Szittyakürt, 2006 (45. évfolyam, 1-6. szám)
2006-01-01 / 1. szám
2006. január-február «lîTVAKÔfcî 11. oldal Bellák Frigyes BÁRDOSSY LÁSZLÓ EMLÉKEZETE 115 ÉVE SZÜLETETT ÉS 60 ESZTENDEJE SZENVEDETT VÉRTANÚHALÁLT MAGYARORSZÁG EGYIK LEGRAGYOGÓBB MINISZTERELNÖKE Dr. Bárdossy László Szombathelyen született 1890. december 10-én, római katolikus vallású kisnemesi, hivatalnoki családból. Középiskoláit a Sáros vármegyei Eperjesen és Budapesten végezte. Jogot szintén Budapesten valamint Berlinben és Párizsban hallgatott. Diplomát, illetve jogtudományi doktori oklevelet 1912-ben Budapesten szerzett. Tíz év múlva már a Külügyminisztérium Sajtóosztályát vezette és 1926-ban miniszteri osztálytanácsos kinevezést kapott. 1930-tól diplomata lett Londonban, majd 1934. október 4-től a bukaresti követséget vezette. 1941. február 4-től külügyminiszter és április 3-tól 1942. március 7-ig miniszterelnök. Szombathely képviselőtestülete 1942. május 4-én a város díszpolgárává, majd Szombathely lakossága 1944 májusában országgyűlési képviselőjévé választotta és ez utóbbi minőségében vett részt, mintegy hatvan képviselőtársával, 1944. december 1-én Sopronban a Szálasi-kormány parlamenti ülésén. 1945 márciusában Bajorországba, majd április 25-én Svájcba menekült. Az amerikaiak letartóztatták, illetve az OSS (Office of Srategic Services) 1945. október 10-én kiadta a zsidó Péter Gábor (Eisenberger Benjamin) pribékjeinek. Bárdossy László népbírósági tárgyalása első fokon, 1945. október 29-én kezdődött, melyben zsidó volt a tanács elnöke (Major Tamás színész, filmcenzor testvére, Major Ákos), az ügyészek (Fenesi Ferenc és Szalai Sándor), a népbírák többsége. A jegyzőkönyv tanúsága szerint - az előbbiekben fölsoroltakon kívül - a nyilvános tárgyaláson részt vett, illetve a Magyar Kommunista Pártot képviselte az az Apró (Klein) Antal, aki Magyarország jelenlegi miniszterelnöke feleségének nagyapja!!! 1945. november 2-án méltóságteljesen, becsületét védve vállalta tetteit, vállalta sorsát, az elmarasztalást, de kerülte a másokra történő hivatkozást, a közös felelősség emlegetését, amely jellemes magatartása, ellentétben állott zsidó vádlói viselkedésével! (Az utolsó szó jogán elmondott beszéde, amely a magyarságnak szóló végső üzenetének is felfogható.) Bárdossy Lászlót a „Népbíróság” 1945. november 3-án „háborús és népellenes bűntettekkel” vádolva - nyilvánosság előtt végrehajtandó -kötél általi halálra ítélte. Nem fellebbezett és nem kért kegyelmet sem, azonban 1945. december 28-án sor került a másodfokra (Berend Béla kirendelt védő beadványa alapján), ahol az ítéletet megerősítették. Később a kötelet golyóra változtatták! A mocskos színjáték tovább folytatódott. Bárdossy pere és kivégzése az egész ország jóérzésü lakosságát mélyen megrendítette, szemben az „eseményre” a gettóból kiszabadult és verbuválódott, több száz fős csürhe népséggel, amely már hajnali fél hatkor a kivégzés helyszínére, a Markó utcai fogház udvarára tódult. 