Szittyakürt, 2004 (43. évfolyam, 1-6. szám)
2004-05-01 / 3. szám
4. oldal CIIMUGRTOTT TORTCnCiem «ITîVAKOfeT Magyarország tragédiája 1924-ben Louis K. Birinyi (Birinyi Lajos) Cleveland-i ügyvéd kiadta The Tragedy of Hungary című nagysikerű angol nyelvű könyvét, melyben vádat emelt mindazok ellen, akik felelősek voltak a Trianoni tragédia bekövetkezéséért. „A világháború végén Magyarország egy különös radikális nemzetközi zsidó csoport vezetése alá került. Ennek a csoportnak az élén gróf Károlyi Mihály volt, egy keresztény arisztokrata, aki Magyarország alkotmányos kormányát 1918. október 30-án megdöntötte. Az új rendszer feloszlatta a parlamentet és kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Ezzel szélsőséges radikálisok és nemzetközi zsidók uralma alá került Magyarország. A bolsevisták 1919 március 21-re teljesen átvették a hatalmat, amit augusztus 12-ig bitoroltak.” A bolsevista terror rövidéletű volt, de a Trianon-i Békediktátum megpecsételte Magyarország sorsát. „Magyarországon a numerus clausus szükségessége kényszerűség volt, ha megvizsgáljuk a zsidók hatalmát és uralmát. 1923. október 21-én Miss Anna O'Hare McCormick a New York Times Magazinban egy hatalmas magyarországi zsidó kasztról szól. O állítja, hogy a magyar ember a zsidóság kegyeinek van kiszolgáltatva. Egy paraszt sem tud eladni egy kukorica mennyiséget vagy burgonyát zsidó közvetítő nélkül. Zsidók tulajdonában vannak a bankok, az újságok, a nagy üzletek. Hatalmas gazdagságra és hatalomra tettek szert a háború óta. Cantacuzéne hercegnő a volt amerikai elnök Grant unokahúga 1923. február 24-én a Saturday Evening Post-ban írta a következőket: Minden külföldi hozzáteszi, hogy a középeurópai államokban a zsidók teljesen kontrolálják a világgazdaságot, a bankrendszert, a kereskedelmet és minden üzlet semita kezekben van, míg gyakorlatilag a föld nagy százaléka is az ő tulajdonuk a hitelkölcsönzés által. A magyarok ki vannak szolgáltatva a hitelezőknek. Magyaroszágon a hitelköl-csönzők több mint kilencven százaléka zsidó. A következő statisztika jól megvilágítja a zsidók hatalmát Magyarországon. Míg az olvasó az adatokat vizsgálja, tartsa emlékezetében, hogy Magyarország, akárcsak az Egyesült Államok a múltban nagyon liberális bevándorlási törvényekkel rendelkezett és ennek következtében az ország lakosságának az öt százaléka zsidó. A következő a helyzet: Gyártulajdonosok 31,6% zsidó Gyárvezetők 52,6% zsidó Kiskereskedő 66,2% zsidó Privát bankárok és hitelkölcsönzök 90,3% zsidó Üzletvezetők 70,9% zsidó Kölcsön vállalat vezetők 55,9% zsidó Ügyvédek 50,0% zsidó Az elmúlt húsz év alatt a zsidó ügyvédek száma megnövekedett 216,9% Orvosok 48,9% zsidó Nyomdatulajdonosok 76,3% zsidó Újságírók 42,4% zsidó Haszonbérlők 1000 hold felett 73,2% zsidó Haszonbérlők 200-tól 1000-holdig 62,0% zsidó Munkások 3,3% zsidó Házi alkalmazott 1,6% zsidó Bányászok 0,5% zsidó Földműves 0,6% zsidó Hadseregben a háború alatt 2,5% zsidó A Bolsevista vezetésben 95,0% zsidó Háborús szerződés csalásban 73,0% zsidó Csalásos csődökben 64,7% zsidó Uzsorában 36,7% zsidó Csalásban 14,4% zsidó Sikkasztásban 11,0% zsidó Zsarolásban 11,1% zsidó Hamisításban 7,6% zsidó A magyar ipar holtpontra jutott, mert a nyersanyag forrás területeket elcsatolták. A magyar valuta értéke majdnem nullára csökkent, míg a hárború előtt öt magyar korona vásárló értéke egyenlő volt egy amerikai dollárral. Ez a helyzet megölte a magyar gyáripart. A mezőgazdaságban valamivel jobb a helyzet, mivel a Jó Isten még mindig küld esőt és napsütést a Magyar gazdálkodóknak, de a Párizsi Békekonferencia lehetetlenné tette számukra a gépek és műtrágya megvásárlását. A Párizsi Békekonferencia szörnyűségét egy másik rémtett követte, belekényszeriítve Magyarországot egy lehetetlen gazdasági helyzetbe, bizonyos nemzetközi pénzemberek azon mesterkednek, hogy egy nemzetközi kölcsönt erőszakoljanak az ország megcsonkított vállaira. A javasolt kölcsön 250 millió magyar arany korona, ami 