Szittyakürt, 2005 (44. évfolyam, 1-6. szám)
2005-05-01 / 3. szám
mttVAKOfcî lElGPlGZETT YIlflGIIODITOK 9. oldal Jack Corn FELSZABADULTUNK... (2.) „1941 szeptember 18.-án a szovjet hadsereg a közeledő német csapatok elől kiürítette az ukrajnai Chartsysk és Snizhy környékét, ahonnan több száz 14 és 16 év közötti, az éhségtől lesoványodott, kereskedelmi középiskolába járó gyereket szedtek össze... Hatvan kilométeres erőltetett menetre kényszerítették őket, majd mikor a gyerekek sírva mondták, hogy már nem bírnak tovább menni, akkor az NKVD két teherautóval kivégzőosztagokat küldött a helyszínre és az összes gyereket legéppuskázták... A német csapatok az útmenti árokban 370 iskolai egyenruhás fiatal fiú és lány holttestét számolták össze.” „A cseh határhoz közeli német falut, Nemmersdorfot a szovjet Galitszkij tábornok csapatai rohanták le... A falu határába eléjük ment 40 francia hadifoglyot menetközben tankokból lőtték agyon, a vörösök házról házra járva szedték össze az embereket, erőszakolták meg a nőket, sokat meztelenül élve szegeztek a házak és a magtárak ajtajára és részegen célbalőttek rájuk... Még az utánuk érkező 4. hadsereg tisztjeinek is sok volt, amikor az egyik házban 71 megcsonkított női holttestet találtak.” „A kelet-poroszországi Gumbinnen, Goldap és Ebenrode falvak körzetében bevonuló Vörös Hadsereg katonái összeszedték a férfiakat, fiatal fiúktól kezdve az aggastyánokig, kikötözték őket, levágták a nemi szervüket és a csajkákhoz rendszeresített evőkanállal vájták ki az élő emberek szemét... A nőket megerőszakolták, utána leöntötték őket kerozinnal és mindet meggyújtották.” „Königsberg melletti Metgehen falut viszszafoglaló német katonák 60 megcsonkított idős és fiatal nő holttestetét találták meg az utcán, az életben maradt szemtanúk szerint sokukat 60-70 (hatvan, hetven) orosz katona is megerőszakolta, a kisgyerekeket és a csecsemőket a lábuknál fogva a falhoz vágták, amelyik nem halt meg, annak csizmás lábbal ugrottak a fejére... Sok fiatal nőt a csoportos megerőszakolásuk után két teherautóhoz kötöztek és a két irányba induló gépjárművek széttépték őket... A vonatállomáson veszteglő hét vasúti kocsinak minden utasfülkéjében 7-10 vérbe fagyott és megcsonkított női holttestet találtak.” „A buchenwaldi és a sachsenhauseni német koncentrációs táborokat a szovjet csapatok elfoglalták és azonnal német polgári foglyok százezreit deportálták oda, az őrtonyokban a horogkeresztes egyenruhákat vöröscsillagos egyenruhák váltották fel és az éhezés, betegség és a kegyetlen bánásmód miatt foglyok ezrei haltak meg... 1991-ben, a Kelet-Németországot megszálló orosz csapatok kivonulása után a Sachsenhausen melletti erdőben feltárt tömegsírokban 25.500, a Fünfeichen, Lamsdorf és Ketschendorf falvak határában feltárt tömegsírokban további 65 ezer 1945 május 9-e után meggyilkolt német férfi és női fogoly csontjait találták meg.” „1943 január 10-én Karpelovka falu iskolájában a németek egy kisegítőkórházat rendeztek be, két orvossal, 6 ápolónővel, 8 szanitéccel, 40 beteg és fagyásos katona feküdt a kórházban. Éjszaka erős szovjet partizánkülönítmény lepte meg a kórházat, a kétfőnyi őrséget ártalmatlanná tették és 50 halott maradt utánuk.” „1943 január 12-én az óriási túlerőben lévő szovjetek 15 főnyi német tábori őrséget fogságba ejtettek. De nem lettek hadifoglyok... A mínusz 30 fokos hidegben mezítelenre vetkőztették őket, léket vágtak a folyón, és vedrekből addig öntözték őket, amíg egyetlen óriási jégcsappá fagytak. Másnap így találta őket a német ellentámadás.” „1943 január 14-én Maydánka község óvodájába német katonai meteorológiai megfigyelőállomás volt beszállásolva: idős német őrmester, négy fiatal német lány, mint kisegítő-szolgálatosok. Reggel az öt hulla a kerítés cölöpjein lógott, lábuknál felakasztva, levetkőztetve, a lányok fogai kiverve, emlőik levágva.” „1943 január 16-án a front felé vezetőúton az esti órákban erős partizán alakulat lerohant 3 német katonai teherautót és 10 orosz parasztszekeret, melyen utánpótlást szállítottak a frontra. A 