Szittyakürt, 2007 (46. évfolyam, 1-6. szám)
2007-11-01 / 6. szám
12. oldal «ITTVAKÖfcT 2007. szeptember ► Keleten Ugyanez a legenda maradt fenn Kínában. Kína alapítói is világos hajúak, szakállasak és kékszeműek voltak. Nem kínaiak! Ezeknek az embereknek a sírjait megtalálták Észak-Kínában és Szibériában. Amint kihaltak, összekeveredve a kínaiakkal, a kínai kultúra megállt, majd degenerálódott, és a világ legnagyobb birodalma a szomszédjaik — az indiaiak, japánok, mongolok —, később pedig az európai hatalmak gyarmata lett. Japán lakosságának nagy árja eleme van: Japán déli szigeteit néhány száz évvel ezelőtt nagyrészt fehérek népesítették be. Talán ez a magyarázata annak, hogy a japánok a legintelligensebbek és legcivilizáltabbak Ázsia összes népe közül. India hindu birodalmai az árja megszállók inváziójának következményei, és minden közel-keleti civilizáció árja volt, Egyiptom is, azon állítás ellenére, hogy a fáraók feketék voltak. Az egyedüli feketék a piramisokat építő, keményen dolgozó rabszolgák ezrei voltak, akik összekeveredtek a fehér egyiptomiakkal, és a végén ugyanúgy elpusztították azt a civilizációt, mint ahogy elpusztították a Római Birodalmat, Perzsiát és a legtöbb ókori birodalmat. A tanulság Az árja a civilizáció tipikus hordozója. Nélkülünk, árják nélkül a világ dekadenciájába süllyed és összeomlik. Velünk az összes fajnak biztosítva van a jövője. Az életnek e tényeit, amelyek a faj tényei, meg kell tanulnunk, amíg nem túl késő. Egy elszennyezett faj sohasem születhet újjá. Harcolnunk és győznünk kell, tekintet nélkül az eshetőségekre, mert ha nem, kétségtelenül elpusztulunk. Anonymus (Ford.: Tudós-Takács János) Carleton Pkitnam: FAJ ÉS REALITÁS: A TÉNYEK (Az alábbi írás a szerző Race and Reality című könyvének 3. fejezetének szerkesztett változata. A szerki) Helyénvaló lesz a kezdetben, közölni az elemi statisztikai adatokat a négereknek, mint egy amerikai fajnak jelenlegi teljesítményeiről [...] 1) Az amerikai négerek átlagosan fejenként nyolcszor annyi törvénytelen gyermeket, hatszor annyi gyengeelméjű felnőttet, kilencszer annyi rablást, hétszer annyi nemi erőszakot és tízszer annyi gyilkosságot produkáltak, mint a fehér emberek. 2) Ezzel szemben a néger faj egyhatod annyi 130 feletti IQ-val rendelkező, vagyis a tehetségesek kategóriájához tartozó személyt produkált, mint a fehérek. 3) Ezek voltak a nem-vitatott tények a négerek teljesítményét illetően az USA- ban. A tengeren túl, a nyugati féltekén az egyetlen teljesen néger köztársaságban, Haitiban, ahol a négerek — úgymond — a sajátjukban voltak, 1844 óta a következő szituáció található önkormányzati szempontból. Miután a négerek teljesen kiirtották a fehér népességet 1804-ben, Haiti, San Domingo része maradt 1844-íg, amikor önálló „köztársaság” lett. 1844 és 1915 között, csupán egy elnökük töltötte ki a teljes hivatali idejét. Tizennégy elnököt fegyveres felkeléssel elűztek, egy bombamerénylet áldozata lett, egyet megmérgeztek, és egy másikat meglincselt a csőcselék. 