Szittyakürt, 2003 (42. évfolyam, 1-6. szám)

2003-05-01 / 3. szám

A KARPATOKXUL LE AZ AL-DUNAIG EGY BŐSZ ÜVÖLTÉS, EGY VAD ZIVATAR! SZÉTSZÓRT HAJÁVAL, VÉRES HOMLOKÁVAL ÁLL A VIHARBAN MAGA A MAGYAR. (Petőfi) «IÎÎVAKOHÎ A HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM LAPJA 1956. OKTÓBER 23. 42. ÉVFOLYAM 3. SZÁM - 2003. JUNIUS-JULIUS Ara: 2,25 US dollár mmo, Tibor magyarorszag szetdarabolasa A mohácsi vész óta történelmünknek legsúlyosabb katasztrófája kétségkívül 1920. Junius 4-ig a trianoni békeszerződés volt. Az a Magyarország, amely 1526-tól szabad­sága védelmében annyit küzdött a Habsburg-birodalom ellen, az első világháború végén felelőssé tétetett ennek birodalomnak évszázados bűneiért, népeket elnyomó politikájáért. Bocskay, Bethlen, Thököly, Rákóczi és Kossuth szabadságharcai után hogyan juthattunk abba a helyzetbe, hogy szinte egyedül kelljen elviselnünk azt a bün­tetést, amelyet a Habsburg-monarchiára osztottak ki. Június 4-én volt nyolcvanhárom esztendeje, hogy Trianonban Magyarországot megcsonkították és a „Szabadság, Testvériség, Egyenlőség” nevében szétdarabolták a világ földrajzilag legegységesebb és szinte a természettől az Istentől egy országnak megjelölt magyarok országát. Nyolcvanhárom esztendeje, hogy a történelem egyik legaljasabb justizmordját az igazság nevében elkövették. Nem tévedésből, nem félrevezetetten, hanem tudatosan, azzal a céllal, hogy a nagyszláv előretörést, a judeo-bolsevizmus útját Európa és ezzel a nyugati kultúrvilág szíve felé biztosítsák. Azok az erők, amelyek a XIX. században a világuralom aktív birtoklásának mielőbbi elérését tűzték maguk elé célként, tudták, hogy a párizs környéki békék nem lehetnek hosszú életűek s magukban hordják már egy újabb világháború csiráit. Dr. E. J. Dillon: The Inside Story of the Peace Conference és John J. Bass: The Peace Tangle című könyvében már a múlt század húszas éveiben részletesen bizonyí­totta, hogy a párizs környéki békéket nemzetközi pénzcsoportok tervezték, és azok feltételeit pénzügyi vonatkozásokban Bemard Baruch dolgozta ki. Dr.Dillon, mint az angol kormány által kiküldött bizottság tagja vett részt a tárgyalásokon, könyve a tri­anoni békeszerződés teljes leleplezése. A könyvét soha nem fordították le magyarra, azt a magyar nagyközönség nem ismerte, noha egyidőben ugyancsak nemzetközi bank­érdekeltségek által finanszírozott úgynevezett revíziós mozgalom működött Magyarországon. Dr. Birinyi Lajos: The Tragedy of Hungary címen Amerikában megjelent könyvében, amely ugyancsak nem jutott el mai kezekbe, részletesen leleplezi és bizonyítja, hogy a Revíziós Liga mögött nemzetközi, kapitalista pénz állott végső fokon, és a mozgalom célja egyrészt az volt, hogy a magyar revíziós törekvéseket a nemzetközi érde­keknek megfelelő irányba terelje, másrészt Európában kialakuló feszültséget, amelyet a mesterségesen megter­vezett rossz gazdasági viszonyok okoztak, és a Barach­­féle terv szerint működő bankérdekeltségek még tápláltak, egy „gombnyomásra” a bolsevizmus és kapitalizmus ér­dekeinek kellő időben robbantsák ki háborúvá. Mint prof. Soderegger nem egy könyvében igazolta, egészen a nemzetiszocialista párt Kuhn-Loeb bankház által történt titkos finanszírozásáig, a világuralom meg­szállottjai mindent előkészítettek, hogy amennyiben az Oroszországban uralomra került bolsevizmus az első rohammal nem tudná győzni, egy második és ha kell har­madik lehetőséget is teremtsenek a végleges győzelem elérésére. Hogy mennyire a legapróbb részletekig kidol­gozták a világ nyugati kultúra és a kereszténység elleni nagy összeesküvés minden lépését, arranézve B. Sarolea, az Edinburgh-i egyetem tanára hozott fel megdöbbentő és bizonyított példákat a Current History Magazine 1923. januári számában. Sarolea elmondja, hogy hivatalos tol­mácsként egy bizonyos Paul Mantoux nevű urat alkal­maztak, aki egyike volt a „zsidóság legragyogóbb képvi­selőinek” a béketárgyalásokon. Ez a fanatikus zsidó prof. Sarolea szerint a legvadabb csalásokat követte el fordításaival a béketárgyalások idegen nyelveket nem értő tag­jaival szemben. Hogy a fent említett három könyv miért nem jelent meg magyar nyelven, azzal ma­gyarázható, hogy a Revíziós Liga anyagi alapját nemzetközi és hazai bankárok biztosí­tották, akiket vérségi kapcsolat fűzött Mantoux-hoz és társaihoz. Nem