10 oroszt lovaikkal együtt legéppisztolyozták, a német őrmestert aknára kötözték és felrobbantották.” „Az egyik fiatal SS katonáról kiderült, hogy tud zongorázni... Az oroszok kézzel-lábbal elmagyarázták neki, hogy játszania kell az orosz tiszteknek, és ha abba hagyja, akkor azonnal agyonlövik... A katona 22 órán át zongorázott, és egyszer csak a kimerültségtől leesett a székről és sírni kezdett... Az egyik részeg orosz tiszt odadülöngélt a földön fekvő fiatalemberhez és szó nélkül főbe lőtte.” „A szovjet katonák megerőszakoltak minden 5 (öt) és 80 év közötti kislányt, asszonyt és nőt... Csak Berlinben 95 ezer és 130 ezer közé tehető a megerőszakolás közben szerzett fizikai sérülésekkel kórházba szállított nők száma, közülük több mint 10 ezren elvéreztek vagy más módon belehaltak a sérüléseikbe, sok ezren öngyilkosok lettek, sok nő a szülési fájdalmak indulásakor vetett véget életének... Összesített számot nehéz megállapítani, mert sokukat többször, több napon át és többen kínoztak, de tényként állapíthatjuk meg, hogy Németországban 2 millió felett volt a megerőszakolt nők száma... Különösen állati módon viselkedtek az orosz katonák Ausztriában, Poroszországban, Pomerániában és Sziléziában... Kevésbé ismert tény, hogy az auschwitzi tábort felszabadító szovjet katonák 1945 februárjában csoportosan megerőszakolták a kopasz, csontig lesoványodott lengyel, orosz, belorusz és ukrán fogolynőket is... 1945 és 1948 között évente 2 millió abortuszt végeztek el az orosz megszállás alá került Kelet-Németországban és sok kisgyermeket egy vagy két éves korában éjjel fojtott meg a szülőanyja.” „A török hatóságok Isztambulban 1941 decemberétől kezdődően több mint ezer Romániából menekült zsidót tartottak karanténban... Végül a „Struma” nevű marhauszályon összezsúfolva 769 embert Palesztinába indítottak, de nem érkeztek meg, mert 1942 február 24-én egy szovjet tengeralattjáró megtorpedózta és elsüllyesztette a civil menekültekkel teli uszályt, egy román zsidó maradt életben.” „1945 január 30-án a német Wilhelm Gustloff nevű óceánjáróból átalakított kórházhajó közel 10 ezer balti államokból menekült polgári személlyel, ápolónőkkel és sebesült német katonákkal a fedélzetén kifutott Gotenhafen (Gdynia) kikötőjéből és Kiel városába indult... Aznap este az Aleksander Marinesko parancsnoksága alatt hajózó S-13- as szovjet tengeralattjáró bemérte és három torpedóval elsüllyesztette a Gustloffot... A szerencsétlenség színhelyére érkező német hajók 964 túlélőt mentettek ki a vízből, több mint 8.500 ember elpusztult, ez volt a történelem legtöbb emberáldozatot követelő hajószerencsétlensége, (hatszor több ember vesztette életét, mint a Titanic elsüllyedésekor)... Pár nap múlva, 1945. február 10-én ugyanez a szovjet tengeralattjáró kettő torpedóval elsüllyesztette a vöröskeresztes zászló alatt hajózó General von Steuben nevű fegyvertelen kórházhajót, 3.500 sebesült német katona és önkéntes nővér vesztette életét.” „1945 április 16-án Konovalov kapitány parancsnoksága alatt hajózó L-3-as szovjet tengeralattjáró megtorpedózta a fegyvertelen és vöröskeresztes zászlóval úszó Goya nevű Kelet-Poroszországból menekülő civilekkel teli uszályt, 175 ember életben maradt, 7.100 fulladt a tengerbe, mikor a hajó négy perc alatt elsüllyedt... A Balti tengeren összesen négy német kórházhajót és nyolc kizárólag sebesülteket szállító teherhajót süllyesztettek el a szovjet bombázók és tengeralattjárók, mind német felségjelzés nélkül, vöröskeresztes zászló alatt haladt a támadáskor.” „Magyarországon L. M. földbirtokost arra kényszerítették, hogy nézze végig 53 éves felesége és gyermekágyas fiatal asszonylányának megbecstelenítését... Az apa megőrült, lánya két nap múlva öngyilkos lett.” „Egy nagy dunántúli gazdaságban 300 hízó volt... A felszabadítók géppuskával valamennyit lelőtték, majd a lakosságot a raktárba terelték, hogy szórják ki a búzát az udvarra. Leöntik benzinnel, felgyújtják. Röhögnek részeg állatiassággal, mialatt a felszabadított nép lőtávolból siratja kenyerét.” „Fiatal házasok