Szittyakürt, 2002 (41. évfolyam, 1-6. szám)
2002-05-01 / 3. szám
2002. május-június SmtVAKÜtct 9. oldal Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok! Ásnak a kommünárok teljes gőzzel, teljes erőbedobással. Szélesítik az árkot, porlasztják a honi hantot, röptetik a göröngyöt. Készítik már a meszet, a vakítóan fehéret, lötytyintenék rá az „Orbánjugend” sokaságának fiatal tetemeire. Lakatos elvtárs széthintett agit-propos spórái kivirágoznak a kereskedelmi szerkesztőségek falain. Flancos eszmékkel üzletel a média gátlástalanul: Minden sarokból harsog a szocialista FOR SALE imázsa. Tátog a képernyőn Kovács, burkolat nélkül fenyeget, Hitler-kígyót, Mussolinibékát ereget. O az ügyeletes megmondó ember, aki a megbékélés jegyében született. Körülötte kórusban sok kántáló epigon. Visszavoníthatnánk mi is az egykori Kreml-szökevény, pókháló lepte vitrin-Leninekre, de unottan legyintünk. Árad, csak árad a gazság. Medgyessy eközben ismét árnyékra vetődik, külföldön mószerol. Letekert lángú szellemi karbidlámpa fényénél megméri a hazát. Kicsinek találja. Mi is kinőttük őt. Hiába kúsznak vissza az OVB, a bíróságok döntéseibe, a közalapítványok, köztestületek kuratóriumaiba a nyolcvanas évek arctalan marxista tehetségei. Hiába, mert a trend már visszafordíthatatlan. Két és fél millió választópolgár tartja hátával az ajtó megvasalt alkotmányát. Ez most nem ugyanaz a megvert és lenullázott fősereg, amelyet az egykori MDF-kormány hátrahagyott. Ez most harcolni, küzdeni akar, nem enged egy tapodtat sem. Időközben felnőtt egy új, különös SMS-nemzedék: Ezeket nem lehet feltupírozott minimálbér-ígéretekkel kilóra megvenni. Ezekre nem hatnak neoprimitív, posztkádári, micisapkás ígéretek. Ezek süketek női csipketangába bújtatott, new liberális szólamokra. Sokszor lenéztük ezeket a vadorzó gyerekeket mostanáig mi, régi idők San Francisco-virágain felnőtt woodstockosai, mi, megritkult hajú, öregedő, békés hippik, mi, degenerálódásra hajlamos kifulladt rockerek, mi, deklasszált elemekkel feltöltött utcai zsenik. Utáltuk ezt a modem kori „kovi ubi” stílust, a lekopaszított beszédet, a nyegle anglomániát, a gagyogó rapet, a magasított Buffalo cipőt, a plazák vajákos vitrinjei előtt elrévedő tekintetet. Távol állott mindez a mi megfakult, értelmét vesztett, térdeplő lázadásunktól. Azt hittük - mi egykor oly gőgös bölcsek -, hogy ezek a fiatalok könnyedén és globálisan konzumálhatók, önként fognak bókolni-hódolni a média égbe törlő siratófala előtt. Tévedtünk, nem így történt! Most a választási csalások vészterhes óráiban betelt náluk a pohár. Hirtelen ráéreztek a kokárda zamatos ízére, homlokon csapta őket a nemzeti büszkeség, vállukra emelték a Szent Koronát. Újjáéledt ’56 ifjúsága, az utca kósza pártja. Most nem rombolni akarnak, „hanem építkezni, védeni a megszerzett javakat. Politikai mozgalmának ők a javából! Iskolatáskáikban ott lapul a gondosan összehajtogatott nemzeti trikolór, a maszatos röplap, s közben mohón falják az újkori történelemről szóló, mindeddig unalmas könyveket. Mindent tudni akarnak. Most ők írják a história legújabb fejezeteit. A szadeszes Béki Gabika nem tudja már ezekből az elkanászodott ifjoncokból kiirtani a hazaszeretetet. Hiába csattogtatja fénylő macskakövekén pszichopatáit Kende, hiába áll esténként a holdvilágos rakparton