50 millió USA dollárnak felel meg. A kölcsön javaslat feltételei visszataszítóak és nehezen összeegyeztethetők a nemzeti függetlenséggel és a nemzetközi méltósággal. Egy meghatalmazott főbiztos lesz kinevezve a Népszövetség által aki Magyarország pénzügyi diktátora lesz. A Népszövetség fogja meghatározni a főbiztos és vezetősége s szakemberek jövedelmét, amit Magyarországnak kell kifizetni. A főbiztos csak a Népszövetségnek lesz felelős, de a zord valóság az, hogy neki arra a dallamra kell táncolni, amit a Népszövetséget irányító nemzetközi pénzemberek játszanak. A javasolt kölcsön mögött gonosz szándék van. Ennek nem az a célja, hogy Magyarországot segítse. Ellenkezőleg, ennek a kölcsönnek az a szándéka, hogy Magyarországot lelkileg és testileg megsemmisítse. A nemzetközi finánctőke nem akarja Magyarország területi és gazdasági rehabilitálását. Az ellenállás igazi oka az Európai Láthatatlan Hatalom részéről, hogy Magyarország valójában a világbéke megoldásának a kulcsa. Az Európai Láthatatlan Hatalom retteg a világbékétől és káoszt akar és egy újabb háborút tervez. Ha a háborús kutyák ismét elszabadulnak, nem sok marad meg a keresztény civilizációból.” A második világháború és az azt követő fél évszázados bolsevista terror után a cionista világhatalom a porondra lépett és ma leplezetlenül uralkodik a világ nagy része felett. Birinyi Lajos tanulmánya kiváló korképet ad Magyarország 1920 utáni politikai és gazdasági helyzetéről, és azokról akik felelősek Magyarország tragédiáért. (Fordítás: Hungária Szabadságharcos Mozgalom történészcsoportja) Levy Mordechai (alias KarI Marx) a zsidókról (Távol álljon lapunktól, hogy Marxot reklámozzuk, de ha már ő is úgy nyilatkozott a Mindentudás Népéről, ahogy alább, el kellene mindenkinek gondolkodnia, nem jogos-e az antijudaizmus? —lfj. T. L.) A pénz Izrael serény istene, aki előtt nem állhat meg más isten. A pénz porig alázza az ember többi isteneit - és árucikké alacsonyítja őket. A pénz minden dolgok általános, önmagáért való értéke. Épp ezért megrabolta az egész világot, az ember világát éppen úgy, mint a természetet valódi értékeitől. A pénz az ember számára idegenné vált, munkájának és életének lényege, és ez az idegen lényeg uralkodik rajta, ő pedig imádattal van iránta. A zsidók istene elvilágiasodott, világi istenné lett. A zsidó istene a váltó. Vallási istene csak egy illuzórius világ. Az a világfelfogás, amelyet a magántulajdon és a pénz uralma a természet felől teremtett, a természetnek valóságos megvetése, gyakorlati lekicsinylése, amelynek gyökerei megvannak ugyan a zsidó vallásban, de ténylegesen csak immaginárius értékű. Ebben az értelemben jelenti ki Thomas Münzer elviselhetetlennek, „hogy minden élőlényt tulajdonná nyilvánítottak, a víz halait, a levegő madarait, a föld terményeit - minden teremténynek szabadnak kell lennie”. Az, ami a zsidó vallás mélyén rejtőzik, az elméletnek, a művészetnek, a történelemnek, az embernek, mint öncélnak megvetése, az a pénz emberének valóságos álláspontja, erénye. Még a nemi viszonylat, a férfi és nő egymáshoz való viszonya is árucikké lett. Üzérkednek a nővel. A zsidók ábrándos nemzeti összetartozósága a kereskedelmi nemzeti összetertozósága, a pénz embereié általában. A zsidók gyökértelen törvénye csak vallási karikatúrája az erkölcs és a jog egyetemes gyökértelenségének, azon formai rítusoknak, amelyekkel az önzés világa felcicomázza magát. Itt is a törvényes viszonylat az ember legfőbb viszonylata, oly törvényeké, amelyek rá nézve nem azért irányadók, mert saját lényének és akaratának törvényei, hanem mert megszegésükkel büntetés jár. A zsidó jezsutizmus, ugyanaz a gyakorlati jezsutizmus, amelyet Bauer a Talmudban kimutat, szabja meg az önzés világának a törvényhez való viszonyát is és ugyanúgy, mint a zsidóknál, itt is legfőbb művészetnek számít a törvények ravasz meg-kerülése. Valóban, ennek a világnak saját törvényein belül való mozgása nem egyéb a törvény szükségszerű és állandó