Szittyakürt, 2006 (45. évfolyam, 1-6. szám)
2006-11-01 / 6. szám
2. oldal ► jöttek a lépések a hatalom megszilárdítására. „Az államvagyon átmentése a volt kommunisták kezébe.v A magyar néptől államosítással elvett vagyon, az állami tulajdonokkal együtt privatizációval a kommunista oligarchák tulajdona lett. Hogy lehet az, hogy eladták az egész államosított vagyont a Világbank és a Valutaalap szerint 22 ezer jogügyletben, 20 ezer milliárd feltüntetett értékben egyetlen hiba és bűncselekmény nélkül? Ki hiszi ezt el? Ezután a hatalmi folytonosság lett biztosítva. „A megbízható volt kommunisták más pártokban való indítása. „Lásd: az MSZP (a volt MSZMP) és az MDF, az SZDSZ és FIDESZ is egy tőről fakadtak. A további hatalom biztosítása ügyében, A jobboldali vagy szélsőjobboldali pártok indulásának és szervezkedésének a megakadályozására. A 20 pontból álló Paktum ezekkel a határozatokkal megalapozta a mai rendszert, pártokat és kormányt, amely egy halálos ítélet a Magyar Nemzet jövőjére. A Kádár-rendszer megtorlása után megkezdődött a gulyáskommunizmus építése. A rendszer nyugati segítséggel hitelkártyára vette fel kölcsönöket, melyet a reformkommunisták ’89 után tovább folytattak a mai napig 60 milliárd dollár erejéig. így ma a Nemzet gazdasági, politikai és erkölcsi csődben van. A reformkommunisták szemében pedig minden ellenség, ami nemzeti, keresztény és magyar. Ebből a sötét vészkorszakból az egyetlen kiút a radikalizmus és a cselekvőképesség. Tudjuk, hogy mit akarunk, abban egyetértsünk és azt gátlások nélkül tudjuk keresztül vinni. Ehhez egy olyan új program kell, amely egybekovácsolja a nemzeti erőket a Székelyföldtől Cleveland Ohio-ig, Kárpátaljától Szabadkáig, Ausztráliától Kassáig, Szombathelytől Debrecenig. A programhoz az első követelmény a tőrvény és a rend helyreállítása. Ma Magyarországon a politikusok olyan önkényesen cselekszenek, amit egy magyar király sem mert volna megtenni. 1945-ig a ősi magyar jogrendszer volt érvényben, amit a karizmatikus királyoktól a Vérszerződésig, az Aranybullától a Korona tanig bezárólag több évezredes múltra tekint vissza és egyedülálló a világon. Ma a magyar alkotmány egy kommunista tákolmány, amire nem lehet jogállamot építeni. Ezért ma Magyarország sem jogállam és a bírósági határozatokat is csak a kisembereken tudják végrehajtani. Ha ezt nem lehet békés úton helyreállítani, akkor nemzet újra magára talál és fellázad. ’56-ra emlékezve nyugodtan mondhatjuk: vigyázzatok, ismét pusztíthat e láng rajtatok. De már nem lesz ÍZITTVAKÖfeí egy szovjet hadsereg, aki megmentsen benneteket. A második követelmény, hogy ki kell szűrni a ragadozókat. A besúgók, belügyi bizalmas emberek, munkásőr vezérek, AVÓ-sok, és a múlt rendszer pártfunkcionáriusai legyenek eltiltva a politikai szerepvállalástól. Fel kell állítani egy Nemzeti Számonkérő Széket. Többszörösen kell átvilágítani minden politikai törekvéssel bíró egyént és a volt kommunistákat eltiltani a közéleti szerepléstől. A bűnösöket pedig felelősségre kell vonni és megérdemelt helyükre a börtönökbe tenni. Enélkül nem lehet olyan politikai pártrendszert felépíteni, amely a Nemzet érdekeit tartja elsőszámú felelőségének. Harmadszor: az adósság és a korrupció felszámolását kell megvalósítani. Az ország