Szittyakürt, 2004 (43. évfolyam, 1-6. szám)
2004-11-01 / 6. szám
mttvAKOfcî mncrnROK n KnRpnT-meDencenen 5. oldal Trianon visszhangja - 2. Részlet Dr. Szádeczky Kardoss Lajos könyvéből (A békerevízió kérdése) Budapest, 1926. Ki tehát a felelős, ha a tényleges hadvezetők csak névleges és terrorizált vezetői, voltaképen eszközei voltak a háborúnak? Szerzőnk erre is válaszol: felelős az a láthatatlan hatalom, amely minden király és császár és minden polgári kormányzat fölött uralkodott. Ez pedig nem volt más, mint a nemzetközi kereskedelem és a nemzetközi tőke. Ennek a láthatatlan hatalomnak volt érdeke a háború. Az arany láthatatlan birodalma francia és angol nagytőkésekből épült fel. A germán tőke adósa lett e tőkének s ez a tőke, a láthatatlan birodalom, most megkezdte a pénzügyi mozgósítást. A háború előkészítésére a legközelebbi alkalmat az 1912-13-as Balkán-háború jenlentette. Ekkor mondta Welby lord, az angol államkincstár egykori főnöke: szédelgők szervezetének kezei között vagyunk. Ezek pedig a politikusok, generálisok, iparosok, fegyvergyárosok és újságírók. A triple-ántánt célkitűzése ekkor az volt: felrobbantani az Osztrák-magyar monarchiát és így gyengíteni a német befolyást a Balkánon; kettévágni a Berlin-bagdadi vasútvonal tervét, a Fekete-tenger-Földközitengeri orosz terjeszkedés vonalával. Rendszeres, lelkiismeretlen izgatás indult meg a szlávok közt a monarchia ellen. Szerbiában agitátorok, politikusok és papok izgattak Magyarország ellen. így jutottunk el 1914 június 28-hoz, a szarajevói tragédiához. Egy angol lap, a John Bull azt írja, hogy Ferenc Ferdinánd és feleségének gyilkosa a szerb kormánynak 2200 sterlingjébe került, 2000 fontot kapott a gyilkosságért, 200 fontot kiadásokra. A gyilkosságot a szerb titkos kémszolgálat készítette elő a londoni szerb követséggel együtt. A John Bull 1914. július 11-iki számában közölte azt a levelet, amelyet a londoni szerb követség hivatalos levélpapírjára írtak sifrirozva. A szörnyű levél magyar fordítása így hangzik: F. F. (azaz Ferenc Ferdinánd) teljes kiküszöbölésére 2000 font fizettetik és pedig: 1000 fontot kap Mr. G.-től, ^V V K A D II^. 'EZ ÍGYr NEM. Szerkesztőségünk áldott Karácsonyt és boldogabb új évet kíván minden kedves Olvasónknak mihelyt Belgrádba érkezik, a hátralévő 1000 fontot a mű bevégezésekor. 200 font kifizettelik kiadásokra, ügynökök díjazására stb., mielőtt innen elmegy. Az angol lap szerint a világtörténelem e legvéresebb levele 1914. április 5-én kelt. A kocka tehát el volt vetve. A francia és angol nagytőke pedig most már készen volt a pénzügyi mozgósítással. A láthatatlan hatalom most már elérkezettnek látta az időt a háborúra. Európa koronázatlan és láthatatlan vezetői elhatározták, hogy háború lesz és hiába akarták a német császár s az orosz cár megakadályozni a háborút, a háború beköszöntött. Magyarország sorsát a londoni titkos béke pecsételte meg. Birinyi könyvének következő fejezetét: a Magyarország háborús felelősségére vonatkozó adatokat ma már ország-világ ismeri. Ismerteti a koronatanács eseményeit, Tisza István tiltakozását. Annál kevésbbé ismeretesek szerzőnk ezután következő adatai, amelyekben a világháborút intéző láthatatlan hatalom tulajdonképeni háborús céljait fejtegeti. A nemzetközi tőke és