megkerülésénél. A zsidó vallás vallási minőségében elméletileg nem tudott tovább fejlődni, mert a gyakorlati érzék világfelfogása természeténél fogva szűkkörű és rövid lélegzetű. A gyakorlati érzékvallása lényegénél fogva nem az elméletben, hanem a gyakorlatban fejlődött tökélyre, éppen azért, mert igazsága a gyakorlatban gyökerezik. A zsidóság nem tudott új világot teremteni; az új alkotásokat és új viszonylatokat egyszerűen bevonta tevékenysége körébe, mert a gyakorlati érzék, amelynek mozgatója az önzés, passzív marad és nem terjeszkedhetik tetszés szerint, hanem a társadalmi viszonyok fejlődésével együtt automatikusan terjed ki. A zsidó szellem tetőpontjára lép a polgári társadalom kiépülésével; a polgári társadalom azonban a keresztény világrendben épül ki teljesen. Csak a kereszténység uralma alatt, amely az ember nemzeti, természettől való, erkölcsi és természeti viszonylatait kiilsőségesekké tette, különülhetett el a polgári társadalom az államelmélettől, szakadhattak el az ember összes faji kötelékei, léphetett az egoizmus, az önző szükséglet a faji kötelék helyébe, bomolhatott föl az ember világa atomikusan, ellenségesen szembeálló egyének világára. A kereszténység a zsidóságból keletkezett, hogy ismét beleolvadjon a zsidóságba. A keresztény eredetileg elmélkedő zsidó, a zsidó ezért gyakorlati keresztény, a gyakorlati keresztény ismét zsidóvá lett. A kereszténység csak látszólag győzte le a reális zsidó szellemet. Túlságosan előkelő, spirituális volt ahhoz, hogy a gyakorlai érzéket kiküszöbölje. Ehelyett a kék égbe emelte föl. A kereszténység a zsidó szellem szublimált gondolata, a zsidóság a kereszténység közkeletű használati módszere; ez a módszer azonban csak akkor válhatott egyetemessé, amikor a kereszténység egy kiépített vallás elméleti tökéletettségével hajtotta végre az embereknek magától és a teimészettőlvaló elidegenítését. Csak ekkor juthatott a zsidó szellem egyetemes uralomra, dobhatta piacra a meghamisított embert és a meghamisított természetet, tehette őket az önző érdek, az üzérkedés tárgyaivá. Az eladás a meghamisítás gyakorlati formája. Amint a vallási előítéletekben tévelygő ember csak úgy tudja saját lényét elképzelni, hogy idegen, fantasztikus lényt készít önmagából, úgy az önző szükségletek uralmát nyögő ember is csak úgy tevékenykedhetik gyakorlatilag, ha tevékenységét egy tőle idegen valaminek - a pénznek - uralma alá rendeli és ennek az idegen lénynek a jelentőségét elfogadja. A keresztény üdvöziilési egoizmus gyakorlati kiépítettségében szükségképen a zsidó testi egoizmusává lesz, a mennyei szükséglet földivé, az alanyiság önzése. Mi a zsidók szívósságát nem vallásukból magyarázzuk, hanem vallásuk emberi magvából, gyakorlati érzékükből, önzésükből. Éppen ezért, mert a zsidóság lényege a polgári társadalomban egyetemesen megvalósult, elvilágiasodott, nem győzhette meg a polgári társadalom a zsidóságot vallási lényének gyökértelenségéről, amely nem egyéb gyakorlati érzékének eszményesítésénél. Tehát nemcsak a Mózes öt könyvében, vagy a Talmudban, a mai társadalomban is megtaláljuk a mai zsidóság lényegét, nem elvont elméletként, hanem erősen tapasztalati formájában; és pedig nemcsak a zsidók korlátoltságának, hanem az elzsidósodott társadalom korlátoltságának formájában. Abban a pillanatban, amikor a társadalomnak sikerül a zsidó szellem lényegét, az üzérkedést és feltételeit megsemmisíteni, a zsidó létezése lehetetlenné vált, mert elveszti sajátos öntudatának tartalmát, mert a zsidó szellem alanyi bázisa, a gyakorlati érzék emberiesül, mert az ember faji léte és egyéniérzéki léte között dúló harc megszűnik. A zsidók emancipációja nem egyéb a társadalomnak a zsidó szellem alól való emancipálódásánál. 0(Forrás .Marx: A zsidókérdés. Bp. 1934. „Phönix” kiadása.) «EGY IDEGEN FAJ TÜDTUL ADTA URALMÁT.» Samttelli Tibor hóhérlegényei: Korvin-Klein, Morgenstein, Bienenstock és a többiek leöblökölték a szabad gazdát, munkást, középosztálybelit. Szondi teszt
