Szittyakürt, 2004 (43. évfolyam, 1-6. szám)
2004-01-01 / 1. szám
A KARPATOKTUL LE AZ AL-DUNAIG EGY BŐSZ ÜVÖLTÉS, EGY VAD ZIVATAR! SZÉTSZÓRT HAJÁVAL, VÉRES HOMLOKÁVAL ÁLL A VIHARBAN MAGA A MAGYAR. (Petőfi) JZ.L1JZ.UIU i írurt vnL, » n %% ÁLL A VIHARBAN MAGA A M «lîîVAKVfcî A HUNGÁRIA SZABADSAGHARCOS MOZGALOM LAPJA 1956. OKTÓBER 23. 43. ÉVFOLYAM 1. SZÁM - 2004. JANUÁR-FEBRUÁR Ára: 2,25 US dollár Major Tibor ÉBREN LÉGY MAGYAR! ŐRT KI ÁLL, HA NEM TE HAZÁDÉRT! Papírkosárban gyúródik már újból egy elpergett esztendő naptára. Az 1956-os szabadságharcnak még a negyvennyolcadik fordulója lángol az új naptár őszi hónapján. Mozgalmi lapunk, a Szittyakürt is negyvenharmadik évfolyamának első számával köszönti hűséges olvasótáborát. Á szittya szó hallattára megpezsdül valami bennünk és büszke elszántság vesz erőt rajtunk. Felemel bennünket ez a szó a mindennapi élet letargiájából és tekintetünket a csillagfényes égen a Hadak Útja felé vonzza. Ha Európa szempontjából nézzük helyzetünket, nem szabad elfelejtenünk, hogy ez az öreg földrész a mi szélesebb hazánk. Attilái örökségét, a kárpáti magyar élettér évezredes kötelékeit, kifejlesztett közös eszményeit nem dobhatjuk el anélkül, hogy be nem tölthető űr ne támadna szellemiségünkben. Bármerre is járunk-kelünk Európában, minden lépésre történelmünkből-életünkből találunk egy-egy darabot. A honvisszafoglaláskori történetünk egyik legérdekesebb és legjelentékenyebb, a magyar külpolitikait és hadművészet egy 18 esztendőt felölelő egységéről, amely Padányi Viktor szavaival élve a maga egészében a X. század legnagyobb európai szenzációja volt, csupán a 955-i augsburgi „Unggarschlacht”-ot meg a hét csúfondárosan megcsonkított ú.n. „gyászmagyart” mutogatták évszázadokon át a magyar ifjúságnak, a német nagyság és a magyar törpeség hangsúlyozására, egy kollektív magyar kisebbségi érzés kialakítására és fenntartására. „A 954-955. évi háború, amelynek befejező akkordja ránk nézve szomorú és tragikus, de amelynek első és határtalanul nagyobb méretezésű fele a magyar történelem legragyogóbb és a német történelem egyik legszégyenteljesebb lapja. Sőt, ha azt a kifejezést használom, hogy legragyogóbb - tudatja Padányi Viktor: Vérbulcsu c. történelmi tanulmányában -, nem is mondtam eleget, mert a 954. évi hadjárat sokkal nagyobb és teljesebb magyar világszenzáció volt a X. századbanban, mint a nándorfehérvári diadal világszenzációja XV.-ben, vagy Kossuth és szabadságharca a XIX.-ben. Moszkvától Londonig, a skandináv világtól Cordováig nem volt olyan város, ahol nem tudtak volna erről a hadjáratról és a X. század derekán nem volt olyan gyerek Európában, aki nem ismerte volna ezt a nevet: Bulcsu.” Vérbulcsu nagy európai hadjárata, hasonló méretezésű hadi vállalkozás félezredéven keresztül, Nagy Károly avar háborújától Batu khán tatárjárásáig Európában nem volt. Ez a hadjárat jelentőségében és zsenialitásában semmivel sem marad mögötte Július Caesar, vagy Hannibál,vagy Napóleon hadjáratainak. A magyarság nem haszonlesője és eltartottja volt a nyugati életformáknak, hanem rögtön a nemzetnek a nyugati keresztény életformával, hitvilággal és műveltséggel összekapcsoló első keresztény királyunk müvének értékelésében és belső megélésében a legkeményebb helytállást kellett biztosítania magának - mind keletről, mind pedig nyugatról jelentkező fenyegetésekkel szemben. A legnagyobb mérvű nemzeti áldozatvállalást az újonnan vállalt lelki és szellemi életforma fenntartásáért és a mások számára való biztosításáért. A