1908 és 1915 között, a forradalmak és orgyilkosságok oly gyorsan követték egymást, hogy az USA katonai megszállására volt szükség a rend helyreállításához. Ez 1915-től 1934-ig tartott. Ezt követte 12 éven át egy mulatt elit uralma, amelynek az vetett véget, hogy a fekete katonaság visszaszerezte az irányító hatalmat Haiti felett 1946-ban. Attól kezdve az általános korrupció és politikai gyilkosság uralta a szigetet. Ilyen volt a négerek újabb keletű teljesítménye a nyugati féltekén, és az adatok megduplázódhatnak Afrikára vonatkozóan. Az egyetlen kérdés az okkal kapcsolatos: a hiányos szociális nevelés és a szociális helyzet tökéletlensége, más szóval a környezet-e az ok, vagy valami más? A „környezet” volt az „ördögűző“ szó, a néger mozgalom varázsigéje. [...] A leletek tanúsága szerint a fehér emberek és a négerek közötti összehasonlítás minden területén a veleszületett különbségek létezése tapasztalható mind az intelligenciában, mind a vérmérsékletben. Ez igaz az anatómiára, a kinesztétikára (a mozgásérzettel, izomérzettel foglalkozó tudományra), hisztológiára (szövettanra), elektrofiziológiára, pszichológiára és a történelemre is. E területek némelyikén a veleszületett különbségek számára kedvező mérleg kevésbé meggyőző, mint más területeken, de összességben a veleszületett különbségek oldalára dől a mérleg meggyőzően. [...] C. J. Connolly, a testi antropológia professzora a Katolikus Egyetemen, 1950-ben közzétett bizonyos leleteket az „External Morphology of the Primate Brain” című könyvében, amelyeket 60 fehér és néger agyának vizsgálata során nyert. E leletek természete saját szavaival így foglalható össze: A fehérek és a négerek két nagy csoportját összehasonlítva [...], a fő értékek jelentős különbségeket tárnak elénk [...]. A néger agy átlagosan viszonylag hosszabb, keskenyebb és laposabb, mint a fehéreké. A homloki régió [...] az agy teljes hosszúságához viszonyítva nagyobb a fehér férfiakban, mint a négerekben..., míg a koponyafalcsonti régió nagyobb a négerekben, mint a fehér agyban, szabályszerűbb, egyöntetűbb, mint a néger agyban [....] Az emberi fajok számos vizsgálata között a fehér és néger agyak súlyának összehasonlítása azzal az eredménnyel járt, hogy a négerek agya 8-12%-al kisebb súlyú, mint a fehérek agya. Ilyen, vizsgálatokat Bean, Pearl, Vint, Tilney, Gordan, Todd és mások tettek közzé [...] Viszonylag új módszereket dolgoztak ki a kinesztétikus tanulás gyorsaságának mérésére a születéstől kezdve 1 éves korig [-.] Úgy tűnt, hogy ez a sebesség fordítottan arányos az agykéreg által elérhető végső komplexitással [...], és a szellemi képesség fejlődése egyenesen arányos az agyi egyszerűséggel. így a neonatális kinesztétikus fejlődés gyorsabb a gorilláknál, mint a csimpánzoknál, és mint az emberi csecsemőknél. Ennek következtében logikus volt a feltételezés, hogy a kinesztétikus érés gyorsaságában való eltérések az emberi fajok között tájékoztatásul szolgálhat az agy struktúrájának bonyolultságára vonatkozóan. Marcelle Geber 1956-ban az Egészségügyi Világszervezet számára vizsgálatokat végzett normális csecsemőkön az Ugandái Kampalában. Megállapította, hogy a fejlődési mérföldköveket olyan gyorsan érik el a néger, mint a fehér csecsemők [...]. A, C. Mundy-Castle, vezető elektroencephalográfus, 1953-ban közzétette 66 bantu-négeren és 72 fehér európain végzett vizsgálatának eredményeit. A két csoport között a különbségek öt csoportját állapította meg. Ezek közül talán a legérdekesebb, hogy a négereknél gyengébb a reagálás a fényre [...].. Az adott reakció az agy bonyolultságának és stabilitásának mértékéül szolgál [..]