Dunába lövetésre várva Eörsi, hiába térdepel nejlonlepedős ágyak előtt Veér doktor, ez a korosztály már nem kussol az RTL Klub Híradó által idiotizált szoclib jövő előtt. Ok már nem veszik be a Sorosra kötött demokratikus kleptománia gengszterizálódó Kunczepcióját. Itt az ideje tehát, hogy megkövessük őket. Hódolat a fiataloknak, hódolat az áprilisi ifjúságnak! Hódolat nekik -, mondom én, akit 17 évesen vertek először antikommunistává. Ültünk mi, akkor diákok, a Tisza-part nyáresti fáin, s teli torokból énekeltük a székely himnuszt. Akkor Csaba királyfiért csattant az első gumibot. Azóta megragadtam az egyedfejlődés ezen szintjén, és kirekesztő lettem. Kirekeszteném a szélsőségeseket a politikai közdőtér patkójából, de nem sikerül. A mi háború utáni büntetlen nemzedékünknek ez a nyugati segélyekből összefércelt János-arcú kommunizmus jelenti az igazi, életszagú fasizmust. Ez a gerincekig hatoló, félelemből összetákolt testilelki terror, ez a szögesdróttal körbekerített szellemi gettó, ez a nívótlan, málló vakolatú, vörös drapériás dísztribün, amely itt magasodik most is fölöttünk. Masírozunk előtte összeszorított fogakkal, csattog a kövön meztelen talpunk. Rámegy erre az elkeseredett küzdelemre egész nyomorult életünk: Ezért utáljuk az elvtársakat.. Gyülekeznek bennünk a kétkedés kérdései. Miféle emberek vagyunk mi, hogy önként és dalolva visszaadjuk a verőlegények kezébe a kancsukát? Miféle beteges amnézia sodorta ki maradék agyvelőnk zugaiból a szörnyű emlékeket? Miféle granulált gulyáskommunizmust merítenek ismét csajkánkba? Miféle naiv bonvivánok vagyunk mi ebben a Medgyessy-féle rózsaszín operettben? Kihirdetik a választások végeredményét, s máris zajlik a bolsevik tor, Viktor? Naivak voltatok ti is, akárcsak mi? Elhisztek mindent? Nem számoltatok a hatalom megragadásának művészeteivel? Kovács mágussal, ki újra itt ül a nyakunkon? Nem számoltatok a nagy nemzetközi összeborulással Schröderrel, Blairrel, Jospennel? Azokkal, akiknek elődei oly lelkesen meghitelezték a mostani szocialista jövőt? Nem hallottátok a legújabb budapesti viccet, amely szerint a bunkerekben rejtőzködő Wermer és Werber között csak egybetűnyi a különbség? Még most sem tanultátok meg, ennyi áldozat árán sem, hogy idegen zsoldosokkal nem vívunk sorsdöntő csatát? Szolnok eleshet ugyan, de Eger sohasem! A „Haza nem eladó!” Valakit - itt csúnyán megvezettek... A rendszerváltás hajnalán, mi, radikális antikommunisták Simon Wiesenthalok szerettünk volna lenni. Tüske a köröm alatt. Mindhalálig üldözni ezeket az átkozott népnyúzókat, akár Bolívia csatakos őserdein keresztül is. Azt terveztük, hogy a nürnbergi per mintájára jelképes, ám világraszóló budapesti tárgyalás keretében tort ülünk a nemzetközivé lett vörös gyilkosokon. Azt reméltük, újraélednek a népbíróságok, s a jog igazságának fényénél megtaláljuk a bűnösöket, elkobozzuk ebül szerzett vagyonukat, eltiltjuk őket a közügyektől, netán úriember módjára kinyitjuk előttük a moszkvai határt, menjenek Isten hírével. Rákosi után szabadon. Kóstolják meg ők is az emigráció keserű kenyerét. Illegalitást ajánlottunk volna a vérgőzös eszméknek, nem múzeumot. Később ott álltunk a Magyar Televízió lépcsőin Csengey Dénes mellett és azt reméltük, békésen elfoglalhatjuk a médiát, feltölthetjük tehetséges, tiszta szívű