Szittyakürt, 2007 (46. évfolyam, 1-6. szám)
2007-11-01 / 6. szám
10. oldal ► amely gyenge hangokat adott, rugdalózott és mozgott - és beletették az asztalon egy hideg acél vödörbe” - emlékezett vissza. A csecsemő „természetesen egyre kevésbé rugdalózott és mozgott, ahogy az idő haladt”. A „tágításos-ürítéses” típusú abortuszok sokkal általánosabbak, mint azok, amelyek élve szüléssel járnak. Ez az eufémikus kifejezés valójában a méhbe bevezetett eszközzel történő feldarabolást jelent. Többnyire akkor fordul elő, amikor a magzat csontozata és porcozata annyira megkeményedett, illetve meszeseden, hogy a szívásos abortusz nem végrehajtható. Dr. Joseph Randall, aki mintegy tíz éven át volt abortőr, kifejtette egy tágításos-ürítéses abortusz után: „újra össze kell gyűjteni a csecsemő részeit - a karjait, lábait, a fejét, a mellkasát - mindent. Ez még az olyan régi abortőr számára is durva dolog, mint amilyen én vagyok.” Legalább egy klinikai dolgozó, Brenda Pratt Shafer az abortusz ellen fordult közvetlenül azután, hogy tanúja volt egy részleges-szülési abortusznak. (Ezt tágításos - eltávolításos abortusznak is nevezik.) Shafer, aki abban az időben „nagyon a nők szabad választásának” pártján volt, elfogadott egy időleges állást Dr. Martin Elaskell abortusz-klinikáján Daytonben (Ohio), 1993-ban. A klinikán töltött harmadik napon szemtanúja volt egy részleges-szülési abortusznak: „Álltam az orvos oldalán és figyeltem, amint egy részleges-szülési abortuszt végzett egy 6 hónapos terhes nőn. A gyermek szívverése világosan látható volt az ultrahangos képernyőn. Az orvos kihúzta a csecsemő testét és karjait, mindent, a kis feje kivételével. A csecsemő teste mozgott. Kis ujjai összekapcsolódtak. Kis lábával rugdalózott. Az orvos vett egy ollót és benyomta azt a 2003. március 1-jén, egy metszőén hideg vasárnap reggel feleségem és én elmentünk a Lewisville-ben lévő Lakeland-i baptista templomba istentiszteletre és meghallgatni lelkipásztorunknak, Dr. Ben Smith-nek egy újabb buzdító beszédét. De ezen a napon Ben testvér átadta szószékét egy Carol Everett nevű nőnek. Mrs. Everett a szerzője az abortusz-ipart leleplező, „Verdíj” című írásnak. Ez az egykori abortusz-propagandista több mint 20 percen át villanyozta a gyülekezetét a szabad választás „kartell” által alkalmazott taktikával és az általuk terjesztett hazugságokról szóló igaz történetekkel. Ez a „kartell” szisztematikusan fosztotta meg országunkat az erkölcsi és szellemi tartástól, amely több mint 200 éven át megtartott minket. Könnyes szemmel tárta elénk, hogy mintegy 35 000 abortusz részese, és összeszorult a torka, amikor elárulta, hogy 30 évvel ezelőtt ő is abortáltatta egyik gyermekét. „Ő az én lányom volt, és mindig az lesz” - mondta zokogva. „Még mindig, minden évben megemlékezem születésnapjáról”. Borzalmas képet vázolt fel a pénzsóvár cinizmusról és hidegvérű megszállottságról, amely az abortuszt nyereséges termékként árusítja. Mrs. Everett beismerte a maga szerepét a 12 éves lányok bizalmának megnyerésében, annak érdekében, hogy elválasszák őket a legfontosabb támogatóiktól, a szüleiktől. „Mindenekelőtt úgy állítottam be magamat, mint a szexualitás szakértőjét. Azt fejtegettem nekik, hogy a szüleik nem fogják segíteni a szexuális életüket. Másodszor, az orvosok alacsony dózisú