Szittyakürt, 2002 (41. évfolyam, 1-6. szám)
2002-01-01 / 1. szám
A KARPATOKTUL LE AZ AL-DUNAIG EGY BŐSZ ÜVÖLTÉS, EGY VAD ZIVATAR! SZÉTSZÓRT HAJÁVAL, VÉRES HOMLOKÁVAL ÁLL A VIHARBAN MAGA A MAGYAR, (Petőfi) oíjLijíjUiu iirvjrv vrvi^, vuivuon ÁLL A VIHARBAN MAGA A M ttirrvAKOkt A HUNGÁRIA SZABADSAGHARCOS MOZGALOM LAPJA 1956. OKTÓBER 23. XXXXI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM - 2002. JANUÁR-FEBRUÁR Ára: 2,25 US dollár Major Tibor A SZERVEZETT ORSZÁGROMBOLÓK PERGŐTÜZÉBEN A Szittyakürt 41. évfolyamának első számával köszöntjük Magyar Testvéreinket! Alázatosan hajtjuk meg fejünket a nemzeti emigráció legáldozatosabb olvasótábora előtt! Negyven esztendő óta egy csodálatos nemzettestvéri összefogásnak, egy áldozatos magyar kalákának kézzelfogható eredménye a Szittyakürt! A magyar igazság megszólaltatói - az országrombolás reakciójaként - csak mi, magyarok lehetünk az áldozatos lélekkel összehordott dollárjaink bevetésével. Ősi földünkön, korunk szellemi őrlőmalma, mely az agymosást végzi, lassan szétmarja a nemzetszolgálatának életszemléletét, a minden magyar számára kötelező magyarság védelmet. Meghamisítja a magyar őstörténelmet, és gyalázza a magyar mártíromságot. Ha egy magyargyalázó könyv, újság megjelenik, azt az égig magasztalják. Ha egy magyarvédő nyomtatvány megjelenik, azt azonnal fasisztának, kirekesztőnek vagy antiszemitának bélyegzik. A szellemi terrornak, és a hátterében meghúzódó országhódításnak, a gyűlöletnek, hazugságoknak a lipótmezei cellához méltó viselkedésnek és azok a gyűlöletjelzők, amelyekkel ifj. Hegedűs Lóránt országgyűlési képviselőt a XVI. k. MIÉP lapjában, az Ébresztőben megjelent cikkét követően támadják, minden jóérzésű embernek arcába kergetik a vért. A legjámborabb filoszemita is tudja, hogy a rágalmazók által kiemelt megállapítások kor- és sorsparancsot teljesítő Szabó Dezsőtől, Ady Endrétől és Németh Lászlótól származó idézetek. Aki beleütközik a törvényekbe, bűnhődjék! Akit azonban nem a törvény üldöz, hanem a gyűlölet és hazugság, a rágalmazás, az igen könnyen érezheti a csonkahazában is, hogy nem demokráciában, vagy keresztény jogállamban, hanem majdnem ugyanolyan terror alatt él, mint a vasfüggöny mögött élt. Az antibolsevizmus, sőt a demokratikus alkotmányban biztosított véleményszabadság híveire egyszerűen ráfogják, hogy azok „antiszemiták”. Az összes demokratikus alkotmányok szerint szabad anti-magyamak, anti-germánnak vagy anti-arabnak lenni. De ha idézünk például az egyik legnagyobb és legrégibb amerikai zsidó hetilap, az American Hebrew 1920. szept. 20. számából, miszerint: „A bolsevik forradarom Oroszországban zsidó agy munkája volt, zsidó elégedetlenségé. Zsidó tervezet volt, aminek célja, hogy új rendet teremtsenek a világon. Amit oly remekül végrehajtottak Oroszországban, hála a zsidó agyaknak, a zsidó elégedetlenségnek és a zsidó tervezésnek, ugyanazon zsidó szellemi és testi erőn át valóság lesz az egész világ számára” - akkor antiszemitának bélyegeznek bennünket. Dr. Dénes László zsidó főorvos, aki 58 hónapot töltött az AVH börtöneiben, 1957-ben az argentínai magyar nyelvű cionista lapban, a Hatikvában cikket írt a magyar antiszemitizmusról. íme a cikk egy része: „A magyarországi zsidóságnak igen tudnia kell, hogy ki az ellensége, de azt is tudnia kell, ki az ellensége saját soraiban. Egyszer már végre tisztázni kell, hogy 1942-44-ben a