tartották kívá­natosnak, hogy a magyarság megismerje ezeket a könyveket, mert azokban például olyan leleplezések fordultak elő, hogy a békeszerződések előkészítésében és meg­szövegezésében résztvevő ,,szakemberek” több, mint fele a „zsidóság ragyogó kép­viselője” volt, a másik fele pedig, csekély kivételtől eltekintve, a nemzetközi szabad­­kőműves páholyok valamelyikének kreatúrája és lakája. Nyitott körrel és vakoló kanállal tették tönkre Európát és készítették elő a trianoni békediktátumokat. A párizsi Nagy Oriens szabadkőműves páholy 1889. július 17-én a Bastille bevételét ünnepelte. A páholy nagymestere, Francolin tartotta meg az ünnepi beszédet. Az ünnepségen megjelentek a cseh szabadkőműves páholyok képviselői és a spartacus-faj minden árnyalata, Lengyelországtól Washingtonig, és a nagyszakállú keleti bölcsekig, és ugyanazok a politikai figurák, akik később Versaillest, Genfet, Nümberget jelentették. Ezek az erők teremtették meg elhatározott céllal Csehszlová­kiát. Hallgassuk meg csak Francolint, a „francia” szónokot: „Eljön a nap, amikor azok a népek, amelyeknek sem a XVIII. század, sem 1789 nem volt, egyenjogúakká lesznek, a trónok és vallások megsemmisülnek. Mi erre a napra várunk. Ezen a napon egyen­­jogúsítattnak a jognélküliek, megtorlást nyer minden bűn, minden privilégium meg­szűnik, és minden elnyomott kormányzati jogot kap Európában. Azután az összes Nagypáholyok és Nagy Oriens páholyok egy univerzális testvériség keretében tömörül­nek. Ez az a fényes jövő-ideál, amely előttünk lebeg.” A világ közvéleménye még ma is úgy tudja, hogy a versaillesi békeszerződések 1920-ban készültek, így a trianoni 1920. június 4-én. A szabadkőműves páholyok érdeke megkívánta, hogy a világot becsapva, valami demokratikus formát vakoljanak a békeparancsokra. Mi lett volna alkalmasabb már akkor is, mint az „emberi jogok védelme” és a „demokráciának” a rituális emlegetése. A békeszerződések végleges szövegét azonban valóban 1918. június 28-29-én, a Párizsban megtartott szabad­­kőműves kongresszuson foglalták már írásba és azt a megvásárolt vagy elbutított bábok 1920-ban csak szentesítették. A XIX. század végén lefektetett harcmetódusok értelmében végrehajtott párizskörnyéki békék elérték céljukat, mert szétrombolták Európa védőbástyáját, Ma­gyarországot, általános európai feszültséget eredmé­nyeztek, amelyek feltartóztathatatlanul a nemzetközi bankárvilág támogatásával a második világháborúhoz vezettek. A trianoni békediktátumot követő nyolcvanhárom esztendő nem múlt el változásokat nem hozó események nélkül. Az idő, közben Európát hosszú időre erőtlen játék­szerré süllyesztette, Magyarországot élő halottá nyomorí­totta. A második világháború után 1947. február 12-én Párizsba újabb békeszerződést írtak alá, a régebbi helyére újabb bilincseket raktak hazánk kezére-lábára, sőt ezúttal már fojtogatóan: a nyakára is! A trianoni „békeparancs” a világtörténelem egyik legnagyobb esztelensége, igazságtalansága és gonosztette volt,de az, amit a második világháború után elkövettek a magyarok országával, a legeslegnagyobb. A trianoni béke­diktátum elvette Magyarország területének 68%-át, a lakosságának 69%-át, és magyarajkú népességének 30%­­át, de a párizsi 1947. február 10-i szuperigazságtalanság a trianoni békeparancs által meghagyott 32%-nyi te­rületet, 31%-nyi lakosságot és 70%-nyi magyarajkú né­pességét is odataszította szovjet bolsevizmus karmai közé. Párizsban és az azt megelőző konferenciákon, Te­heránban, Jaltában és Potsdamban, ahol a világot érdek­szférákra osztották fel, Európa felét esztelenül átengedték a bolsevista pestisnek. A hírhedt jaltai konferencián Roosevelt biztosítani akarta, hogy Szovjetunió lépjen be a Japán elleni háborúba, és a háború után is működjék együtt az angolszász szövetségesével. Hogy ezt a két célját elérje, Roosevelt Kelet-közép- Európában tett engedményeket a Szovjetúniónak. Igaz, hogy a „Felszabadított Te­rületekre” vonatkozó jaltai deklaráció demokratikus intézményeket, szabad választá­sokat és szabad kormányokat helyezett kilátásba a kelet középeurópai népek, így-folytatás a második oldalon -„Nem azt kívánom, hogy a magyar tűzhelynél hátrány legyen az, hogy valaki más vérű. Azt kérem: ne legyen előny az, hogy valaki nem magyar.” (Szabó Dezső: Segítség!)

Next

/
Thumbnails
Contents