születésszabályozó tablettákat írtak elő, amelyek szedése magas százalék terhességi előfordulással járt. Az orvosok tel«IÎÎVAKÔ&Î csecsemő fejébe, és a baba karjai megrándultak. Ez riadt reakció volt, mint ahogy egy csecsemő ezt teszi, amikor azt gondolja, hogy eleshet. Azután az orvos kinyitotta az ollót. Majd beleszúrta az üregbe a nagy erejű szívócsövet és kiszívta a csecsemő agyvelejét. Akkor a csecsemő teljesen lottyadt lett. Valójában én teljesen felkészületlen voltam arra, amit láttam. Csaknem hánytam, amint figyeltem, hogy Dr. Haskell műveli ezeket a dolgokat... A nő látni akarta a gyermekét, ezért letisztították a gyermeket, rátették egy takaróra és a kezébe adták. A nő egész idő alatt sírt. Állandóan ezt mondogatta: „Rettenetesen bánom. Kérlek, bocsáss meg!” Én is sírtam. Nem bírtam tovább. Soha többé nem mentem vissza a klinikára. De még mindig kísért annak a kisfiúnak az arca. A legtökéletesebb angyali arc volt, amelyet valaha láttam.” Shafer később a Kongresszus előtt tanúvallomást tett a tapasztalatáról. Shafer látta Haskell tágításos-ürítéses abortuszait is. O: „fogta a 3 hónapos csecsemőket és feldarabolta őket - egyszerűen kiszakította a testrészeket végtagtól végtagig, miközben a baba szíve vert. Kirántott egy kezet, egy lábat és csak kihúzta azokat... És ez rettenetes volt. Ilyet sohasem láttam korábban. Valójában sohasem akartam erre gondolni és el sem tudtam volna ezeket képzelni azelőtt.” Ö korán megtanulta azt, amit mások olyan későn. Carol Everett jól foglalta össze, amikor visszatekintett a maga abortuszára, amelyet férje Tom kívánt, és ő pedig nem akart: „A halál volt a végső győztes; nem Tom, és nem Carol. A halál.” jes mértékben tudatában voltak annak, hogy a lányoknak minden nap azonos időben kell szedniük a tablettát, különben a terhesség bekövetkezik. Ez biztosította, hogy a tizenévesek lesznek a legjobb ügyfeleim, mivel a tizenévesek tipikusan nem rendelkeznek kellő felelősségérzettel ahhoz, hogy kövessék a szigorú orvosi előírásokat magukkal kapcsolatban. Tudtam, hogy a szexuális tevékenységük a nulláról vagy heti egyről heti 5-7 aktusra fog gyarapodni, mihelyt be lesznek vezetve a fogamzásgátlási módszerbe. így elérhettem célomat: minden 13-18 év közötti tizenéves 3-5 abortuszon esett át.” Mrs. Everett félelmetes részletességgel mondta el a tizenévesek promiszkuitásra való bátorításának gyalázatos rendszerét, annak érdekében, hogy ravaszul belevigyék őket nem-tervezett terhességekbe, majd - rájuk ijesztve — abortuszra késztette őket, miközben az orvosok és a segítőik a pénzsóvár vállalkozás keretében megosztoznak a profiton. És azok nagy profitok: az előadó szerint óránként ezer dollár. Az orvos-csoport gyilkos futószalagként működve az A teremben az abortusz keretében meggyilkol egy gyermeket, azután sietve átvágnak a halion keresztül a B terembe, ahol az embereik már előkészítették az utat tévesztett ország következő nyomorult áldozatát. Gyakran mondják nekünk, hogy a szabad választás mozgalom a női hatalomra jutás politikai filozófiáján alapul. De milyen fajta nő az, aki úgy akar hatalomra jutni, hogy kioltja egy gyermek életét? Éppen az a gondolat roppant megalázó a nők számára, hogy egyedüli útjuk a hatalomhoz nem egyéb, mint hatalom a petefészkeik felett. A világtörténelem legsikeresebb [női] vezetői egyszersmind anyák is voltak. 