kereskedelem minden törekvése az volt, hogy Európa és Ázsia, esetleg az Unió nemzetközi kereskedelmét és pénzügyét saját ellenőrzése alá igázza, hogy megakadályozza a Berlin-bagdadi vasútvonal befejezését, hogy meghosszabbítsa a háborút s ezáltal a nemzetközi bankárok, iparbárók és nemzetközi családok minél jobban kizsákmányolhassák a hadakozó országokat, minél több pénzt és mentői nagyobb karriert csinálhassanak. A világháború célja tehát nem a demokrácia biztosítása, hanem az volt, hogy milliókat nemzedékek egész sorára ipari rabszolgákká igázzon le. E ravaszul átgondolt terv alapján ültek össze a tripleántánt nagyhatalmai nyolc hónappal a világháború kitörése után, 1915. április 26-án Londonban, hogy az úgynevezett titkos londoni békében felosszák Európát és Ázsia egy részét maguk között. Angliára esett eszerint a perzsa semleges zóna, Mezopotámia déli része és Bagdad, Szíriában Haifa és Akka, s a német gyarmatok egy része. Franciaországnak odaítélték: Szíriát, Kis- Ázsiában Adane vilajetet és Örményország határszélét a moszuli olajmezőkkel, Elzász- Lotharingiát és a Saar-völgyet az összes bányaterületekkel és Lotharingia-i hercegséggel. Ideiglenesen megszállhatják a franciák a Rajna balpartját és megkapják a német gyarmatok egy részét. Olaszországnak jutott osztályrészül Trentino, Görz és Gradiska, Trieszt és Isztria, a dalmát part jórésze, az isztriai és dalmát szigetek, Valona és környéke, a Dodekanezosz, Szmirna és hinterlandja, valamint új gyarmatok, kárpótlásul az Angliának és Franciaországnak jutott német gyarmatokért. Romániának ítélték oda Erdélyt a Tiszáig, a Bánátot Temes-várral és Bukovinát. Oroszországnak odaígérték Konstantinápolyi és csaknem az egész európai Törökországot, a Boszporuszt, a Dardanellákat és a Márvány-tengert, az Egeitengerben a Dardanellák bejáratánál Imbrosz és Tenedosz szigeteket, akciószabadságot biztosítottak számára Eszakperzsiában, beleértve Iszpahánt és Yezdet, megkapta Trapezuntot, Erzerumot, Van Biltsutzt és más kis-ázsiai területeket, szabad kezet arra vonatkozólag, hogy nyugat felé mit tesz. Szerbiát és Montenegrót Dalmácia déli partja, Spalato, Raguza, Cattaro, Albániában Medua illette meg és esetleg még Eszakalbániát is okkupálhatta. A párizsi béketárgyalások teljesen érvényesítették is a londoni titkos béke határozatait, úgyhogy a szénterületek, földolaj és földgázmedencék s a legfontosabb ipari területek teljesen az ántánt ellenőrzése alá kerültek. Érdekes, hogy ebben a londoni békében még szó sincs Észak-Magyarország elszaw kításáról; akkor Masarykék még a monarchia oldalán kereskedtek. Még csak egy kérdést kell szerzőnknek megvilágítania: Mi indította az Egyesült Államokat a beavatkozásra? Ma már nyílt titok - mondja Birinyi -, hogy az Unió nemzetközi kereskedelme a triple-ántánt hatalmak koronázatlan pénzügyi, ipari és kereskedelmi királyainak hatalmában van. S hogy miért kellett az Uniónak fegyverbe szállania, azt a legtalálóbban John G. Hylan, New York polgármestere jellemezte, amikor egy amerikai nevű, az American Monthly 1922. áprilisi számában kifejtette a következőket: „A háború kitörésekor a J. R Morgan & Co cég 300.000.000 dollárt invesztált volt külföldi, főleg angol záloglevelekbe. Az angol birodalom összeomlása a Morgan-ház pusztulását