Szittyakürt, 2006 (45. évfolyam, 1-6. szám)
2006-03-01 / 2. szám
14. oldal «lîîVAKÔfcî 2006. március-április CSAVARGÓ JACK A KARIKATÚRÁKRÓL ÉS EGYEBEKRŐL Hé Ember - szólt Csavargó Jack, XVI. Benedek pápa nemrégiben rámutatott, hogy az ő véleménye szerint a kereszténység részben azért magasabb rendű, mint az iszlám, mert a kereszténység rugalmasabb, hiszen a Bibliát ‘alkalmazni lehet új helyzetekre’, míg a Koránt, amely a muzulmánok hite szerint isten szava, nem lehet annyira könnyen alkalmazni. Megértetted ezt? A pápa úgy gondolja, hogy ez az alkalmazkodó képesség az állandóan változó emberi ízlések és divatok áramlatához pluszpont a kereszténység javára. Te jó ég! Ezek szerint az új kereszténység kevésbé szól az Istenről és inkább az emberekről. Eszerint valójában a vallások a végső dolgokról szólnak, és nincsen szükségük egy istenre vagy istenekre, vagy valamit kihagytam? Te tudod, hogy én nem vagyok új keresztény, és hogy én Ármán tanításait követem, de az új kereszténység nem hisz Istenben? Nem az Isten a Nagy Főnők, aki irányítja a dolgokat? Nem Isten adott szabályokat az embereknek, hogy ők azt tegyék, amit Isten akar, és nem azt, amit az emberek éppen akarnak? Mennyire rugalmas a kereszténység? Hű, csak nézz bele a napilapokba néhány példáért. A homoszexualitás valamikor bűn volt a kereszténységben. Most a homoszexuálisok számos keresztény templomban házasodhatnak. Lehet, hogy a fajtalankodást is elfogadják legközelebb. Hát, ha elég ember akar valamit, akkor a Bibliát úgy lehet értelmezni, hogy ezt lehetővé tegye, hiszen ‘alkalmazni lehet új helyzetekre’. Nos, miért gondolod, hogy a homoszexualitást Isten törvényén kívül helyezné? Megmondom, hogy miért. Úgy gondolom, hogy Isten az ő saját indokai alapján - és ennek a forgáshoz és az evolúcióhoz van köze, valamint más dolgokhoz, amelyekről szóltam már, - azt akarja, hogy az élet sokasodjék. És ebben a homoszexualitás nem segít. Kielégíti a szaporodási kényszert, de nem hoz gyümölcsöt. Az úgynevezett élettelen ásványok nem hoznak létre életet. Megismétlem, Ember! Minden élőlény, köztük az emberiség legfontosabb része a genetikus anyagunk. Ez a lényeg. Mi a génjeink vagyunk és a génjeink alkotnak minket. Minden más másodlagos, és szolgálnia kéne a genetikai anyagunk megőrzését, védelmét és terjesztését. A cinikusok azt mondhatják, hogy az élet nem több, mint sár, csak más alakban, azonban - még ha ez igaz lenne -, akkor is csak Önmásoló fickók vagyunk, és gondolkodhatunk arról, hogy mik vagyunk és ez frankó. A homoszexualitás nem vezet a genetikus anyagunk terjesztéséhez. Ez zsákutca. Ez logikusan kevesebb emberi lényhez vezet. Nem tesz minket többé. Ezért tiltotta meg ezt a Nagy Főnők. A kereszténység juppi konszenzus-vallássá vált. Amit csak a törpe emberi lények többsége akart a Normál Eloszlás Görbéje alatt, miközben a Görbét azok manipulálták, akik a kondicionálás mechanizmusait - a kormányzatot és a médiát - uralják, és ez megfelel az új keresztény Istennek. Akárhogy is legyen, el akartam mondani neked gondolataimat a Mohamedkarikatúrákról szóló vitáról is, amely először egy dán újságban jelent meg, és utána más európai országokba is eljutott. Akik semmit nem tudnak az iszlámról, azoknak megbocsátható, ha úgy gondolják, hogy a muszlimok haragját elsősorban az okozza, hogy a karikatúrák Mohamedet gúnyolják. Valójában az ellentmondás ennél alapvetőbb. Mohamedet Mel Gibsonként is lehetne ábrázolni és úgy, hogy ő