államadósságát nagy részben a Kádár-rendszer és utána azok vazallusai hozták létre. Ezt fel lehet számolni, mert nálunk sokkal gazdagabb nyugati államoknak is adtak lehetőséget, és mi nem fizetünk, mert egy illegális idegen hatalom által fenntartott kormány vette fel a pénzt, saját hatalma életben tartására. A korrupciót egy komoly karhatalmi erővel - amely a törvény és a rend függvénye - fel lehetne számolni. Sajnos tele vagyunk maffiákkal (lásd olajmaffia, lakásmaffia stb.) ahonnan a szálak elvezetnek a kormányhoz, a parlamenthez, a pártokhoz és a bankok világába. Magyarországon 4000 eltűnési és gyilkossági ügyben semmire sem jutott a rendőrség. Negyedsze: Példát kell vennünk a japánoktól. El kell törülnünk a háborús bűnösség fogalmát és minden népbírósági ítéletet, illegális nemzetellenes cselekedetnek kell nyilvánítani. Újra kell írni a korszak történelmét. Minket senki sem szabadított fel, mert mi szabadok voltunk és a szovjet megszállással lettünk rabok. Ötödször: fel kell számolni a trianoni békediktátumot. Az Európai Unió az örököse ennek a katasztrófának. Ők kötelesek ezt megoldani, mert az lehetetlen, hogy 5 millió magyar több ezer éves ősi földjén kisebbségi sorsban éljen a saját hazájában kreált utódállamokban. A Kártpát-medencében a magyar a többség, mindenki más kisebbség. A jugoszláv állam szétesése után az egyetlen a délvidéki magyarság, amely nem tudott elszakadni Szerbiától, és a Szovjetunió felszámolása után pedig Kárpátalja az az országrész, amelyik nem tudott elszakadni Ukrajnától, ahova sohasem tartozott. Ezekért a problémákért felelős a magyar kormány és az agymosott szavazópolgárok, akik még a kettős állampolgárságot is leszavazták. Ma 7 millió magyar van kirekesztve a Magyar Birodalomból. Öt millió a Kárpát-medencében és két millió szerte a nagyvilágban. Most az 1956-os szabadságharc 50 éves évfordulójának jubileumi ünnepségeit a reformkommunisták együtt akarták ünnepelni azokkal, akiket ők fasiszta ellenforradalmároknak neveztek. Az élő ’56-osok nem ünnepelnek a kormánnyal. Rácz Sándor és Wittner Mária elhatárolódott a Sólyom-Gyurcsány rendezvénytől, hogy nem vesznek részt a központi ünnepnek nevezett rendezvényen, amelyet a kommunista gyökerű budapesti hatalom a pártok részvételével szervez október 23-án. Most pedig Wittner Mária szabadságharcos 2001. február 21-i parlamenti beszédéből az idevágó vádakat kell megemlíteni. „Ma, a kommunizmus áldozatainak emléknapján megidézem az áldozatokat, az élőket, a holtakat, hogy együtt vádoljuk a szocialista köntösbe bújt hóhérainkat. Vádoljuk őket, mert a lenini utat honfitársaink csontjaival kövezték ki. A világ legdrágább, legfájdalmasabb útja volt ez, a továbbhaladásuk tétje milliónyi emberélet volt. Vádoljuk őket, mert nemzetünk kiváló polgárait küldték bitófára és gyalázták meg még holtukban is. Vádoljuk őket a Gulágon embertelen körülmények között elpusztult honfitársaink nevében. Vádoljuk őket az otthonuktól megfosztott és kitelepített polgárok nevében, kiknek kiszemelt otthonukba betelepedtek, elrabolva egy élet munkáját. Vádoljuk őket a recski haláltábor megkínzott, megalázott rabjai nevében. Vádoljuk őket a munkaszolgálatosok nevében. Vádoljuk őket a 298-as parcella halottai nevében, az ÁVH mint erőszakszervezetük