Szittyakürt, 2007 (46. évfolyam, 1-6. szám)

2007-11-01 / 6. szám

2007. október gyilkolni és porrá bombázni egymást, és örökké tartó gyű­lölettel legyünk egymás iránt az amerikai demokráciáért, „a Brit Birodalomért” vagy bármi másért a világon, avagy azért, mert „kereskedelmi riválisok” vagyunk. Én fehér ember vagyok, testvére minden más fehér em­bernek, és szükség esetén melléjük állok és vezetem őket a cselszövő zsidók által irányított színes népek ellen, amelyek azért szállnak harcba, hogy lemészárolják és kifosszák a fehér embereket. De hasonlóan az első emberhez, aki a kígyóktól hem­zsegő dzsungelén megy keresztül, a mi fehér „vezetőink” közül túl sokan nem fogják fel a probléma kozmikus ará­nyait, és úgy képzelik, hogy ez olyan valami, ami megold­ható az „ő” országukban, félmegoldással. Az a nagyon kevés ember, aki látta a fehér ember hely­zetének félelmetes és totálisan sürgető voltát, a mi színre­lépésünk előtt megpróbált harcolni, de nem totális fegy­verekkel, pedig a túlélésért vívott harc ilyeneket követelt volna. A legjobb vezetők zöme azt képzelte, hogy a had­viselő fehér emberek kis csoportjai képzeletben létező határ­vonalak mögött, kis, földrajzilag meghatározott egységek­ben, különböző színű zászlókat bátran lengetve a küzdel­mekben, képesek túlélni a poklot a többi fehér emberrel együtt, akiknek más színű zászlójuk van. A zsidók SOHASEM követték el azt a hibát, hogy magu­kat komolyan osztották volna ezekbe az álságos, földrajzi alapú csoportokba. Ellenkezőleg: a zsidók - a bolsevizmu­­sukkal, a cionizmusukkal és a keverék-fajúságot propagáló nézetükkel - MINDEN fehér embert, MINDENHOL ÉS MINDEN IDŐBEN támadnak. Ők elküldik a fekete had­seregeiket minden nemzetbe egy minden erőt mozgósító tá­madásra a világ fehér elitje ellen, abszolúte nem véve figye­lembe a „nemzeti” határokat, zászlókat, nyelveket és kultú­rákat. E FAJI megsemmisítés nemzetközi méretű fenyege­tésének ellenére az tapasztalható, hogy több millióan azok közül, akik már látják a veszélyt, „jenki imperializmusról”, „Brit Birodalomról”, „mocskos katolikusokról”, „erkölcste­len ateistákról”, „republikánusokról”, „munkáspártiakról”, „átkozott jenkikről” fecsegnek az unalomig, és az „először Németország!” [második világháborús] jelszót hangoztatják stb. Hasonlítanak a gyermekrablók és gyilkosok csőcseléke által körülvett kisgyermekekhez. Képtelenek ellenállni, mert azon civakodnak, hogy kié a legtöbb színes játékgo­lyó, a halálos veszély ellenére, amit átmenetileg elfelejtenek. A mi korunk küzdelme - ha egyáltalán kell lennie valami­lyen küzdelemnek — a fehér faj túléléséért folyik. És a túlélés érdekében a fehér embernek VISSZA KELL HÓDÍTANIA a Földet, amelyet egykor elődeinek oly sok vére által meghódított és civilizált. A nemzetközi zsidóság zászlói alatt a színes tömegek azzal fenyegetnek, hogy a civilizációt visszasüllyesztik a barbárságba. Adolf Hitler ho­rogkeresztes zászlója alatt a fehér ember világszerte a boly­gónk ura akar lenni, hogy megmentse a civilizációt. A civilizáció elleni zsidó háború valójában világméretű, hatalmas FORRADALOM, amelynek során ők úgy inté­zik, hogy közülünk milliók legyilkolják egymást, ilyen csatakiáltásokkal: „Demokrácia!”, „Vélünk az Isten!”, „Szabadságot a rabszolgáknak!”, „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség!”