1946. január 10- én reggel 8 óra 25 perckor lépett színre a „népbíróság” tanácselnöke, Major Ákos és a „népügyész”. A kivégzőhelyen a felajzott tömeg gyalázkodó ordítozásba kezdett: „Pfuj! Tömeggyilkos! Uszító!” Miután a csőcselék elhallgatott, síri csöndben fölolvasták az ítéletet. Bárdossy László emelt fővel állt a kivégzőosztag előtt. Utolsó kívánságát, azt, hogy ne kössék be a szemét és ne kelljen letérdelnie, tiszteletben tartották. Elbúcsúzott a paptól, megcsókolta a feszületet, amikor egy hisztérikus hang bekiabált: „A papot is! A papot is!” A négy fogházőr fegyverének eldördülése előtt, Bárdossy László egekig kiáltott szavai bejárták a világsajtót: „Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!” A sortűz 1946. január 10-én reggel 8 óra 50 perckor oltotta ki Magyarország egyik legragyogóbb miniszterelnökének életét. Dr. Bárdossy László hatvan esztendeje halott. A Bárdossy család hamvait a Szombathelyen található családi sírbolt rejti magában, ellenben a kivégzett miniszterelnök végső nyughelyét még mindig homály fedi, mert pontosan nem tudjuk, hogy meggyilkolása után hová helyezték porhüvelyét. Adja a Magyarok Istene, hogy utolsó kívánsága végre beteljesüljön! A DICSŐSÉGES 1956-OS SZABADSÁGHARC 50 ÉVES JUBILEUMI ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL A HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM TÖRTÉNELMI MEGEMLÉKEZÉST TART a VIII. Nagy Szittya Történelmi Világkongresszus keretében 2006. október 13-14-15-én a Cleveland Hopkins Airport mellett lévő Mariott Inn-ben (West 150 th St) rendezi meg ezt a nagy jelentőségű jubileumi kongresszust. AKI MAGYAR, VELÜNK TART! Szeretettel várunk, magyar testvérünk! Ez a kongresszus lesz a nemzeti emigráció és az elszakított területek magyarságának igazi jubileumi megemlékezése az elfelejtett hősökről. Mi nem a reformkommunistákat ünnepeljük. Azokat ünnepli a hazai kormány. Az anyaország elfelejtette a kétmilliós nemzeti emigrációt és az elszakított területek ötmilliós magyarságát, akik sohasem mondtak le hazájukról. Ez az évforduló megköveteli, hogy Koppány vezér szellemében harcoljunk azok ellen, akik rombolják a magyar öntudatot, gyalázzák nemzeti múltunkat, ellopják a nemzeti vagyont és nem hajlandók leírni az államadósságot, amit nálunk sokkal gazdagabb nemzetek is megtettek. Ma Magyarországon mindent szabad gyalázni, ami magyar és mindent el kell vetni, ami nem a másságot szolgálja. Az előadások az alábbi tárgyköröket foglalják magukba: ■ Dr. Gutay László világhírű atomfizikus 56-os szabadságharcos jubileumi emlékbeszéde ■ Aki ott volt ■ Az 1956-os Szabadságharc igaz története ■ Szittya, hun, avar, magyar folytonosság ■ A velemi Bunker története ■ Tovább harcolunk Az előadók, kutatók Magyarországról és a világon szétszóródott magyar szakemberek soraiból kerülnek ki. A felkért előadóink között orientalisták, történészek, magánkutatók,, nyelvészek, írók, újságírók, politikusok és sokan mások vannak. Az eddig meghívott előadók névsora: ■ Dr. Bakay Koméi őstörténész, ■ Dr. Érdy Miklós orientalista, hun történész, ■ Radies Géza őstörténész, ■ Tömöri Zsuzsa történész tanárnő, ■ Oláh Imre rovásírás kutató. Kedves Magyar Testvérek! Ez a jubileumi kongresszus maximális anyagi és szellemi erőfeszítéseket követel meg tőlünk. A következő hónapok folyamán többször fogtok hallani rólunk, levélben és a Szittyakürt hasábjain. Le kell tennünk a követ, hogy nem felejtünk, nem alkuszunk meg, és akik minket elfelejtenek, azokat a történelem is elfelejti. Hivatalosan is fel fogjuk kérni a Duna Televíziót, hogy vegyenek részt ezen a Cleveland-i Magyar Végvár jubileumi megemlékezésen. Ez az a város, ahol a magyarok politikai beállítottságuktól függetlenül eddig oly sokat áldoztak a hazáért. A kongresszus rendezőbizottsága nevében Molnár Lajos Major Tibor elnök elnökhelyettes
