Szittyakürt, 2003 (42. évfolyam, 1-6. szám)

2003-11-01 / 6. szám

Sz. István Magyarország első Királya Dekrétumainak első könyve Sz. Imre herceghez.

6. oidai RÉGI mnCYflR műn »ittHKlitt

Előszó, melyben buzdítja a herceget a megtartandó atyai intelmekre és parancsokra.

A Sz. Háromság és Osztatlan Egység Nevében,

1. §. Mivel mindarról, amit Isten akarata teremtett, és az ő legvilágosabb rendelése úgy az ég nagyságában, mint a földtesteknek legmeszszebb levő éghajlataiban elhelyezett, teljesen átérzem, hogy az értelem ésszerűsége által virágzik és áll fenn: és mivel eléggé látom, hogy mindazt, amit ezen élet használatára és méltóságára az Isten kegyelme megengedett; t. i. királyságot, konzulságot, hercegséget, ispánságot, főpapságot és a többi méltóságokat, részint isteni parancsokkal és rendelésekkel, részint törvényekkel, részint bírói, részint polgári igazságszolgáltatással és a nemesebbeknek és az életkorban előrehaladottaknak tanácsaival, ajánlásaival igazgatják, védik, szétosztják és egyesítik: és mivelhogy a földkerekség összes rendei mindenütt, bármily méltóságban legyenek, nemcsak csatlósoknak, barátoknak, szolgáknak parancsolnak, tanácsolnak és javasolnak, hanem a fiáknak is, biztosan tudom: azért én sem vagyok rest, óh szeretetre legméltóbb fiam! míg élek, hogy neked példákat, parancsokat, tanácsokat, intéseket készítsek, melyekkel életednek és a neked alávetetteknek a szokásait felékesítésed, amikor a Mindenható engedelméből utánam uralkodni fogsz,

2. §. Magadat tehát szorgalmasan atyád parancsainak hallgatására lekötve, az isteni bölcsesség intelmei mellett illik figyelned, mely Salamon ajkáról mondja: Hallgasd, fiam, atyád tanítását és ne mellőzd anyád törvényét, hogy adassék kegyelem a te fejednek és megsokasodjanak a te életed évei. Ebből a gondolatból tehát azt is kiveheted, hogy ha azokat, melyeket atyai kötelességtudással neked parancsolok, megveted (ami távol legyen) többé az Isten és az ember barátja nem leszel.

3. §. Halld meg igenis a parancs ellenszegülőinek engedetlenségét, esetét és bukását. Adám, akit az alkotó teremtő az egész teremtmény urává formált a saját hasonlatosságára és őt az egyetemes méltóság örökösévé tette, a parancsok korlátját megtörte; és azonnal elvesztette a méltóságot, fenséget s a paradicsomban való tartózkodást.

4. §. Az Isten által választott és szeretett régi nép is, mivel a megbízatásnak Isten ujjai által alkotott kötelékeit széttépte: tehát különböző módokon pusztult: egy részét a föld elnyelte, más részét üldöző ölte meg és részben felváltva önmagukat gyilkolták.

5. §. Salamon fia is, elvetvén atyjának békét hozó szavait és gőgtől űzetve fenyegette a népet dárdák ütéseivel az atya ostotai helyett, sok rosszat szenvedett tehát az országban, utoljára kiüzetett.

6. §. Ez veled ne történjen, engedelmeskedj, fiam, nekem! Gyermek vagy, gyönyörűségek szolgája, vánkos lakója, melengetve és nevelve minden gyönyörűségekben, hadjáratoknak, munkának és különböző népek támadásainak részese nem vagy, amelyekben én már majdnem egész életkoromat töltöttem.

7. §. Eljött az ideje, mikor neked nem mindig a vánkosok puhaságához, melyek téged tompává és elpuhulttá tesznek kell alkalmazkodnod (ami az erények szétszórása és a bűnök ápolása s a megbízatások megvetése), de néha keménység fog adatni, mely a te értelmedet, arra, amit parancsolok, figyelmessé teszi. Ennek előrebocsátásával tésjünk a feladatra.

I. Fejezet. A katolikus hit megtartásáról.

Mivel a királyi méltóság állapotához szükséges hívőnek és a katolikus hitben megkereszteltnek lenni, tehát a szent hitnek a mi intelmeinkben az első helyet adjuk.

1. §. Legelsősorban parancsolom, tanácsolom, javasolom, legkedvesebb fiam, ha kívánod tisztelni a királyi koronát, hogy a katolikus és apostoli hitet olyan szorgalommal és vigyázattal tartsd fenn, hogy mindenkinek nyújtsd az Istentől neked adott példát: és az összes egyházi férfiak méltán téged a keresztény vallás igaz férfiénak neveznek: mely nélkül, jól tudod, kereszténynek vagy az egyház fiának nem mondanak.