. És jelenleg a végső vérfürdőre készülnek, amelynek során azt fogjuk kiáltani: „Kapitalizmus!”, és a túloldalon: „Kommunizmus!”, miközben a fehér emberek két csapata egymást mészárolja le zsidók által finanszírozott H-bombákkal. Ezen testvérgyilkos és öngyilkos háborúk során a zsidók nem rettentek vissza attól, hogy a saját testvéreik közül ez­reket feláldozzanak a maguk sátáni ügyük érdekében, ahogy ezt megtették a legutóbbi gyalázatos mészárlás során az 1940-es években. A zsidók tudják azt, amit nekünk tuda­tosítanunk kell: ők a legnagyobb tétre játszanak, mert tudják, hogy az emberiség — az egész Föld feletti uralom - a tét. Ők nem riadnak vissza az ilyen tétek által diktált stra­tégiájuk és taktikájuk elkerülhetetlen következményeitől. Ha életben akarunk maradni, akkor nekünk is rendelkez­nünk kell azzal a bölcsességgel és lelki erővel, hogy szembe tudjunk nézni a helyzet halálosan komoly tényeivel, és cse­lekedni tudjunk KÖNYÖRTELENÜL, GYORSAN és EREDMÉNYESEN. A zsidók majdnem megnyerték 4000 éves forradalmuk végső szakaszát - a NYÍLT világhatalmat. Jelenleg a teljes titkos hatalom birtokában vannak, ami elegendő ahhoz, hogy manipulálni és irányítani tudják a világ összes te­vékenységét, és már csak egy kis agymosás hiányzik, hogy megtörjék a tömegek akaratát, és a világhatalmu­«irr vakört kát elismert, hivatalos hatalommá tegyék. Páratlan eltö­kéltséggel és vasakarattal harcolták végig és nyerték meg ehhez a hihetetlen hatalomhoz vezető utat 40 évszázadon keresztül, és csak egy csoda akadályozhatja meg az ilyen fanatikus harcosoknak végső győzelmét, akármilyen tragi­kus és bűnösen gonosz is lenne az ilyen győzelem az embe­riség számára. Még az ateista zsidókban is - amilyen a legtöbbjük - él egy megmagyarázhatatlan hit az ősi zsidó jövendölésekben, miszerint amikor „a törvény közismertté válik Cion hegyéről” és Jeruzsálemből, az lesz a millenium a zsidók szá­mára, és ők lesznek a birtokosai és irányítói a Földnek. Ők jelenleg Jeruzsálemben vannak, és csupán néhány háztömb hiányzik annak teljes birtoklásából! [Rockwell százados ezt 1967 előtt írta. Az 1967-es háborúban a zsidók elfoglalták a város többi részét is.] Világméretű mámoros őrjöngést élnek át, mivel már érezhetik a teljes győzelmet, amit mi készülünk megadni nekik, és ők már készítik a győzelmi áldozati orgiát Tel Avivban! Ennek a kimondhatatlan fenyegetésnek küszöbén, hogy az egész világ és közülünk mindenki egy bűnöző, paranoiás csoport zsarnoki uralma alá kerül, a szűkkeb­lű sovinizmus, konzervativizmus és a legtöbb jobboldali vezető regionalizmusa a legnagyobb ostobaság! Amikor a fajkeveredést propagálók, a zsidók uralkodnak, amikor a vég - történelmi méretekben - csak néhány pillanatnyi távolságban van, csak a legrövidlátóbb vezetők tarthatják a gyermekeinket továbbra is megosztva, segítség nélkül az amerikaiak, demokraták, katolikusok, németek, jenkik, ateisták, hollandok, konzervatívok, írek csoportjaiban, és még folytatni lehetne ezt a kicsinyes, siralmas felsorolást. A zsidó e csoportok mindegyikébe tartozhat — de ő ELSŐSORBAN ZSIDÓ! Annak, aki meg akarja menteni a civilizációt - ami a fehér ember megmentésének előfeltétele —, elsőrendű feladata a fehér embert a legfelső fokban, teljesen tuda­tára ébreszteni annak, hogy a FAJ fölötte áll minden más elkötelezettségnek. A mi népeink lehetnek demok­raták, németek, katolikusok, angolok, ha azok akarnak lenni, és ha ez megfelel céljaiknak, de ELSŐSORBAN FEHÉR EMBERNEK KELL LENNIÜK! Máskülönben a zsidó