tének nevét az utolsó országos konferencián, 1967 júniusá­ban. Az új név: Nemzetiszocialista Fehér Emberek Pártja.] A horogkereszt és Hitler, amelyek távolról sem malom­kövek, ténylegesen választ adnak a jobboldal örök problé­májára: a pénzre! Amikor nincs pénzetek papírra, terembér­letre stb. - ahogy a mi oldalunknak soha nincs pénze —, még mindig kimehettek az utcára, menetelhettek, osztogathat­játok a házilag készült röpcédulákat. Ez nem kerül semmi­be. A zsidók vadul jönnek, támadnak, és akkor ingyen reklámot csinál rólatok a zsidó TV, sajtó stb. Természete­sen véresre verhetnek és börtönbe is csukhatnak bennete­ket. De ez kis ár a meglepő eredményekért. A nyílt nemzetiszocialista fellépésnek az ingyenes nyilvá­nosság mellett olyan előnye is van, hogy ez a merészség von­zó hatást gyakorol azokra a harcos fiatalemberekre, akikre szükségetek van, még ha semmit sem tudnak az ügy politi­kai vonatkozásáról, és nem is sokat törődnek vele. Ők a puszta merészséget és bátorságot csodálják. Később, amikor már kicsit jobban megismerik a tényeket, harcolni fognak az eszményekért és a fehér emberekért. De addig a szólásszabadságotoknak ezen értékes támogatói csupán a mulatság kedvéért harcolnak. Mindenekelőtt a horogkereszt meg fog szabadítani tite­ket a jobboldal alapvető tévedésétől - attól, hogy az „édes” ész megváltoztatja a világot, és megszabadít minket a zsidó zsarnokoktól. Az ész még mindig csecsemő az emberi ügyekben, érté­kes és ritka fejlettségi foka található a homo sapiens törpe kisebbségének mutációs agyában. És még azon kevesek is, akik képesek az eredeti, független gondolkodásra, majdnem teljesen képtelenek arra, hogy az ész követelményei szerint cselekedjenek. Ez az egyik oka annak, hogy közülük oly sokan végzik sikertelenül a világban, amely nem értékeli őket és az értelmüket. Az erőszak, hatalom, erő az, ami uralja a világot, a fo­lyók apályától-dagályától a szomszéd azon döntéséig, hogy csatlakozik-e a Rotary-hoz. Az embereknek csupán elha­nyagolható töredéke változtatja meg gondolkodását azért, mert meggyőzte egy magasabb rendű érv. A túl­nyomó többség - beleértve a mai „értelmiségieket” is - csak azért változtatja meg a véleményét, hogy alkalmaz­kodjon. Más szóval: a túlnyomó többség mindig rábó­lint a legerősebb véleményre, amely jutalmazással jár, és amelyet nem büntetnek. A jobboldali megvizsgálja érveit és a tényeket, és úgy ta­lálja, hogy azok igazak és jók - mint ahogy lehet, hogy azok. Azután megsértődik, amikor az ostoba szomszédok nem ér­tékelik az érvek helyességét, és valószínűleg kiutasítják a házból, mert „gyűlöletet” hirdet. De ez a dolgok szokásos 2007. október menete. Az egyszerű emberek azt a véleményt fogadják el, ami a legnagyobb erőt és a hatalmi akaratot mutatja. Ók teljesen, reménytelenül nőiesek az ész megközelítésében, és mindig olyanok. Mindig előnyben részesítik az erőt a „helyességgel” szemben. Amikor ők nemet mondanak a horogkeresztre és a nem­zetiszocializmusra, akkor csak az örök női nemet mondják ki, de ennek az a jelentése: „Ha elfogadod az általam ki­mondott nemet, akkor gyenge vagy, és nincs jogod a ke­gyeimre. Lássuk, van-e annyi férfiasság és erő benned, hogy eléred-e, hogy igent mondjak.” Ók azért gyűlölnek most minket, mert gyengék és hata­lom nélküliek vagyunk. A világ összes érve sem győzi meg őket sohasem, hogy szeressenek minket, és szeressék az esz­méinket valamilyen álruhában, még ha cukorbevonattal kínáljuk is azokat, amíg meg nem parancsoljuk nekik, hogy