2. §. Akik hamisan hisznek vagy a hitet jótettekkel be nem töltik és jócselekedetekkel nem ékesítik (mert a hit jócselekedet nélkül halott), sem nem uralkodnak tiszteségesen, sem az örök élet, vagy a koronának részesei nem lesznek.

3. §. Ha pedig a hitnek a paizsát megtartod, tied lesz az üdvösség sisakja is. Bizonyára

ezekkel a fegyverekkel láthatatlan, és látható ellenségek ellenében törvényszerűen tudsz harcolni. Mert az apostol mondja: Nem koronáztatik meg, ha csak nem, aki törvényszerűen küzd.

4. §. A hit tehát, amelyről szólok, ez: hogy a mindenható Atya Istent, minden teremtmény alkotóját és az ő egyszülött fiát, a mi Urunkat, Jézust, aki az angyal üdvözlésére szűz Máriától született és az egész világ üdvösségéért a keresztfán szenvedett: és a Sz. Lelket, aki a próféták és apostolok és evangélisták által szólott, a tökéletes, feloszthatatlan, szeplőtelen egy Istenséget erősen higyjed ; mindezek nélkül bizonytalanságban tartózkodói. Ez a katholikus hit, melyet (amint Athanasius mondja) hacsak valaki hűségesen és erősen nem hisz, nem üdvözölhet.

5. §. Ha valamikor előállanának a te hatalmad alatt (ami távol legyen) akik a Sz. Háromságnak ezt az egységét megosztani vagy kisebbíteni vagy ahhoz hozzáadni megkísérelnek; ezek tudd meg, az eretnekség fejének a szolgái és nem a sz. egyház fiai.

6. §. Az ilyeneket igazán ne tápláld, ne védjed, nehogy barátjuknak és pártfogójuknak látszódjál. Az ilyen emberek a szent hitnek a fiait mindenképen romlottá teszik és a sz. egyháznak ezt az új népét nyomorúságosán lerontják és szét is szórják. Hogy ez ne legyen, főképen. Vigyázz!

II. Fejezet. Az egyházról és az egyházi rend fenntartásáról.

Királyi palotádban a hit után az egyház a második helyet foglalja el, mely előbb a mi főnktől t. i. Krisztustól termett, azután annak tagjai által, úgymint az apostolok és sz. atyák által tovább plántáltatok és erősen, építtetett s az egész földön szétterjedt.

1. §. S jóllehet mindig új utódot szül, a biztos helyeken, mint az ősit úgy tartják. Ez pedig a mi országunkban, mint fiatal és új hirdettetik s így óvatosabb és előrelátóbb őrizőkre szorul, nehogy az a jó, amit isteni kegyelem az ő mérhetetlen irgalma által nekünk érdemteleneknek megengedett, a te restséged és lomhaságod és gondatlanságod által leromoljék és megsemmisüljön.

2. §. Mert aki kisebbíti, vagy elbutítja a sz. egyház méltóságát, az Krisztus testét megsérteni igyekszik. Maga u. i. az Úr mondta Péternek, akit a sz. egyház önzőjévé és mesterévé tett: Te vagy Péter és ezen a kősziklán fogom felépíteni az én egyházamat. Önnönmagát ugyan kősziklának nevezte, valóban nem szólt önmaga felé fából vagy kőből épült egyházról, de az összegyűjtött népről, az isteni kiválasztott nemzetségről, a hitre oktatott nyájról, mely megkeresztelésben részesült, szentelt olajjal felkenetett; maga felé épített sz. egyházról szólt és beszélt.

3. §. Ha valamely boldogtalan ennek a sz. egyháznak tagjait vagy a legkisebbeket megbotránkoztatná, az evangélium parancsa szerint méltó arra, hogy malom követ kössenek a nyakára és a tenger mélységébe vessék, azaz: a hatalom méltóságából kidobják és maradjon az igazak egyházán kivűl abban a világi nyomorúságban, mint a pogány és vámszedő.

4. §. És ezáltal, fiam, szorgalommal szolgálván, kell vigyáznod a sz. egyházban napról-napra, hogy inkább növekedést vegyen, mint fogyatkozást szenvedjen. Ezért is először a királyokat Augustusoknak nevezték, mivel az egyházat nevelték. Ezt te is tedd, hogy koronád dicsőségesebb és életed boldogabb és hosszabb legyen.