egyetemistákkal. Azt reméltük, újra megszervezhetjük a dacos Munkástanácsokat, részvényessé tehetjük őket. Visszaadhatjuk minden paraszt elorzott földjét, kiskereskedő elkobzott boltját. Azt reméltük, szétkergethetjük a fegyveres testületeket és létrehozhatjuk a büszke Nemzetőrséget. Azt reméltük, a civil szervezetekkel megalakíthatjuk a kétkamarás parlamentet, amely kihirdeti Magyarország teljes körű semlegességét. És végül, de nem utolsósorban azt reméltük, hogy végre valóban elkezdődhet a jövő, újjáalakulhat a nemzeti baloldal igazi szociáldemokrata pártja, az az elfeledett Kéthly Anna-ié\t. Mindez nem sikerült, mindez már a múlté. Nem volt ránk szükség, mert naivak voltunk, álmodozó polgárok, hiszékeny keresztények, akik korán beszorultunk az Újjászületés ostromlott templomába.. Minden keserű illúzió ellenére mégis csak kaptunk négy építkező, boldog évet. Most ez forog veszélyben, Bokros hazaindult Zágrábból. Most fordítva csinálják: előbb osztogatnak, hogy később fosztogathassanak. Figyeljünk nagyon, tanuljunk elődeink hibájából. Áprilisi ifjak, legyetek akár 90 évesek, rajtatok a sor. Igazi ellenfeletek az átöröklött marxista múlt pénzügyi zsenijei mellett a totális manipuláció eszközévé silányult írott és elektronikus média. Emlékezzetek ’56 napjainak őszinte üzenetére: „Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden órában!” Figyeljétek éberen az adást. A derűs erő legyen veletek, no meg a Szabad Európa! Molnár Tamás Magyar Nemzet, 2002. május 7. Terebessy Emőke H»Í*R*F*0*R#G#Á«OS#0*K RÓMA • II. Pál pápa egészségi állapota aggasztó. A Vatikán hírei szerint ARTHROSE okozza jobb térdében a fájdalmakat. Egyelőre minden szereplését lemondta. Orvosa pihenést javasolt, hogy erőt gyűjtsön a közelgő húsvéti „Urbi et Orbi” - ünnepségekre. Arthrose okozza a legnagyobb bajt a pápánál, melynek előrehaladása szemmel islátható. Ennek dacára még nagy terveket forgat agyában, utazni akar Bulgáriába, Aserbadzsánba, Kanadába és természetesen hazájába: Lengyelországba. HEIDELBERG • „Joseph Süss” a legújabb operája Detlef Glavert - nevű szerzőnek. Március 23-án mutatják be a Városi színpadon. A szereplő nem más, mint „JUD SÜSS” (Oppenheimer) akit jól ismerünk... A sikert reméli a magyar származású Ligeti György rendező. Jud Süss Heidelbergben született, - azért lesz itt a bemutató. A színház emeletén pedig kiállítás nyűik Jud Süss életével kapcsolatban. A város kultúrhivatala májusban sorozatos előadásokat is fog rendeztni ezzel kapcsolatban. Mivel a városban van a híres rabbiképző, sok látogatóra számítanak. WIEN • A bécsieket ma is nagy izgalomban tartja, HAIDER miért repült Irakba Husseinhez tárgyalni? Nem vethetnek szemére semmit, mert önköltségen repült, nem az állam pénzén. Utazásának célja ma is ismeretlen, de Ausztriát szolgálja - jelenette ki HAIDER. Ausztria gazdag ország, de a vezetőség parancsba adta a takarékosság-igéjét... Azzal kezdte, hogy a nyugdíjat rövidítette, ezúttal az ÖVP-FPÖ ideje alatt harmadszor! A hadi-özvegyek-árvák stb. nyugdíját szintén (10 millió euroval) Eddig nem tudták az osztrákok, miért kell pénzükről lemondaniuk... Most megtudták. A válasz: Azokat a rakétaelfogókat és az amerikaik által kimustrált fegyvereket az állam megvehesse, 2 milliárd Euro-ért. Ez a két milliárd euro kb, tízszer több, mibe az