vonta volna maga után. Ennek a beruházásnak, valamint a nemzetközi bankárok egyéb külföldi beruházásainak szüksége volt az Unió protekciójára. A bankárok azt mondták, hogy a protekció kiterjed hadseregünkre és flottánkra is. így esett, hogy résztvettünk a gazdag ember háborújában és osztályosai lettünk a szegény ember győzelmének.” - Részletesen szól arról az árulásról, amellyel Wilson „jóhiszeműsége” belevitte Amerikát a háborúba és elveit a béketárgyalások során egytől-egyig feladta, majd plasztikus képet rajzol a nehézipari érdekeltség szerepéről. Birinyi könyvének egyik fejezetében Magyarország háborús viszonyait ismerteti. Részletesen szól az 1918-as forradalomról, hangsúlyozva, hogy Károlyi Mihály és zsidó agitátor társai céltudatosan készítették elő a radikális és nemzetközi zsidó elemek uralmát. Tiltakozik ellene, hogy Károlyiék emigrációját kapcsolatba hozzák Kossuth Lajos nevével, aki keresztény magyar volt. Károlyi és zsidó társai, ezek a saját fészküket bemocskoló jómadarak - írja szerzőnk - soha sem voltak olyan szabású patrióták, mint Kossuth Lajos. Részletesen ismerteti a kereszténység szenvedéseit a bolsevista uralom alatt és idézi Lloyd George-ot, aki a keresztény magyarok segélykiáltására így válaszolt: Egyedül Jézus Krisztus vallása mentheti meg a világot még egy katasztrófától. Kiemeli, hogy 1785-ben 75.000 zsidó élt Magyarországon, a román, orosz és lengyel bevándorlás következtében azonban 1910-ben már 912.000 zsidó élt hazánkban. Ide vezetett a magyar liberalizmus. A párisi béketárgyalásokra vonatkozó adatok után idézetekkel és grafikonokkal mutatja ki Magyarország megcsonkításának következményeit. Adatok hosszú sora következik ezután: a román impérium alá igázott magyarok megkínzatásai. És végül egy számoszlopot nyújt, mely szerint: Magyarország lakosságának öt százaléka zsidó. A helyzet mégis a következő: gyártulajdonosok 31,67%-a zsidó, gyári tisztviselők 52,6, kereskedők 66,2, magánbankárok 90,3, kereskedelmi alkalmazottak 70,9, hitelintézeti alkalmazottak 55,9, ügyvédek 50,07%-a zsidó. Az ügyvédek száma húsz év alatt 216,97%-kal nőtt. Orvosok 48,9%-a zsidó, nyomdatulajdonosok 76,3, újságírók 42,4, nagybérlők 73,2, kisbérlők 62, munkásoknak csak 3,3, cselédeknek csak 1,6, bányászoknak csak 0,5, földmíveseknek csak 0,6%-a zsidó. Katona volt a háborúban 2,5% zsidó. Ezzel szemben a bolsevista vezetők 95,0%-a zsidó, háborús csalók 73,5, hamis bukások 64,7, uzsorások 36,7, csalók 14,4, sikkasztok 11, zsarolók 11,1, hamisítók 7,6%-a zsidó. A világ zsidóságának összes lélekszáma 15.744.662. Közülük 11.453.968 él Európában, 433.392 Ázsiában, 359.722 Afrikában, 19.415 Ausztráliában, 3.496.225 az Egyesült-Államokban. Míg tehát Amerika lakosságának csak három százaléka zsidó, addig Magyarországon a zsidók számaránya öt százalék. Mindebből a káoszból csak egy út vezet ki: helyre kell állítani Európa gazdasági egységét, minden európai nemzet helyezkedjék az élni és élni hagyni álláspontjára s a versaillesi békét és ennek összes folyományait, a trianoni békét is nullifikálni kell. Akkor köszönt be az igazi béke, amelyre Európa és különösen Magyarország anynyira vágyódik. Birinyi Lajos örök hálára kötelezte hazáját, hogy idegen földön ilyen súlyos érvekkel emelt szót érdekében. VÉGE