megosztottan, segítség nélkül fog minket hagyni, hogy ne legyünk tudatában faji egységünknek és erőnknek, miközben ők fanatikusan zsidókként harcolnak, amíg nincsenek túl mindenen, tekintet nélkül arra, hol élnek. A TV, a rakéták és a sugárhajtású repülőgép világa túl kicsivé vált ahhoz, hogy a fehér emberek bármely csoport­ja megengedhetné magának azt az öngyilkos luxust, hogy újra egymás ellen harcoljanak a zsidók érdekében, bármi­lyen okkal áll is elő a propaganda. Egyszerűen nem enged­hetjük meg magunknak, hogy egymás ellen harcoljunk, amikor megsemmisítő erejű, halálos támadás folyik el­lenünk véget nem érő hordák részéről, amelyeket olyan fanatikus, ördögi ellenség vezet, mint a marxista, cio­nista zsidó. Annak oka, hogy a fehér ember elvesztette az oly sokáig birtokolt első helyét, az, hogy nem látta meg, vagy nem volt hajlandó meglátni problémájának szörnyű­ségét és sürgető jellegét. Megengedte magának, hogy milli­ónyi kicsiny, apróságokon civakodó csoportra szóródjék szét, miközben csaknem megsemmisítik. A példánkban szereplő első emberhez hasonlóan nem ér­tettük meg az út mivoltát, az akadályok természetét, és — ami a legrosszabb - nem ébredtünk annak tudatára, hogy a célunkat vagy elérjük — vagy meghalunk. Ez a cél szük­ségképpen az, hogy a FEHÉR EMBER LEGYEN A FÖLD URA, mivel a civilizáció egyedül az ilyen fehér uralomtól függ. Minden cél, ami ennél kisebb, éppen annyira érték­telen, mint ahogy teljesen értéktelen lenne számára tervbe venni, hogy felfüggeszti a vitaminok szedését, és akkor tel­jesen egészséges lesz. Az ilyen fantasztikusan nehéz, kozmikus cél, mint a vi­láguralom, nem érhető el szerencse folytán, sompolygással, félmegoldásokkal, imákkal, reménykedéssel, szép beszédek­kel, pamfletekkel, szórványosan alkalmazott erőszakkal. A cél, amire mi törekszünk, s amelyet el akarunk érni, nem más, mint VILÁGMÉRETŰ ELLENFORRADA­LOM a zsidó marxista-cionista forradalommal szem­ben. És a forradalmak soha, soha, SOHASEM spontán, véletlen felkelések következményei, hanem MINDIG könyörtelen, tudományos tervezés és küzdelem eredmé­nyei, amelyek a nagy társadalmi felfordulások változha­­tatlan törvényein alapulnak. A vasvillák és barikádok mö­gött mindig ott rejtőzik a tervezők gyertyafény melletti 13- oldal összeesküvéseinek története — máskülönben a forradalom egy szempillantás alatt véget érne. A mi kisszámú vezetőinkből nemcsak a cél hallatlan nagyságának tudatosítása hiányzott, hanem különösképpen hiányzott belőlük a tervezés félelmetes kötelességével való szembenézés is. Időnként a mi állítólagos vezetőink felkel­tek és olyan szánalmas erőfeszítések keretében vezettek minket, amelyek arra irányultak, hogy csípjük le a tigris far­kának végét, s ezek csak arra voltak jók, hogy pocsékolják állagunkat, vérünket és hősiességünket egy eredménytelen küzdelemben, amely mindig azzal végződik, hogy a vadál­lat összezúz minket lábának egyetlen, óriási erejű rúgásával. A zsidó világforradalom csak egy világméretű ellen­­forradalommal törhető meg és verhető le. Minden forradalmat gondosan, precízen meg kell tervez­ni, összhangban a tömegben való emberi viselkedést irányí­tó vastörvényekkel. A zsidóság nemzetközi, óriási hatalmá­ra való tekintettel egy világméretű forradalmat a világtörté­nelemben páratlan zsenialitással és könyörtelenséggel kell megtervezni és végrehajtani. Egy ilyen katasztrofális tár­sadalmi felfordulásnak, amilyen egy