Szittyakürt, 2005 (44. évfolyam, 1-6. szám)
2005-01-01 / 1. szám
«IttVAKOttT lElEPlEZETT YIMGIIODITOK 9. oldal ANTISZEMITA-KATE (8.) Szerkesztette: Ráth Ferenc és Zimándy Ignác — 1884. XI. fejezet Az antiszemita képviselők pártállásáról 136. Igaz-e, hogy az antiszemitizmus nem politikai párt? Most az antiszemitizmus még nincs annyira kifejlődve, tisztázva, hogy hívei minden megoldandó kérdésben egyetértésre juthattak volna, de ezt tapasztaljuk a létező egyéb politikai pártoknál is. Minden pártnak van egy alapeszméje, melynek megvalósítására törekszik, s ez képezi az összetartó kapcsot. Ilyen a kormánypártban „a kormány akaratának föltétien tisztelete és érvényesítése.” A szabadelvű mérsékelt ellenzékinél: „a Tisza-kormány megbuktatása” s aztán? A függetlenségeinél: az országnak függetlenítése a vegyesházassági igától. Ily összetartó kapcsa pedig van az antiszemitizmusnak is azon legfontosabb és napjainkban minden más politikai kérdést háttérbe szorító eszmének megvalósítási fogalmában, hogy a kereszténységnek, elsősorban pedig magyar hazánknak tönkretevésére irányuló, s már is borzasztó előnyöket kivívott zsidó hatalmat mindenek előtt meg kell tömi. 137. Szabad-e az antiszemita képviselőnek valamely politikai párthoz ideiglenesen csatlakoznia? Igen is szabad csatlakoznia bármelyikéhez azon pártoknak, melyek a zsidókérdés kellő megoldásának nem ellenségei, de a jövő országgyűlésen múlhatatlanul be kell következnie azon válságnak, mely a törvényhozó testületben is érvényre fogja juttatni az országban uralkodó közhangulatot a politikai pártok megfelelő csoportosulásában. Akkor kénytelen lesz minden képviselő határozottan színt vallani, s vagy a keresztény, vagy a zsidó párthoz állani jellemének minősége szerint. Ámbár a keresztény pártnak aztán is lehetnek, lesznek is különböző árnyalatai. 138. Mutatkozik-e már is az antiszemitizmus hatása az országgyűlési pártokon ? Eléggé mutatkozik már minden létező pártnál. A függetlenségi pártot már első szikrája szétrobbantotta, mintha dinamit bombát dobtak volna a pártkörbe. A mérsékelt ellenzék vajúdik, nem tudván mit hoz a jövő; Jónás vagy valami Sakter fejlődik-e majd ki éhes gyomrából? Még a kormánypártban is mutatkoznak a bomladozás jelenségei antiszemitikus ígérvényekben, de csupán bizalmi körökben, nehogy kiadják a pakszust. 139. Az antiszemiták ideiglenes különállása nem zsilbasztja-e meg működésöket? Mindenesetre kívánatos, hogy mielőbb egy zászló körül sorakozzanak, mert elágazásukat ellenfeleik ügyesen felhasználják a viszálkodás előidézésére s a szövetség megbontására. Különben is az egységes tervszerű vezénylet fokozza a közreműködés hatását. 140. Támogathatják-e az antiszemiták a függetlenségi törekvéseket ? Igen is, nemcsak amennyiben ez a közös cél előmozdítására t. i. a Tisza- s hasonszőrű kormánynak megbuktatására szolgál, hanem azért is, mert az antiszemitizmus éppen a leglealázóbb függésből, a zsidó hatalomtól való függésből szabadítja ki a hazát. A valódi függetlenség tehát csak az antiszemitapárt által érhető el. XII. fejezet Az antiszemitikus küzdelemnek következményeiről 141. Milyen következményei lesznek a zsidóellenes küzdelemnek ? Különbféle következményei lehetnek és lesznek is, a szerint, amint a küzdő ellenfelek felfogják hivatásukat, és teljesítik kötelességüket. Már volt eset hazánkban is, hogy a zsidók túlságosan elhatalmasodtak; azonban okszerű küzdelemmel ismét visszaterelték őket a megillető szerény működési körbe. így járnak most is, ha a keresztények erélyesen és józanul teljesítik kötelességüket. 