Kárpát-medence - amely a trianoni békediktátumig történelmi Magyarország volt - geopolitikai adottsága abban a pillanatban determinálódott, amikor a magyar itt ősi örökségét visszafoglalva hazát alapított és teljes lényével a nyugati keresztény kultúrához, gazdasági és politikai rendszerhez csatlakozott. A keresztény magyar állam megalapításával ez a terület és népe a nyugati kultúra és életszemlélet összekötő hídjává vált kelet felé, a legkeletibb védőbástyájává és létfontosságú hídfőjévé az egész közeli és távoli nyugat zavartalan fejlődésének minden keletről jövő katonai, vallási, politikai támadással és áramlattal szemben. Ha visszalapozunk a történelemben, mivel a Kárpát-medence történelme keresztény államiságunk ezer esztendejében azonos volt a magyar történelemmel, a tények azt bizonyítják, hogy vérünkkel és testünkkel védtük meg nyugatot a tatárpusztításai, a mohamedán és török hódító törekvésekkel szemben. Az 1720-ban adózási célokra elrendelt népösszeírás Magyarország területén (Horvát-Szlavónország nélkül) csupán két és félmillió embert (2.582.000) talált. Ez a rendkívüli csekély népesség is nagyon különbözőképpen oszlott meg az ország egyes részei között. A Dunántúl, de főleg az Alföld, amely a legtöbbet szenvedett a török uralom alatt, a mai fogalmak szerint néptelen volt. A népesség nagyobb része a Felvidéken és Erdélyben lakott. A 150 éves török uralom tette tönkre Magyarországot, tehát Trianon Mohácsnál kezdődött. 1720 után, amikor a török uralom végleg megszűnt és a belső harcok is elültek, indult meg nagy mértékben az elpusztult területek újranépesítése. A telepítést azonban akkor Bécsből intézték, hogy a számbelileg megfogyatkozott magyarságot az idegen népek egész seregének betelepítésével még jobban meggyengítsék és kisebbségbe juttassák, ezzel pedig Magyarországot a dinasztiának jobban biztosíthassák. Az a statisztikai mérleg, amely meg akarta állapítani, hogy a XVIII. századbeli telepítések során mekkora naptömegek jöhettek Magyarországra külföldről, kimutatta, hogy Magyarország németajkú lakosságának csak 36,9%-a volt Buda visszafoglalása előtti ősi telepesek leszármazottja, míg 63,1%-a, vagyis az összes németeknek majdnem kétharmada a XVIII. század óta bevándorolt új telepesek ivadéka volt. Hasonlóan új bevándorló ivadék a horvátok 44, a szerbek 86,8, a románok 51,9, a ruténok 52,3, a cigányok 55, a lengyelek 52,6-a. Ha valamennyi nemzetiséget összegezzük, akkor a Ifj. Tompó László SZÓL A CENZOR ma is, de nem Bukarestből (mint Reményik Sándor éltében), vagy Moszkvából, hanem korunk Bábeléből, Judeurópa fővárosából, Brüsszelből. Igen, nem tévedés: a Heti Világgazdaság 2003. december 20-i száma ugyanis közli az Európai Unió - amelynek hazánk május 1-től akár tetszik, akár nem, tagja lesz - regények támogatására, kiadására vonatkozó „műfajvédelmi szabványait". Mert bizony, szabványai nemcsak a napfényt és humuszt sohasem kapott paprikának, paradicsomnak vannak. De lássuk, miről van szó! Részletek a brüsszeli brosúra 108. fejezetéből, Spíró György fordításából: „1. Regénynek a 116 és 367 oldal közötti terjedelmű szöveg nevezendő. Ami ennél kevesebb, az novella, és az EU nem támogatja. Ami ennél több, az nincs. 4. A regénynek cselekménnyel kell rendelkeznie, tehát kötelezően van eleje, közepe, vége. E hármasság közös elnevezése a ’cselekményív’ (action-bow). Cselekményív hiányában regényt az EU területén kiadni, terjeszteni és megírni tilos. 