kisgyermekeket és kis állatokat védelmez, és a muszlimok még mindig fel lennék háborodva. Tudod miért? Mert az iszlám egyik fő tabuja az, hogy tilos Mohamed arcát ábrázolni. A muszlimok azt hiszik, hogy ha ezt teszik, az a Mohamed körüli személyi kultuszhoz vezető út egy lépése, és elvonja figyelmüket Istenről. De itt van az, ami engem tényleg megragadott ebben az egészben. Az európaiak egy része a szólásszabadság jogáról visítozik. A francia és német napilapok szintén közzétettek sértő karikatúrákat, és a Die Welt német újságban még vezércikkek is megjelentek, melyek a karikatúrákat védelmezik, mondván, hogy ‘a muszlimok tüntetéseit komolyabban vennénk, ha kevésbé lennének szemforgatóak’. Valójában Franciaország és Németország elitje a szemforgató. Feltételeznéd, hogy a francia és német újságok - pl. a Die Welt — zsidók és a holocaust karikatúráit mutatná be? Természetesen nem. Hozzá se nyúlnak ehhez a témához. Ezt nekik nem szabad. Azonban szívatni a muszlimokat valami olyannal, ami az európaiak számára nem nagyon fontos, nos ezt szabad. Valakinek ellenőriznie kéne a kiadók és szerkesztők vallását. A ‘szólásszabadságot biztosító’ Németországban bizonyos könyveket nem is olvashatsz, és nem lendítheted karod egy bizonyos módon; és most néhány német azt mondja, hogy nyilvánosságra lehet hozni ezeket az iszlámgúnyolásokat a szólásszabadság joga folytán. Hipokriták! Én híve vagyok a szólásszabadságnak, de nem az egyenlőtlen szólásszabadságnak. A „nem hipokrita“ franciák és németek, és még a „nem hipokrita“ angolok is túlságosan el vannak foglalva az értelmiségiek és a valamilyen fehér Öntudatossággal rendelkező nem-zsidó fehérek üldözésével, akik kérdéseket tesznek fel a holocaustról, az ember természetéről, és akik elutasítják e sötét kor mindent összeolvasztó mentalitását. Mivel világunk jelenlegi ortodoxiája tiszta fiaskó, ahol az értékek elértéktelenedtek, és az emberek a legnagyobb baromságokban hisznek, sötét korban élünk. A tudatlanság korában élünk. Egy olyan korban élünk, amikor az anyagi dolgokat jobban értékelik, mint ami igazán fontos, és ahol a hazugságokat igaznak állítják be. Egy olyan korban élünk, amelyben a géneket nem tartják fontosnak, és ahol a múlandó dolgokat fontosnak tekintik. Hogy mire gondolok? Elmondom. Az európaiak haragszanak a muszlimokra azért, mert megszállják országaikat, azonban nem látják be, hogy az igazi, hosszú távú probléma nem annyira az iszlám vallás, hanem inkább a behatolók génjei. Ez az európaiak kipusztulásának igazi oka. Nos, a hitek fontosak, azonban másodlagosak, a gének után. Az európaiak örülnének, ha az összes nem európai muzulmán megtérne a kereszténységre, de utána kiszorítaná az európai genotípust? Valószínűleg örülnének, hiszen annyira vakok a valósággal szembe. És ahogy a kipusztulás felé haladnak, egyre kevésbé értik közülük, hogy a génjeik nélkül, amelyek jövőjüket megalapozza, hitük és hiedelemrendszereik jelentőség nélküliek a létezés nagyobb összképében. Látod? Az európai fehérek annyira azonosultak a tőlük idegen új kereszténységgel, hogy azt hiszik, hogy ők és a kereszténység egy, miközben valójában ők nem egyek. Mivel ezt hiszik, egyesek azt akarják, hogy az összes muzulmán asszimilálódjon az ő népességükbe. De ez hamis várakozás. Ezt Amerikában is tapasztaljuk. Ez a gének teljes elutasítása, miközben a gének igazán fontosak, és csak hamis hiedelem, hogy ha valaki genetikailag nem olyan, mint te, de ha azonos