142. Nem eredményez-e majd tartós kölcsönös gyűlöletet a zsidóellenes küzdelem? Ez ideig a keresztények, legalább a közelmúltban, nemcsak nem küzdöttek a zsidók ellen, hanem túlságosan is elnézők voltak irányukban, s mégis gyűlöletükkel találkoztak. Tehát a zsidók gyűlöletét nem küzdelmünk idézi elő, hanem az ő valláselveikből származik. Mi pedig keresztény elveink szerint ellenfeleinket sem gyűlöljük. Ha azonban, valamint ez ideig, úgy ezután is kényszerűnek minket ocsmány tetteik gyűlölésére, arról mi nem tehetünk, hanem ők. 143. Tán a keresztény honpolgárok közt is okozhat viszálykodást e küzdelem? Jó, hivő keresztények között soha sem támadhat viszálykodás amiatt, hogy a kereszténység megaláztatására, kiirtására szövetkezett zsidó elbizakodottságot törvényes eszközökkel rendre utasítják és ártalmatlanná teszik. Inkább alkalmul szolgál ez a keresztények bensőbb egyesülésére. A névleges keresztények pedig számba sem jöhetnek velünk, mert ők csak bitorolják a keresztény nevet; és tényleg már a keresztény nagy család körén kívül, tán még a zsidóknál is távolabb állanak tőlünk. 144. Ha a zsidóknak megtiltanák keresztény cselédet tartani, hova lenne a sok keresztény cseléd? Jó cselédben éppen nem bővelkedünk, ilyen tehát kapna szolgálatot keresztényeknél is; a rossz cseléd pedig vagy más alkalmazást keresne, vagy kénytelenségből is jó cseléddé válnék; úgy is leginkább a zsidó szolgálatban romolnak el a keresztény cselédek, s aztán csavargókká, tolvajokká lesznek, a társadalom kárára és terhére. 145. Ki munkálja a zsidók földjeit, ha nem lesz keresztény cselédjök? Attól ugyan nem igen lehet tartani, hogy azt magok a zsidók végezzék, mert lusták. Tehát kénytelenek lesznek földbirtokukat eladni a keresztényeknek, a haszonbérletet pedig megszüntetni. Ami természetesen a törvényhozás előleges intézkedései folytán csak fokozatosan, a kikötött, megállapított időben, a munkások minden rövidsége nélkül történhetnék. 146. Nem okozna-e nagy zavart a sok zsidóüzletnek hirtelen leszüntetése? Ha rögtön és váratlanul történnék, kezdetben okozna ugyan egy kis bajt, de az nemsokára elenyésznék, mert a jövedelmező üzletet csakhamar kezökbe vennék a keresztények, ha már nem kellene félniük a zsidók álnok versenyétül. 147. Miből élnének aztán a zsidók, ha legjobb üzleteiktől elesnének? Élnének munkájok után mint más jóravaló emberek. Eleget dolgoztak már rajok a keresztények, kiknek munkája csaknem egészen a zsidóknak hajtott hasznot. Ok zsákmányolták ki a keresztények erejét, szorgalmát és ügyességét saját hasznukra; még a közadónak tetemes része is az ő zsebeikbe vándorol államadóssági kamatok fejében. Dolgozzanak már valaha maguk is önnön javukra, igy megélnek aztán is velünk együtt szerényen ugyan, de becsületesen. 148. Mit kell hát minden magyar embernek tudni és hinni? Tudnia és hinnie kell: 1- ször, hogy Magyarországban van zsidókérdés. 2- szor, hogy ennek megoldása elodázhatlan. 3- szor, hogy a megoldás csak törvényszerű eszközökkel érhető el. 4- szer, hogy az erőszakos tüntetések célhoz nem vezetnek. 5- ször, hogy az elzsidósodott kormánytól semmi jót sem várhatni. 6- szor, hogy a Tisza-kormánynak a zsidók hegedülnek. 7- szer, hogy nem hazafi, aki zsidókkal tart. 8- szor, hogy zsidóból soha sem lesz szalonna. 9- szer, hogy a jövő választásoknál antiszemitára kell szavazni. 10- szer, hogy a képviselő-jelöltet becsületszóval kell kötelezni az antiszemitizmus pártolására és terjesztésére. 11- szer, hogy a szavát szegő képviselőt becstelennek kell tartani. 