által fogva tartott, megkínzott és agyonvert emberek nevében. Vádoljuk őket a hatmillió meg nem született magyar gyermek nevében. Vádoljuk őket a legdrágább kincs, a gyermek nevében, akitől elvették az apát, az anyát és az otthon melegét. Vádoljuk őket a legfőbb érték, az ember nevében, akit egy tollvonással küldtek bitóra, vagy zártak börtönbe hosszú évekre. Vádoljuk őket a megalázott, megkínzott bajtársaink nevében. Vádoljuk őket a sortüzek áldozatai nevében. Vádoljuk őket, mert kiölték az emberből a hitet, a morált és a reményt, egy egyszerű, tisztább élet reményét. Vádoljuk őket Mindszenty bíborosért. Az Istenhez hű papokért, akiket börtönbe zártak hitükért, s mert erkölcsre, hazaszeretetre nevelték népünket. Vádoljuk őket, mert kifosztották az országot, mert a dolgos magyar nép munkájából, elveiket megtagadva let2006. november-december tek vörös kapitalisták. Vádoljuk őket a magyar parasztok nevében, akiket megfosztottak földjeiktől, életterüktől, és így kiszolgáltatottá tették őket. Vádoljuk őket a nyugdíjasok nevében, akiktől elrabolták a hosszú, dolgos élet gyümölcsét, bizonytalanná téve biztos nyugdíjas éveiket. Vádoljuk őket történelmünk meghamisításáért. Vádolnak az élők és vádolnak a meggyilkolt halottak. És vádoljuk őket, mert hitünkben megcsaltak, megloptak. Ezért az áldozatok nevében megállapítom: soha nem lesznek képesek arra, hogy magyar politikusként egy nemzet felemelkedése érdekében cselekedjenek. Itt teszem fel a kérdést: milyen morál alapján ülnek a magyar parlamentben még most is, és alkotnak törvényeket egy általuk tönkretett, kifosztott, megalázott nemzet számára? Éppen ezért a Szent Korona tana és a magyar nemzet nevében erkölcsi hullává nyilvánítom őket.” Wittner Mária szabadságharcosnak igaza van. Ma már ez az elvetemült antimagyar, antikeresztény ifjú gárda a nemzeti szimbólumainknak is hadat üzent. Jaj neked Turulmadár, ősi magyar hitvilág és Árpádsávos zászló. Koppány vezér, ha élnél ezek tízfelé vágnának. Ezeknek ellenség minden, ami szittya, hun, avar vagy magyar, és ha nem a másságot szolgálja, el kell pusztítani. Ez az összeesküvés 1945 óta tart a magyar nemzet ellen! A gyalázatos korszak halálra van ítélve! Ennek a válságban vajúdó rendszernek nincs történelmi jogosultsága létezni, mert ez csak szuronyokra és szögesdrótokra épült. Most recseg-ropog a hazugság fellegvára és a félrevezetett kisemmizett polgárok tömegei kezdenek felébredni, és ismét az 56-os lyukas zászlóba kapaszkodnak. Hiába énekli az egész kormány, hogy föl, föl ti rabjai a földnek... a válasz egyöntetű, le veletek és ez a föld nem eladó. Magyar testvérek, bajtársak! A VIII. Nagy Szittya Történelmi Világkongresszus a Nemzeti Emigráció legigazabb megünneplése a dicsőséges 1956-os szabadságharcnak. Olyan bajtársak, mint Pongrátz Gergely, aki többször vett részt a Nagy Szittya Történelmi Világkongresszuson sajnos nincs velünk: elszólította az Úr a Hadak Útjára. De a tudatformáló munkát ez a kongresszus és kipróbált előadó, történész és szabadságharcos csoportja folytatja a győzelemig. Ma itt van velünk Rácz Sándor az 56-os Nagybudapesti Munkástanácsok elnöke, és együtt kiáltjuk a világ felé; 56 még nincs befejezve, és mi ígérjük, hogy az igazi rendszerváltásig együtt TOVÁBB HARCOLUNK.