5. A regényben párbeszédeknek és szerzői szövegeknek kell lenniük. Amely szöveg ezek bármelyikével nem bír, nem regény, és támogatása tilos. 6. A párbeszédek és a szerzői szövegek ideális aránya 2/3:1/3. Az ettől való pluszmínusz 12 százalékos eltérés tolerálható. Az ennél nagyobb eltérés a művet kizárja a támogatásból. 8. Tartalmilag regény az, ami elkezdődött, bonyolódott és befejezett cselekményt ír le az EU-tagországok bármelyik nyelvén. 9. A regény lehet történelmi, társadalmi vagy extrém (extreme). 10. Történelmi regény az, amely emberek múltbéli mifenéivel (past-time circumstances) foglalkozik, és a tanulsága EU-szabványos módon humanista. 11. Társadalmi regény az, amely a szerző korabeli (mai) társadalmat (társadalmakat) írja le [contemporary society (societies) novel], és az EU egyik hivatalos szervezetét sem bírálja. 12. Extrém regény az, ami a 10. és 11. alpontok által meghatározott körbe nem fér bele, de minden egyéb kritériumnak megfelel. 13. A regény tartalmi ismérvei. A/ A regénynek szereplői vannak, akik a cselekményben részt vesznek. A szereplők maximum 33 1/3 százaléka lehet negatív alak, a többi 66 2/3 százaléknak pozitívnak kell lennie. A százalékszámítás alapja az egyes szereplők oldalszám és említés szerinti előfordulása. (...) A negatív szereplők lehetnek iszlám fundamentalisták, öngyilkos merénylők, földönkívüli lények, nácik, fasiszták, bolsevikok, rablógyilkosok, tömeggyilkosok, hullagyalázók, pedofilok és EU-ellenes tüntetők. A pozitív szereplők azok, akik nem negatív szereplők. B/ A regény főszereplői azok, akik a cselekmény több mint 50 százalékában előfordulnak. Akik ennél kisebb gyakorisággal fordulnak elő, azok mellékszereplők. A főszereplők közt a negatív szereplők aránya 25 százaléknál több nem lehet. A mellékszereplők közt a negatív szereplők aránya ennél magasabb lehet, de a 40 százaléknál nem lehet több. C/ A regényben - mind a történelmi, mind a társadalmi, mind az extrém alműfajt beleértve - kötelezően jelen kell lennie az EU-tagországok népei közötti 1. kibékülés, 2. megegyezés, 3. megbékélés motívumának. Amennyiben ez a három motívum együttesen vagy külön-külön hiányzik, a regény nem támogatható akkor sem, ha minden egyéb kritériumnak megfelel. D/ Különösen ajánlott pozitív főszereplők: I. Az EU előtti időkben sok borzalmat emelt fővel és tiszta erkölccsel átélt nagymama, aki unokáit egyedül neveli úgy, hogy az üzleti életben helytálló, törvénytisztelő EU-polgárok váljanak belőlük. Ö. A náci és bolsevik börtönöket megjárt, zsidó származású, a kereszténység és a szabadpiac eszméjétől megigazult tudós, aki legalább két afrikai vagy ázsiai árvát fogad örökbe, és őket az üzleti életben sikeres, törvénytisztelő EU-polgárrá neveli. III. Valamely EU-tagországban nemzeti kisebbségiként élő fiatal férfi vagy nő, aki MAGYAR HETPARANCSOLAT (1936) 1. Sohase felejtkezz meg arról, hogy Magyarország erkölcsi és anyagi romlását a zsidóság idézte elő. 2. Minden erőddel és tehetségeddel akadályozd meg a zsidóság érvényesülését. 3. Ne szegődj zsidó szolgálatába, sem háztartásában, sem üzletében, sem gazdaságában, sem semmiféle minőségben, de ne is alkalmazz zsidót semmiféle minőségben. 4. Semmitse adj el zsidónak. Csak végső szükség esetén vásárolj zsidónál. 5. Soha és sehol se szavazz zsidóra. 6. Ápold magyar keresztény öntudatodat keresztény újságok és könyvek olvasása által, s ne tűrj meg otthonodban zsidó szennylapot. 7. Teljesítsd híven és önzetlenül kötelességedet. Légy kitartó a jelen nehéz küzdelmeiben és szenvedéseiben s fölvirul újra a haza.