12- szer, hogy nálunk nincs másban üdvösség, csak az antiszemitizmusban. Aki hisz, üdvözül; aki nem hisz, elkárhozik! VÉGE BERLIN SZÉGYENFOLT]fii Ha a tetőt felhúzzák az épülő ház tetejére, régi szokás szerint virágkoszorút, színes lobogó pántlikákkal a tető legmagasabb pontjára kitűzik. A berlini holokauszt „emlékműnek” nincs teteje: megépült a 2751 betonoszlop Isten szabad ege alatt, tehát felhúzták a „Richtkranzot”. Ezen ünnep mindenhez hasonlított, csak nem a „csend helyének” volt nevezhető. A csendnek ugyanis nyoma se volt. A meghívott előkelőségek, rabbik, politikusok elég hangosan csevegtek egymással. A kőcsiszoló mondott egy verset, s a betonra csapott egy üveg poharat. Utána ettek-ittak, folyt a pezsgő... Eisenman Péter építész-tervező is megérkezett az USA-ból, és el volt ragadtatva „művétől”. Mosolyogva, boldogan simogatta a betonoszlopokat. Az oszlopok különböző magasságúak, 50 cm-től 5 méterig nyúlnak, más-más szögben. Soványnak kell lennie annak, aki az oszlopsorok között sétálni akar majd a három focipálya nagyságú helyen. Ott akarnak majd imádkozni, vagy elmélkedni? - Az oszlopok nem zárják körül a területet, a sorok egyenlőtlenek, de Eisenman szerint „Ungalublich schön” (hihetetlenül szép). Eisenman beszédén többen megbotránkoztak, még hitsorsosai is. Eisenman ugyanis humorizálva mesélte el hallgatóinak, hogy New York-i fogorvosa, mikor az ő szájába tekintett, és meglátta az aranytöméseket, megkérdezte:- Ezek is a Degussa-cég által gyűjtött aranyból valók-é, melyeket azok kivertek a zsidók szájából? A berlini hitközség vezetője, Alexander Brenner is megbotránkozott ezen a cinikus „anekdotán”, s figyelmeztette Eisenmant: az elpusztított, elgázosított zsidók emlékművének felavatásakor ne humorizáljon. Ehhez tudni kell az előzményeket. Félidőben az egész építkezés abbamaradt, mert rájöttek a zsidók, hogy ugyanaz a Degussa-cég szállította az oszlopok bevonására az anyagot (eső és graffiti ellen), akik a nemzetiszocialista időkben a „Ciklon-B” gázt szállították. Degussa utóda ma más nevet visel csupán. Le akarták állítani az építkezést, sőt arról is szó esett, hogy felrobbantják. Végül is, mert új építkezéshez nem kaptak volna újra pénzt a német államtól, megnyugodtak, s elfogadták Degussa-tól a további szállítást. A felavatáson voltak, akik zokogtak, voltak, akik Eisenman beszédén mosolyogtak, az ünneplők soraiból moraj hangzott. Henrik M. Broder újságíró megbotránkozásának adott kifejezést, s abszurdnak találta Eisenman beszédét, s folytatta azzal, az is abszurd, hogy más csoportok (cigányok, homoszexuálisok, dezentőrök) ugyanilyen hatalmas emlékművet követelnek mártírjaiknak, és nekik még nagyobb emlékmű járna, hiszen többen voltak. Rákontrázott Wolfgang Benz, aki a „Zentrum für Antisemitismusforschung” igazgatója (Ilyen is van Németországban!): „Hogy képzelik a „kis kerti törpék”, hogy nekik ez jár? Kizárólag a zsidók szenvedtek, csak az ő privilégiumuk. A német állam vezetősége szerint Németországnak kötelessége mindazon csoportoknak, akik a nemzetiszocialista idők áldozatai voltak, emlékműveket állítani (pl. a parlament közelében már készül a cigányoké). A berlini holo-emlékmű nem művészi alkotás, csak beteg ember agyában születhetett meg a terv. Szégyenfoltja Berlin városának. Erre az építkezésre az amúgy is üres német államkasszából 27 millió EU-t ajándékoztak a hitközségnek - az adózók pénzéből! A hely, a város szívében 800 millió érték lehet, ezt is ajándékba kapták. Megdöbbentő! A 8-9 millió német munkanélküli, nyugdíjas, szegény, betegeket meg még nagyobb nyomorba döntik. Szájkosár jár annak, aki tiltakozni mer. Gerinctelen nép az, aki mindezt szó nélkül tűri.