tiszteljenek és csodáljanak minket akaratunk, bátorságunk és erőnk miatti Amilyen ostobák, olyan tisztán megérzik az ösztöneik az erőt, és a nemzetiszocialista eszméknek a „ha­zafias ligák” és más csoportok álarcban való felkínálása na­gyon visszataszító számukra, mivel az a gyávaság és alatto­mosság cselekedete. Pokolba az alattomos megközelítésekkel! Ugyan­olyan üldözötté tesznek minket, mint az egyenes, nyílt megközelítés, és szomorú, gyászos kudarcra ítélnek minden alkalommal. Ha a fehér emberek közül mi va­gyunk az utolsók, akik meghódítják a világot, ha végül megsemmisít minket egy sereg patkány, akkor legalább úgy nézzünk szembe fajunk halálával, ahogy őseink tet­ték - mint férfiak. Ne kérjünk térden állva kegyelmet a patkányok között, és ne színleljük azt, hogy mi magunk is patkányok vagyunk! Álljunk úgy a történelem vérpadjára - ha fel kell, hogy akasszanak -, mint Nürnberg mártírjai, emelkedetten és büszkén! Oly édes lenne az élet, oly kényelmes, oly értékes, oly szent, egy állás egy zsidó irodaházban, hogy félnénk megragadni Adolf Hitler hatalmas kezét, amely elér hozzánk a dicsőséges múltunkból? Ismét: pokolba az alattomosság­gal és a biztonság keresésével! A zsidók sajátsága alattomosnak és ravasznak lenni! A mi népünk szelleme mindig vidám, erős, egyenes, bátor, lán­golóan hősies volt! Amikor a zsidók a gazdasági terrorizmu­sukkal, börtöneikkel, verőlegényeikkel, hóhéraikkal megfé­lemlítették a fehér embert, és az letette furkósbotját, és arra lett késztetve, hogy színleléssel próbáljon kikerülni a zsidó zsarnokság alól, a zsidók teljesen kiherélték az egykor oly erős fehér embert; becstelenségre és vereségre ítélték. A fe­hér ember sohasem győzhet színleléssel! Az északi civilizáció hajnalán kevesebb faj alázkodott meg a kezdetleges kunyhójában, és kevesebben imádkoz­ták: „Uram, szabadíts meg az Észak férfiainak haragjától!” Ez a fajta ember építette a nyugati civilizációt. Ha jelenleg a civilizációt meg kell szabadítani a degenerált zsidók tömegétől, kannibál bűnsegédeiktől és elmondhatatlanul elferdült liberális barátaiktól, ez a fajta ember lesz az, aki megszabadítja, a színlelő ember soha! Fehér ember! Ugyanaz a vér folyik ereidben, mint ha­talmas őseidnek! Adolf Hitler hatalmas alakja kinyújtja hatalmas kezét, hogy felemeljen téged a világhódító ha­­talomra!Elég sokáig megalázkodtál a törpék előtt! Most emelkedjél fei Szállj szembe a lábadon lévő patkányok­kal és férgekkel! Éreztesd velük a lábad ujját és cipőd sarkát! Taposd el őket! Te aludtál. Amikor felkelsz és felállsz a tömegek még egyszer látni fogják, hogy néz ki az ERŐ embere, sze­retni fognak, ahogy most azt képzelik, hogy gyűlölnek. A nemzetiszocializmusnak Adolf Hitler által csiholt szikrájával, amely a lelkedben ég, legyőzhetetlen vagy! E jelben győzni fogsdL A horogkereszt jegyében hódíta­ni fogsz! Fogj kezet Amerika, Anglia, Izland, Dánia és más fehér országok hőseivel, akik felemelték a szent horog­keresztes zászlót és vérükkel védték azt. Ez a zászló fel­­emelkedett Berlin hamujából, és sohasem fogják újra leereszteni. Állj velünk együtt Adolf Hitler és a fehér faj oltára elé, és ígérd meg, hogy életedet (hozzánk hason­lóan) arra szánod, hogy elviszed a fehér civilizációt még egyszer a világba! Tanítsuk meg az árulókat, a patká­nyokat és a törpéket még egyszer a kunyhójukban meg­alázkodni és ezt imádkozni: „Uram, szabadíts meg az Észak férfiainak a haragjá­tól!” (Ford.: Tudós-Takács János)

Next

/
Thumbnails
Contents