III. Fejezet (A püspök nevéről és a főpapoknak járó tiszteletről.

A királyi trónt ékesít a főpapok rendje: és ezáltal a királyi méltóságnál a harmadik helyet foglalják el a főpapok.

1. §. Legkedvesebb fiam! őrizd azokat az öregeket, mint a szemed fényét. Ha azok jóakaratát birod, semm ellenségtől nem ő fogsz félni. Azoknak a tiszteletével te nyugodt leszel mindenben: azoknak a könyörgései ajánlanak téged a Mindenható Istennek.

2. §. Ezeket u i. Isten az emberi nem őrizőíül állította, a lelkek és az összes egyházi méltóságok vizsgálóivá és az isteni szentségek kezelőivé és adóivá tette.

3. §. Nélkülök u. i. nem állanak fenn sem királyok, sem fejedelemségek. Azok közbenjárása által eltöröltetnek az emberek bűnei. Ha őket tökéletesen szereted, kétségtelenül magadat gyógyítod és a te országodat tisztességgel kormányozod Azoknak a kezébe van helyezve u. i.

bűnökben való megkötésünknek és bűnöktől való feloldozásunknak a hatalma.

4. §. Örök rendeletet adott nekik az Isten és elkülönítette őket az emberektől és az ő saját nevének és a szentségnek részesévé tette és azt, hogy az emberek őket megfeddjék megtiltotta az istenhívő Dávid király által: Ne bántsatok az én felkentjeimet Stb* Az pedig sérti az Isten fel-kentjeit, aki az isteni és egyházi törvénnyel szemben a szent rendnek az embereit hamis vádakkal mocskolja és a köznek átadja. Amit, fiam, megtenni, mindenképen megtiltom neked, ha boldogan élni és országodat megbecsülni akarod. Az ilyen dolgok elsősorban Istent támadják.

5. §. Ha esetleg előfordul, hogy ezeknek valamelyike, a kiről szó van, feddésre méltó bűnbe esnék (ami távol legyen), dorgáld meg őt, háromszor, négyszer te és az ő egyedüli jelenlétében az evangélium parancsa szerint. Ha akkor titkon vo nakodik hallgatni intéseidre; nyilvánosan kell azokat megtenni, ezek szerint: Ha téged nem hallgat, mondd meg az egyháznak. Mert ha te ezt a rendet megtartod, dicsőséges koronádat elragadtatásra indítóvá teszed.

IV. Fejezet. A hercegek és országnagyok méltó tiszteletéről.

A királyságnak negyedik disze a hercegek, ispánok katonák hűsége, bátorsága, ügybuzgalma, nyájassága, bizalma!

1. §. Ők u. i, az ország oltalmazói, a gyengék védői, az ellenségek üldözői, a királyságok növelői.

2. §. Ők, fiaim, legyenek neked atyáid és testvéreid.

3. §. Ezekből pedig senkit szolgaságra ne vess vagy szolgának ne nevezz. Ők neked katonáskodnak, nem szolgálnak. Ezek mindegyike felett harag és gőg és irigység nélkül békítőleg, alázatosan, szelíden uralkodjál. Emlékezetben tartva mindig, hogy minden ember egyenlő állapotú, és hogy semmi sem emel föl, hacsak az alázatosság nem, és semmi sem aláz meg, hacsak a gőg és irigység nem!

4. §. Ha békítő leszel, akkor királynak mondanak és a király fiának és az összes katonák szeretni fognak. Ha haragos, gőgös, irigy, békétlenkedő leszel s az ispánok és hercegek felett nyakaskodol, kétségtelenül a katonák bátorsága a királyi méltóságok elhomályosítására lesz és idegeneknek adják át országodat.

5. §. Ettől félve, az erények szabályával igazgasd az ispánok életét, hogy a te szereteted által háborítatlan sarokkövekként ragaszkodjanak mindig a királyi méltósághoz, hogy a te országod mindenek által békességes legyen.

V. Fejezet. A béketűrés erényének a gyakorlásáról és az igazságszolgáltatásról.

A béketűrés és az igazságszolgáltatás ötödik dísze a királyi koronának.

1. §. Dávid király és próféta mondja; Isten, a te ítéletedet a királynak add; Es ugyanő másutt: A király tiszteségé űz ítéletet becsüli. A béketűrésről Pál apostol azt mondja: Legyetek béketűrők mindenkivel szemben. És az Űr az evangéliumban: Béke tűrésetekben bírni fogjátok a ti telketeket.

2. § Ehhez irányulj, fiam! ha az ország tiszteletét akarod bírni, becsüld az ítéletet, ha lelkedet bimi akarod, légy béketűrő.