forradalom, legalapvetőbb törvénye: „A vértanúk vére az Egyház magja!” Ez talán kegyetlennek és brutálisnak hangzik, de mindazonáltal igaz, hogy minél nagyobb volt a cél, annál több vérrel és könnyel járt a cél elérése. Az olyan fajta előzmény nélküli, hatalmas mozgalom, amely egyedül ké­pes megfordítani a nyugati világ öngyilkos irányát, és meg­nyitni a túlélés újabb évezredét a fehér ember számára, sohasem indítható el - annál kevésbé nyerhető meg - biz­tonságos, fájdalommentes, könnyű úton. Még az átlagos szenvedés és vértanúság is nagyon kicsi egy olyan mozga­lom számára, amelyet nekünk kell beindítanunk. A világ­uralomért folytatott jelenlegi halálos küzdelemmel kapcso­latban mindennek olimposzi jellegűnek kell lennie, és nem rettenhetünk vissza az olimposzi gyötrelmektől, ha remélni akarjuk a győzelmet. A hatalmas mozgalmak mindig megkövetelik, hogy az emberek milliói áldozzák fel magukat az ügyért, az önfelál­dozó odaadás szenvedélyében. És ezek az óriási embertö­megek sohasem azzal a kiáltással vetették magukat a forra­dalom lángjaiba: „Kedvező kereskedelmi egyensúlyt!”, „Állami jogokat!” stb. Csak az emberi lélek mélyéről fakadó ALAPVETŐ kész­tetések képesek felemeli a lassan mozduló tömegeket a tudatlanságukkal párosuló apátiájukból az érzelmi felindu­lásnak olyan vad tetőfokára, amely elragadja őket egészen a forradalom dagályhullámáig. Semmi sem érinti meg úgy a tömegek alapvető érzéseit, mint a HŐSIESSÉG, és csak a legnagyobb fokú hősiesség képes megmenteni a fehér embert letargiájától és a zsidóktól való bénító félelmétől. És nincs más szimbólum, mint a horogkereszt, és nincs más név, mint Adolf Hitler, amely alkalmas kivál­tani az üldözést és az azt követő hősiességet, amely egye­dül képes egyesíteni, lángra lobbantam és belevinni a fehér embert egy zsidó-marxista-cionista-ellenes forra­dalom ellenállhatatlan hullámába. Adolf Hitler eljövete­léig a világ fehér népeinek SEMMIJE SEM volt: nem volt közös ügyük, nem voltak közös hőseik, közös vértanúik, megszentelt helyszíneik, neveik és szimbólumaik. De most, miután több millió fiatal német fehér férfi hősiesen oda­dobta értékes életét a fehér elitért a történelem során első ízben vívott igazi küzdelemben, végre vannak véráztatta helyszíneink, szimbólumaink és vértanúink, amelyek a for­radalom legelementárisabb anyagát képezik. Az ellenség oldalán ugyanolyan értékes fehér emberek milliói, akik a kommunista-cionista zsidók ördögi céljaiért harcolnak, fogják életüket veszíteni a semmiért, hacsak nem fogadjuk el ezt a döbbenetes önfeláldozást és nem használ­juk annak biztosítására, hogy soha többé ne folyjon értékes fehér vér a zsidókért és négerekért folytatott küzdelemben. Mindazonáltal, hihetetlen módon, ennek az önfeláldo­zásnak szerencsés örökösei — akik ezeket az értékes, vérrel áztatott zászlókat és szent neveket megkapják - elvetik örökségüket, mint „nem gyakorlati hasznosságút”. „Mi sohasem győzhetünk a nemzetiszocializmus és a ho­rogkereszt nyílt támogatásával” — fejtették ki halkan ezek az urak. „A zsidók megtanították az embereket arra, hogy túl­ságosan gyűlöljék ezeket” - tették hozzá. „Ha mi a horog­keresztet és Hitlert túlságosan nyíltan magasztaljuk, ők minket börtönbe vetnek vagy megölnek!” És nem vetették börtönbe a forradalmak MINDEN kirobbantóját, közöt­tük a vörös forradalom zsidó kirobbantóit is? Sőt, meg ►

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents