Szittyakürt, 2002 (41. évfolyam, 1-6. szám)
2002-05-01 / 3. szám
A KARPATOKTUL LE AZ AL-DUNÁIG EGY BŐSZ ÜVÖLTÉS, EGY VAD ZIVATAR! SZÉTSZÓRT HAJÁVAL, VÉRES HOMLOKÁVAL 1 OZ^WIN I nAJAVAL, VEI\CO n ■WÄ- ÁLL A VIHARBAN MAGA A MAGYAR. «IÎÎVAK9HÎ fPetőfi) A HUNGÁRIA SZABADSAGHARCOS MOZGALOM LAPJA 1956. OKTÓBER 23. XLI. ÉVFOLYAM 3. SZÁM - 2002. MÁJUS-JÚNIUS Ára: 2,25 US dollár Major Tibor TRIANON NYOLCVANKETTEDIK GYÁSZOS ÉVFORDULÓJÁN A trianoni békediktátum napja, 1920. június 4. a magyar lélek nem enyhülő fájdalma marad az igazságszolgáltatás órájáig. A gyász fekete színét nem tompíthatja sem idő, sem távolság, csak a történelmi Magyarország feltámadása. Harminckét esztendővel ezelőtt az országcsonkító békediktátum ötvenedik évfordulójára emlékezve a Hunágria Szabadságharcos Mozgalom rendezésében Amerika legnagyobb magyar kongresszusán szabadságharcosok mondták ki a történelem téletét: TRIANON! NEM, NEM, SOHA! A Clevelandban (Ohio, USA), 1970. május 29-31. napjaiban megtartott háromnapos Kongresszuson az elszakított területek képviselőivel karöltve tizenkét magyar nemzeti szervezet, a trianoni kérdés megfontolt és alapos vizsgálata nyomán határozottan kinyilvánította, hogy az eltelt félszázad kijózanító tapasztalatait számbavéve a trianoni békediktátumot teljes egészében el kell vetni, s a Kárpát-medence népközösségi és történelmi valóságalapjaira támasz kodva, a térség állam- és társadalompolitikai felépítését radikálisan át kell rendezni. A trianoni „rendezés” összezagyválta a különböző kultúrkörbe tartozó népek életét, sorsát, hatalmi gátakat emelt a térdinamika belső működésébe, s ezzel elejét vette minden térbeli politikai kialakulásnak, másszóval a közössorsú népek társulásának. Ahhoz, hogy a Kárpát-medence történelmi népei ismét egymásra találhassanak, integrálni kell annak trianonban szétdarabolt civilizációját, és meg kell szervezni a népközösség lét- és biztonság alapját: a kárpát-medencei térbeli országot s az országot megtartó térérdekű politikát. Az első világháború befejezése után a győztes hatalmak Közép-Európának a rendjét új alapra kívánták fektetni. Az új alapot Wodrow Wilsonnak, az Egyesült Államok elnökének 14 békepontjából kiragadott népi „önrendelkezési jog” elvében jelölték meg, amit úgy határoztak meg, hogy minden népnek joga van saját sorsa felett szabadon rendelkezni. Rajtunk, magyarokon próbálták ki a történelmi Magyarország megcsonkításával, hogy mit jelent az, amikor egy amerikai elnök a szabadság és igazság érvényesítését követeli a kis népek védelme nevében. A wilsoni elvek következménye volt Közép- Európa atomizálása, és ezen területeken a történelmi, politikai egyensúly megbomlása. Ezek a „béke” elvek erőszakolták ki a történelmi államalkotó gondolat és az ugyanilyen uralmi rendszerek helyett a népi, etnikai bomlasztó elméletek alkalmazását. Jóvátehetetlen hiba volt, hogy a „rendező” nagyhatalmak már kezdetben nem az együttélő népek viszonyát igyekeztek korszerűen szabályozni, hanem azok megkérdezése nélkül területi felszabdalást, országrombolást végeztek. A Kárpátmedence területi felszabdalásával az ott élő népek sorsa a célkitűzésektől messze sodródott. Az első világháborút követő békeszerződés alkotói a népi elvet olyan általános érvényűnek tekintették, amelynek minden történelmi, gazdasági vagy egyébb meggondolásnak helyet kellett adnia, a gyakorlatban ezt az elvet Magyarország kárára súlyosan megsértették. Hogyan lehet olyan körülmények között nemzeti területeket kialakítani, ahol egy évezredes keresztény államiságban az 1902. évi adatok szerint: 3784 egynyelvű, 4391 kétnyelvű, 3248 háromnyelvű, 1073 négynyelvű, 167 ötnyelvű, 21 hatnyelvű és 2 hétnyelvű község volt az ország területén. Ha a Trianon előtti Magyarországot egységesen megszavaztatták volna, hazánkból egy négyzetmétert sem csatolhattak volna el soha. Országunk felszabdalását csak abban az esetben lehetne az önrendelkezési jog figyelembevételével végzett cselekménynek tekinteni, ha a terület lakossága akaratát népszavazás útján nyilváníthatta volna. „Most, amikor el kell dőlnie annak, hogy a jog és a szabadság jelszavait őszintén értelmezik-e, ezekre a szent elvekre hivatkozva kérem a népszavazás elrendezését. Elfogadjuk annak eredményét, bármilyen is legyen az. Ha ellenfeleink visszautasítják a népakaraton nyugvó igazságos döntést - mondotta Gróf Apponyi Albert a békediktátorok ítélőszéke előtt -, megidézem őket az emberiség lelkiismeretének ítélőszéke elé.” A magyar küldöttségnek a népszavazásra vonatkozó kérését a győztes hatalmak elutasították, egyedül Sopron városával tettek kivételt, ahol az elrendelt népszavazáson a lakosság a magyar államkeretekben való megmaradás mellett döntött. A versaillesi és trianoni békék nyomán a győztes nyugati szövetségesek az úgynevezett kis-antantot szervezték meg, Jugoszlávia, Csehszlovákia és Románia szövetségében. Prága primátusa alatt. Ennek hivatása lett volna elsősorban, hogy ellenálljon a nagy-német veszélynek és hatalmi terjeszkedésnek Franciaország és Anglia támogatása mellett. Nyílt levél Magyarország Köztársasági Elnökének Tisztelt Mádl Ferenc Köztársasági Elnök Úr! A Hungária Szabadságharcos Mozgalom Elnöksége, többszáz még élő forradalmár nevében levélben fordul Önhöz, a magyarországi 2002 évi választásokkal kapcsolatban. Már maga a tény is megdöbbentő volt, hogy az 1998 és 2002 közötti kormány, melynek kétségtelen eredményeit még az emigrációban élő bajtársaink is érzékelték és elismeréssel nyugtázták, a választásokon alulmaradt a postkommunista és kozmopolita erőkkel szemben. Érthetetlen és hihetetlen, hogy mikor Ny-Európa országaiban sorozatosan és látványosan törnek előre a jobboldali, nemzeti erők, akkor Magyarországon a baloldali, visszahúzó erők kerekednek felül. Azonban a választások számszerű eredményénél is megdöbbentőbb volt az a tiltakozó és leleplező hullám, mely a választások tisztaságát kérdőjelezte meg. Kevés olyan választást ismer a történelem, ahol közel 5000 bejelentés és több mint 500 rendőrségi feljelentés érkezett, mely a választásokon történt visszaéléseket, csalásokat leplezte le. Demokratikus jogállamban elképzelhetetlen az a közömbösség, ahogy ezeket a bejelentéseket az arra illetékesek kezelték, ill. az, hogy különböző kifogásokkal hogyan utasították el azokat. Nem kerülhette el figyelmünket az a tény sem, hogy a baloldali, győztes(?) erők milyen kétségbeesetten tiltakoztak a szavazatok újraszámlálása ellen. Vajon miért? Mozgalmunk tagsága 1956 óta minden idegszálával a kommunizmus és annak bármilyen átalakult formája ellen következetesen küzdött és most az otthoni nemzeti erők négy évi sikere után kétségbeesetten látjuk a sötét múlt megváltozott formában való visszatérését. Elkeserít minket, hogy 46 éves küzdelmünk még nem érhet véget, pedig erőnk egyre fogy, soraink rohamosan ritkulnak, és kérdés, hogy megéljük-e az igazi rendszerváltást, amikor bátran kimondhatjuk bárhol a világon és otthon is, hogy a jók jók, a gonoszok gonoszok, a hősök hősök és a hazaárulók hazaárulók! Köztársasági Elnök Úr! Mozgalmunk tagsága azzal a kéréssel fordul Elnök Úrhoz, hogy hatalmát és tekintélyét vesse latba, és e méltatlan számháborúban teremtsen rendet, akár a szavazatok újraszámláltatásával, vagy, ha ez kevés, új választás kiírásával. Cleveland, 2002. május 2-án Köszönettel és tisztelettel Molnár Lajos A Hungária Szabadságharcos Mozgalom Elnöke Cleveland, Po Box 35245. Puritas Station OH. 44134. USA Magyarországot szétszaggatták, szétajándékozták a szomszédos kis államoknak, a nemzetiségek egyenjogúsága nevében. A wilsoni békék erőszakolták ki a történelmi Magyarország feldarabolását, a Benes és Masaryk által hirdetett nemzetiségi elnyomást hangoztató hazugságok alapján. Az ugyancsak wilsoni eredetű Népszövetség e békének hazugságait védelmezte húsz esztendőn keresztül. Az Egyesült Államok, nyomban a párizsi békediktátumok után megbuktatták Wilsont, és nem törődtek többé az így megnyomorított Közép-Európával. „Amerika hadbalépése - amint Churchill is kifejtette -, végzetes volt Angliára és szövetségeseire. Mert mi, ha az amerikaiak otthon maradnak, saját ügyeinkkel törődvén, 1917. tavaszán békét kötöttünk volna a Központi Hatalmakkal. Oroszország nem omlott volna össze, tehát nem lett volna kommunizmus. Nem lett volna olasz összeomlás, amit a fasizmus követett. A nácizmus nem uralkodnék Németországban. Ha Amerika távol maradt volna a háborútól, ma az izmusok közül egy sem árasztaná el a kontinenset és nem tömé össze a parlamentáris demokráciát.” (Az idézetet közli Prof. Reichenberger E.: Wider Willkür und Machtrausch.S.226.) Az orosz bolsevizmus, miután leverni nem tudták , - egyenlőre lebecsülték. Nem hitték, hogy egy-két évtized alatt világhatalommá és világveszéllyé emeli fel magát. Később pedig szövetségét keresték, a kis-antant gyöngeségének tudatában. A legyőzőitek jajszavát a hatalmasok részéről csak hideg közöny fogadta. Pedig a kis-antant előrelátható gyöngesége és csődje, már a békediktátumok után közvetlenül, a jobb belátás és megbánás érzését ébresztette fel egyes angol és francia politikusokban, anélkül, hogy erejük lett volna a békés revízió gondolatát nyíltan felvetni vagy éppen érvényesíteni az elkényeztetett kis szövetségeseikkel szemben. így történt, hogy a második világháború jöttén, a kis-antant, még Lengyelországgal megerősödve se tudott a nemzetiszocialista Németország nyomásának ellenállni. A csehek kardcsapás nélkül behódoltak Berlinnek. Jugoszláviát is, ellenállása dacára, a németek néhány nap alatt lerohanták.-folytatás a második oldalon -