3. §. Ha, legkedvesebb fiam! méltó ügy megítélésre eléd kerül, vagy valaki, aki főbenjáró bűnös; ne akarj türelmetlenül viselkedni vagy esküvel erősíteni azt, hogy őt megbünteted, aminek meg nem kell állnia és gyarló dolog, mert a balga fogadkozás szétzúzandó; vagy úgy ítéld meg te magad azt, hogy ne mocskolja be királyi méltóságodat az alsóbb ügyek végzése. De inkább az ilyen ügyeket a birákhoz utald, akikre az bízatott, hogy ők ezt a saját törvénye szerint megítéljék.

4. § Óvakodj bíró lenni, örülj pedig, hogy király vagy és annak neveznek. A béketfirő királyok uralkodnak, a békédének pedig zsarnokoskodnak.

5. § Ha pedig valami, ami a te méltóságod megítélésére vonatkozik, eléd kerül; béketűréssel, irgalommal, vagy könyörülettel Ítéld meg azt, hogy a te koronád dicséretes és ékes legyen.

VI. Fejezet. A jövevények befogadásáról és a vendégek tartásáról.

A vendégeknek és a jövevény embereknek annyi hasznuk van, hogy méltán a hatodik hely a királyi méltóságban, őket illeti.

1 .§. Honnan növekedett eleinte a római birodalom , s a római királyok miként lettek fenségesek és dicsőségesek, ha csak nem úgy, hogy sok nemes és bölcs ember különböző helyekről odatódult. Róma ma is szolgáló volna, ha Aeneas utódai szabaddá nem teszik.

2. §. Amint a tartományok különböző helyeiről jönnek vendégek, úgy különböző nyelveket és szokásokat különböző tanokat és fegyvereket magukkal hoznak, melyek mind a királyi palotát ékesítik és az udvart és elriasztják a jövevények fennhéjazását.

3. § Mert az egynyelvű és egyerkölcsű ország gyönge és törékeny.

4. § Azért parancsolom neked, fiam! jó akarattal őket tápláld és tisztességesen tartsd, hogy veled szívesebben lakjanak, mint ahogy másutt laknak. Ha u. i. te lerontod, amit én építettem, vagy szétszórod, amit én összegyűjtöttem, tudd meg, hogy kétségkívül nagy kárt szenved a te országod. Hogy ez ne legyen: a te országodat naponkint növeld, hogy a te koronád mindenek által szent legyen.

VII. Fejezet. A tanács méltóságáról.

A királyok székében a tanácsot a hetedik hely illeti

1. §. Tanács útján u. i. tesznek meg királyokat, kormányoznak országokat, védenek hazát, intéznek el háborúságot, aratnak győzelmet, űznek ellenséget, jutnak barátokhoz, alapítanak városokat és lerontják az ellenség táborát.

2. §. Mivel pedig a tanácsnak van haszna: azért a bolond és fönhéjazó és közepes emberékből nem tud megalakulni (amint nekem látszik), de a nagyobbakból és jobbakból és előkelőbbekből és tiszteletre legméltóbb öregekből kell összeszedni és összeállítani.

3. §. Tehát fiam! ifjakkal és kevéssé bölcsekkel ne akarj tanácskozni, vagy azoktól tanácsot kérni; de az öregektől, akik arra koruk és bölcsességük folytán alkalmasak. Mert kell, hogy a királyok tanácsai a bölcsek kebelébe legyenek zárva, és ne legyenek a bolondok szélessége által hirdetve.

4. §. Ha u. i. a bölcsekkel haladsz, bölcs leszel; ha a balgákkal forgolódsz, azokkal fogsz társulni, amint a sz. Lélek mondja Salamon által: Aki a bölcsekkel halad, a bölcsek barátja lesz s nem lesz a balgákhoz hasonló. Ls Dávid énekli: A szenttel szent leszel és az ártatlan emberrel ártatlan ember lesz el és a kiválasztottal kiválasztott leszel és a megromlottal meg fogsz romlani.

5. §. Azért mindenkinek korához való foglalkozás illik, ebben gyakorolja magát t. i, az ifjak a fegyverforgatásban, az öregek a tanácsban.

6. §. Mindenképen mégis az ifjakat nem kell kiűzni a tanácsból. Ahányszor azonban azokkal tanácskozni fogsz, habár az helyes, mégis mindig az öregekhez terjeszd, hogy cselekedetedet a bölcseség mértékével mérjed.

Forrás: A Sz. Korona Tana Sz. Istvánnak Sz. Imréhez szóló Intelmeiben. írta: Geröcz Kálmán. Sátoraljaújhely, 1930. 51-(Folytatjuk)