egész EU továbbfejlesztése, kiterjedése majd egy év alatt kerülni fog. Az elfogó, Amerikaik által kimustrált vadászgépek elfogására szolgál. Szállító-repülőgépeik viszont az osztrákoknak nincsenek, és helikopter-hiányuk is van, de annál több tank áll rendelkezésére a hadseregnek, és még több felesleges katonatiszt van állományban. A hadi kiadásokat az adóból fogják fedezni, és abból a pénzből, melyet nem kapnak meg ezentúl a kisnyugdíjasok. Miért fegyverkezik a semleges Ausztria? Ez a „béke-politika?” PARIS • A Paris-ban élő afgán iró: Atiq Rahani 1984- ben menekült szüleivel az oroszok elől Parisba. Az akkor még 22 éves író gazdag család sarja, a kabuli francia iskolában érettségizett, majd Parisban folytatta tanulmányait, 39 éves korában írta első regényét afgán-perzsa nyelven. Akkor senki sem figyelt fel könyvére, de szept. 11-e után rögtön lefordították francia nyelvre, s frankfurti nemzetközi könyvkiállításon már 12 ország kapkodott a további fordítás jogáért. A könyv címe: „Az elfelejtett ország”. Mint aki törött tükörbe néz, úgy látja a szovjet által megszállt hazáját, mely csak rom és hamu. A háború ellen ír, és annak minden következményéről. Afganisztánba az Isten is csak sírni jön... NÉMETORSZÁG • Mindenki tudja ki az úr a német parlamentben! Az USA. Ott az történik, ami azok érdekeit szolgálja. Az euro bevezetése után nagy az infláció az országban. Ami eddig DM volt, az ugyanaz lett euroban, vagy mégtöbb! Nagy propagandával hirdetik, mennyire örült a német nép az új pénznek. Ez nem felel meg a valóságnak! A sok kis cent értékét csak szemüveggel, nagyítóval lehet megkülönböztetni, és eddig mindenki szidja a változást, mert anyagi veszteség érte. Eddig a német katonaság egyetlen feladata volt az ország védelme! Ugyan, ki ellen tudná megvédeni hazáját az 1945. óta megnyirbált, csökkentett német hadsereg? A Nato-hoz való csatlakozás után Amerika jó pénzért eladja régi hadi-felszerelését a csatlós államoknak. Rákényszerítették Schröder kancellárt a 73 Airbus megvételére. A hatalmas gépek beszerzése tulajdonkép Amerikai érdekeket szolgál. Az Airbus-okkal állítólag német „Fuchs” páncélosokat fognak a világ másik végére szállítani.... Németországot degradálták, nem lesz más, mint az US hadsereg katona-taxija. A német katona, aki hazája védelmére esküdött fel, a jövőben Afganisztánban, Somáliában, Irakban, vagy Kuvaitban életét áldozhatja pl. aknák felszedésében, előkészítheti az USA katonai terep előnyomulását stb. Amerika ugyanis lehetőleg kevés ember vesztességgel szeretné a háborúit megnyerni. Előre bombázzák a majdan megszállt terepet... A bombák egy harmada nem robban fel, ezeket a német katonák veszélytelenné tehetik... Mindegy, melyik párt, vagy polikikus (zöld-piros-vörös) győz, SPD, CDU, PDS, valamennyien jól tudják, a gyeplő az USA kezében van. BERLIN • A prostitúciót hivatalosan MUNKÁ-nak minősítették. Elismert munka és javasolt munkalehetőség. Legálisan eddig 4000 „K” van a munkaügyi hivatalokban bejelentve. Szoc. biztosítás, nyugdíj is jár a munkásnőknek. Joguk van barmikor az állam pénzén „átképzésre” más munkakörbe, iskolázásra. A legtöbb „munkásnő” anonim szeretne maradni, de ha nem adja meg foglalkozását a bordély házban, úgy a biztosító semmit nem fizet. (A fentieket olvasva gondoljunk Magyarország NATO tagságára!)