voltunk 1944 telén, mikor a balatoni harcokkal átvonult a falunkon a front, a férjem több fiatalemberrel együtt a kádártai határban nézte a falu fölött elrepülő amerikai bombázókat... A megszálló oroszok összeszedték őket, és azt mondták, hogy jeleket adtak az amerikaiaknak, ezért az uramat minden ötödik emberrel együtt a szemünk láttára agyonlőtték..., utána meg válogatás nélkül vitték a környékbeli falvakból a férfiakat malenkij robotra az orosz gulágokba, a bátyámat is összeszedték, majd mikor 42 kilósán 4 év után hazajött, az ávósok Záhonynál leszedték a vonatról, leköpték és úgy megverték, hogy a karja eltörött, azt kiabálták neki, hogy ’harcoltál a szovjetek ellen, te disznó’.” „Vác többször cserélt gazdát a heves harcokban. Amikor a német-magyar ellentámadás visszadobta az oroszokat, 3 nagy teherautó szállította be Budapestre a Szt. János kórházba a megbecstelenített nőket. Külön osztályon kellett őket kezelni, bordáik összetörve, fogaik kiverve, a gyermeklányok életre szóló testi roncsolás nyomaival.” „1945. április 4-e után az ideiglenes magyar kormány az UNRA new yorki irodájába táviratot küldött: „Kérjük, hogy sürgősen küldjenek 470 ezer vérbajos beteg gyógykezelésére szükséges gyógyszert.” „December végén egy szovjet tank előre kalandozott a Budapest-Kecskemét útvonalon, egy magyar tankelhárító harcképtelenné lőtte. Amikor felnyitották, a szovjet hadnagy és négy katonájának hulláján kívül a következők kerültek elő: egy halálra marcangolt fiatal nőhullája, 3 női luxusbunda, fél kilóra való arany és briliáns, selyem kombinék halmaza, végül egy kifogástalan frakköltöny.” „A kommunista Vörös Hadsereg nem volt felszabadító, hanem megszálló, nem vörös volt, hanem véres, nem hadsereg volt, hanem horda, és ez a „dicsőséges kommunista szovjet hadsereg” megbízható források szerint jóval több mint kétszázezer asszonyt és lányt erőszakolt és becstelenített meg csak a magyar fővárosban.” „Késő délután lett, amikor megérkezett az első... Beszélt németül, ezen csodálkozott a ház népe ott, a T. utca 7-9-ben, Budapesten, mert olyan tatár képe volt. Pisztolyát a nagyapám arcába nyomta, és egészen közelről ordított.- Hol vannak? - ezt ordította.- Elmentek... Mind elmentek... - felelte nagyapám.- Csinos, fiatal asszony volt a nagyanyám. Apám húga mellé bújva, a kiságyban, orrára húzott takaróval várta, hogy lejöjjenek azok a pincébe. Lejöttek... Mutatták kézzel: mi van enni? Nem volt enni semmi. Ebbe nagy nehezen beletörődtek, akkor meg durván szétválasztották a nőket és a férfiakat. Négy nőt választottak ki. És már vitték is mind a négyet. Gyöngyösi úr, büszke, szép szál postamester a felesége után kapott. Közvetlen közelről, bal oldalról és hátulról lőtték szét a fejét. Gyöngyösi úr véréből, agyából és koponyájának szilánkjaiból jó adag fröccsent az ötéves apámra. Felszabadultunk.” Fonás: Antony Beevor: The Fall of Berlin 1945, Christofer Duffy: Red Storm on the Reich: The Soviet March on Germany 1945, Eastern Documentation Section of the German Federal Archives, Joachim Hoffmann: Stalin’s War of Extennination 1939-1945, Encyclopedia of Soviet Writers, Anatol Goldberg: Ilya Ehrenburg, James Bacque: Crimes and Mercies: The Fate of German Civilians Under Allied Occupation 1944-1950, J. K. Zawodny: Death in the Forest: Story of the Katyn Forest Massacre, A. Bogdan Kopanski: Ethnic Cleansing and Soviet Crimes Against Humanity, William Pierce: Sinking of the Wilhelm Gustloff, John Ries: History's Greatest Naval Disasters, Karl Dönitz: Memoirs: Ten Years and Twenty Days, Tony Bridgland: Waves of Hate: Naval Atrocities of the Second World War, Allied War Crimes, Historical Facts of World War II, Perry Pierik: Hungary 1944-1945: The Forgotten Tragedy, M. P. (Magyarország) visszaemlékezéseiből, B. Zs. (Magyarország) visszaemlékezéseiből, Z. M. (Magyarország) visszaemlékezéseiből, T. E. (Németország) visszaemlékezéseiből-VÉGEVirágos kert vala hajdan Pannonia. Még most is az bizony, belőle egy millenniumi galy itt van, nia! (Közölte a „Herkó Páter” 1896. május 31-i száma )