. Most elérkeztünk a genetika és pszichológia területére. A faji genetika a különböző fajoknál a testi struktúra nemzedékről nemzedékre való átadásának kérdéseivel foglalkozik. Sikerült megállapítania azt a mértéket is, hogy menynyiben képes módosítani a környezet a testi struktúra követelményeit. Egyedül a genetika értéktelen volt a néger-kérdés kutatására mindaddig, amíg először meg nem állapították az anatómiai és fiziológiai különbségek létét. Ezt követően döntő fontosságúvá vált [...]. A pszichológia területén [...] Audrey Shuey 40 év kutatásainak eredményeit tette közzé „The Testing of Negro inteligence” című könyvében és Dr. Garett ezeket így összegezte: „1) Az amerikai négerek IQ értéke átlagosan 15-20 ponttal alacsonyabb, mint az amerikai fehéreké. 2) A fehér médián IQ értékeinek néger átfedése 10-25% - az egyenlőség 50%-ot követelne meg. 3) Mintegy hatszor annyi fehér ember, mint néger esik a „tehetséges gyermek” kategóriájába. 4) Mintegy hatszor annyi néger, mint fehér ember esik a 70 IQ-jú vagyis gyenge szellemi képességű csoportba. 5) A néger-fehér különbségek a mentális tesztek minden típusában előfordulnak, de a néger lemaradás legnagyobb az absztrakt természetű tesztekben, például a problémákat tartalmazó következtetési, dedukciós és felfogóképességi feladatokban [...]. 6) A néger és fehér gyermekek közötti különbségek az életkorral növekednek; a teljesítményeik közötti eltérés a legnagyobb a középiskolásoknál és főiskolásoknál. 7) Nagy, jelentős különbségek a fehérek javára még akkor is kitűnnek, ha a társadalmi-gazdasági tényezők egyenlők [...] így elérkeztünk a leletek utolsó kategóriájához, a történelmi tapasztalat területére [...] Vannak, akik úgy érvelnek, hogy a négereket a földrajzi sorompók akadályozták meg a civilizációs hatásokkal való érintkezésben, és az ennyire izolált fehér csoportok ugyanolyan fejletlenek, mint a négerek. Másrészt azt állítják, hogy a négerek nagyszerű civilizációkat hoztak létre Afrikában, de ezek mindeddig elvesztek a történelem számára, de most felfedezték azokat, amikor a romokat kiásták. - Nem nehéz kimutatni, hogy mindkét érv megtévesztő. Ami az izolációt illeti, az ő sztár antropológusoktól A. L. Kroeber-től származó idézettel tudok válaszolni, aki egy könynyelmű pillanatában ezt írta: „Mindent összevetve, a néger-Afrika elég nyitott a fő európai központok felé, úgyhogy feltehetőleg lassú kulturális ’bombázást’ tapasztalt, amely folyamatosan összekeverte az új jegyeket a régiekkel, a külföldről származókat az akklimatizálódott elemekkel, amelyeket az afrikaiak alakítottak ki [...].” Fajvédő dal Ne hízelegj más fajoknak, Ismerője légy azoknak. Különválás legyen a vért, Tartsd távol az idegen vért! Géned legyen drága érték: Istenadta pontos mérték. A korcsoktól Isten mentsen! Éber légy s rettenthetetlen! Ne adjuk a nyavalyákat Hordozóknak szép hazánkat! El ne hagyjon a jó eszed, Magyar kezet fogjon kezed! Nem gyűlölünk más népeket, Csak azt, aki ránk lépeget. Faj keverő az ellenünk, Megérdemli sújtó kezünk. Ezért, Testvér, összetartás, Fajvédelmünknél kitartás! Ez legyen a te jelszavad S minden faj rontó megszalad. Ne hízelegj más fajoknak, Ismerője légy azoknak, Különválás legyen a vért, Tartsd távol az idegen vért! 2007. július 22.