a nyelve, vallása a tiéddel, akkor pont ‘olyan, mint te’. Ez hatalmas tévedés. Az igazság az, hogy senki nem olyan, mint Te, kivéve, ha a génjei nagyon hasonlítanak a tieidhez. Az európaiak kiútja mindebből a saját önpusztításuk befejezése és - ha ennek a gyökeréig lemész, akkor - a születési rátájuk megemelése minden lehetséges módon és a további nem-európaiaknak az európaiak soraiba való felvételének elutasítása. Hol a fenébe van az leírva, hogy a Föld minden pontján minden egyes rassz képviselőjének jelen kell lennie? A francba ezzel a multikultúrális és multirasszos ökörséggel! Ideje újra törzsösödni. Ideje, hogy a Fehér Törzs ismét kiterjedjen. A dolgok nagyon hülyén mennek. Melyik idióta gondolja, hogy helyesen cselekedett az életben, ha az ő filozófiája vagy vallása, vagy országa előrehaladt - de a génjei nem? Ez értelmetlen. ‘Ó, annyira örülök. Amikor meghalok, Amerika még mindig itt lesz.’ Miért örülhetne ennek az ember, ha Amerikának már nincsenek meg a génjei? Ez abszurd. Semmi, semmi nem marad fenn belőlünk, ha a génjeink nem maradnak fenn. Élj soká és helyesen szaporodj! Ha sok imát akarsz küldeni Istenhez, legyen gyermeked. Sok-sok-sok gyereked. És aztán még több.” H. Millard (Ford. Lesetár Péter) ► mind a mai napig ezt senki sem mutatta be, még Deborah Lipstadt sem a híres londoni perben, minden ellenkező zsidó híresztelés ellenére sem. David Irving a második világháború, valamint Churchill, Hitler és tábornokai életének ma élő legmélyebb ismerője. A ma leghangosabb ellenségei nevezték így őt, mielőtt „botcsinálta” történésznek keresztelték át. Pályakezdése óta kilógott a történészek sorából a vitakeltő, mai divatos szóval élve politikailag inkorrekt könyveivel. De ezt megbocsátották neki, mivel nem érintette a zsidókat érzékeny ponton mindaddig, amíg ki nem adta Hitler háborúja című világhírű könyvét. Ebben nem kevesebbet állított, mint azt, hogy nincs bizonyíték a levéltárakban arra, hogy Hitler tudott volna a holocaustról, és nincs a levéltárakban dokumentum arra sem, hogy kiadott volna parancsot a zsidók kiirtására. Ezt már zsidó történészek is elismerték, hozzátéve, ha papíron nem is adta ki parancsát Hitler, de fülbe súgás vagy gyakrabban náci telepatikus úton igen. Nekünk, gójoknak nem meglepő, hogy David Irving ezt a „tudományos” magyarázatot sem tudta elfogadni. Tehát ennyi és nem több, amit a holocausttal kapcsolatban állít. Soha sem tekintette magát holocaust-szakértőnek és olvasói sem tekintik annak. Ha valaki a világtörténelem legnagyobb csalását kívánja megismerni, kénytelen más szerzők könyveit forgatni. Irving soha sem írt könyvet vagy akárcsak egy kisebb tanulmányt erről a tárgyról. A holocaustot a második világháború történetében a propagandával foglalkozó fejezetben egy - számára elég unalmas - lábjegyzetnek tekinti, ahogy ezt a magyarországi látogatása alkalmával kifejezte. Annak oka, hogy anyagilag tönkretették, végül börtönbe jutatták, és most erkölcsileg is tönkre szándékoznak tenni, az, hogy hangot adott hitetlenségének, és nem hajlandó a hatalom és a zsidók szajhájává válni anyagi haszonért, mint a legtöbb hivatalos történész. Mondathatnak David Irvinggel kényszer alatt zsidó üldözői azt, amit akarnak, a valódi történelmet megismerni kívánók számára David Irving az marad, aki mindig is volt: korunk legnagyobb élő történésze, akit a jövő századokban e hazug kor Thuküdidészeként és Tacitusaként fognak milliók olvasni. Gede Tibor