2007. augusztus ÉDESANYÁM, NE ÖLJÉL MEG! Szíved alatt, szépen kérlek, Édesanyám, ne öljél meg! Az öledben fészket leltem, Isten adta hozzá lelkem. Nagy a világ, elférek; ne pusztuljak, mint a féreg. Szíved alatt, szépen kérlek, Édesanyám, ne öljél meg! Értem egyszer esküt mondtál, tanúsítja a szent oltár. Ha esküdhöz hűtlen lennél, megvádollak az Istennél. Szíved alatt, szépen kérlek, Édesanyám, ne öljél meg! Én is keresztvízre vágyom, ne vedd el a mennyországom! Ha irgalmas lennél hozzám, imádat imádkoznám! Szíved alatt, szépen kérlek, Édesanyám, ne öljél meg! Édesanyád is várt téged, ringatott, ölelt és védett. Tőled én is ezt esengem, szeress, tűrj meg engem. Szíved alatt, szépen kérlek, Édesanyám, ne öljél meg! Tarts meg örökre magadnál, ha szíved alá fogadtál. Érzem, mint dobog felettem, aminek a foglya lettem. Szíved alatt, szépen kérlek, Édesanyám, ne öljél meg! Ne szálljon, mint örök átok, foganásom perce rátok. Érzed? Én már élek benned; tudd meg, anyámmá kell lenned. Szíved alatt, szépen kérlek, Édesanyám, ne öljél meg! Ha eldobnál, ki szeretne, ki borulna a szívedre? Napot-órát nem számítva, betegségben ki ápolna? Szíved alatt, szépen kérlek, Édesanyám, ne öljél meg! Várja jöttöm egy őrangyal, Isten küldte szent paranccsal. Kiterjesztve védő szárnya, jaj, ha rám hiába várna! Hívtál, jöttem; vártál, lettem; legyünk egyek most már ketten! Istennek már megköszöntem, hogy itt vagyok az öledben. Szíved minden dobbanása, közelebb hoz a világra. Édesanyám, ne öljél meg! Hadd őrüljek látva téged. Ajkadról vett imádságban, életemért szíved áldjam. Drága léted hadd kísérjen itt, a Földön s fönn az égben. Attól tartok, nekünk egy sok milliárd dolláros abortusz-ipar árukészlete lett eladva. Ez az abortusz-ipar számos esetben olyan szélhámosok cselszövő, alattomos, szervezett csoportjává vált, akiknek az a rendeltetésük, hogy a „vérdíj” gyakorlóinak számláját gyarapítsák. Mrs. Everett személyes tapasztalatai meghazudtolják a „szabad választás” elnevezést. Az ártalmatlannak hangzó kifejezés használata nem egyéb, mint újabb szándékos ködösítés, amely elleplezi a valódi szándékot, a halál szorgalmazását. Harminc esztendővel ezelőtt a Legfelsőbb Bíróság legalizálta az abortuszt, de sohasem volt az a szándéka, hogy helyettesítse a lelkiismeretes születésszabályozást, vagy engedélyt adjon egy degenerált magatartásra. Az utóbbi három évtizedben az értékek folyamatos pusztulása nem tekinthető véletlennek. Amikor egy nemzet szíve és lelke olyan érzéketlenné válik, hogy egy élő, növekvő, születéséért küzdő magzat nem támaszkodhat anyjának védelmére, miért kellene csodálkoznunk, hogy oly kevés értéke van az emberi életnek más esetekben? Hogyan tekinthetjük magunkat büszke és igazságos népnek, ha nem vagyunk hajlandók kiállni a közülünk való legvédtelenebbek mellett? Továbbá, hogyan támogathatunk és engedhetünk bizonyos embereket meggazdagodni azért, hogy bátorítják gyermekeinket a terhesség vállalására, és ezt követően pedig kitépik annak eredményét a méhükből, és kidobják, mint egy emberi hulladékot? Ha Mrs. Everettnek volt bátorsága arra, hogy új életet kezdjen, akkor még mindig van remény országunk számára is. (Ford.: Tudós-Takács János) Bob Weir: AZ ABORTUSZ-IPAR Az irányító felfedi az abortusz belső titkait