zsidóságot a vezető gazdasági pozíciókban ülő nagy zsidók dobták oda koncul, persze, csak utólag derül ki, hogy hiába, mert sajátmagukat is csak ritkán sikerült ezzel megmenteni. És 1945 után megint a zsidóság egy része, amelyik hatalomra került, s a kommunistákat szolgálta s ebben túlment minden elképzelhető határon. Akármilyen kínos, de meg kell mondani, hogy nemcsak Rákosi, Gerő és a többi moszkovita vezetőknek volt nagy része zsidó, hanem jóformán 100 százalékig zsidókból állt az AVO nyomozó gárdája! És az 1945 után egyre erősebben éledő antiszemitizmusnak ez az egyik legfőbb oka... Próbáljuk megírni az igazságot, ne folytatódjék az „írástudók árulása”, ne legyen kibúvó a téma kényessége.” Aki ismeri a XIX. század negyvenes éveinek, a liberális magyar reformkorszaknak történetét, szellemi és politikai vitáit, az tudja, hogy annak az általános lelkesedésnek ellenére, amellyel a magyarság a zsidók felszabadításának gondolatát magáévá tette, menynyi aggodalommal, a magyar jövő iránt mennyi kétséggel volt eltelve. Az emancipáció körüli vitában Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Nyáry Pál, Pázmándy Dénes, Andrássy György és mások képviselték ezeket az aggodalmakat. Széchenyi híres mondása: „mi ugyan emancipálhajtjuk a zsidókat, de ki fog majd minket emancipálni ő alóluk?” - szinte vezérszólama volt század magyarságának. Az emancipáció körüli vitában Kossuth Lajos is tele volt aggodalmakkal. Kossuth álláspontjának lényege (Pesti Hirlap 1844. május 5-i száma) ebben foglalható össze: Mózes nemcsak vallásalkotó, de törvényhozó is volt. Mózes vallása nemcsak vallás, hanem politikai organizmus is. Státusalkotmány, valóságos országlási rendszer, még pedig teokratikus papi szerkezetű politikai uralom. Mózes sok szabályt, amelyeknek csak politikai célja és jelentősége van, részint dogma, részint vallásos rítus színébe öltöztett. Ezek a szabályok mind azt a célt szolgálták, hogy a zsidóság népi, nemzeti egyéniségét és elkülönülését megóvják, fenntartsák. Az ezeréves szétszóródásban ezek a szabályok és a hozzájuk való ragaszkodás tartotta együtt a zsidóságot, de ez volt legnagyobb akadálya a más népekkel való összeolvadásnak is. Kossuth Lajos szerint ezt a helyzetet a jövőre csak úgy lehet megváltoztatni, ha a zsidók maguktól, önszándékból kitörlik vallásos tantételeik közül mindazt, ami ezt a politikai célt, a nemzeti, faji különállás céljait szolgálja és szentesíti. Cikkében fel is hívta a zsidóságot-folytatás a második oldalon -MEGJELENT A 4000 EVES CSODALATOS HUN TÖRTÉNELEM KÉT KÖTETES TANULMÁNYA! Sándor József László, székelyudvarhelyi történész három évtizednyi kutatómunka alapján alkotta meg ezt a nagy történelmi munkát, amely végleg felszámolja a Magyar Tudományos Akadémia által még ma is hirdetett, elavult finn-ugor elméletet. s.nS»°* \0/A'V „M'W UK %í.\ II. Sándor József László szülővárosában, Székelyudvarhelyen él, és alkotta meg jó három évtizednyi kutatómunka után élete nagy művét, a HADAK ÚTJÁN című, a hunok nagy össz-történelmét tárgyaló könyvét. Ragaszkodik ősei emlékéhez, szülőhelyéhez, a Hargitához, Székelyföldhöz. „Kora ifjúságomtól fogva megkedveltem a történelmet, megismerni a múltat, felderíteni a rég letelt évtizedek történéseit. A több évezredet felölelő hatalmas világtörténelemből egy rendkívüli érdekes és izgalmas korszakra összpontosítottam: a népvándorlás korára. Főképp népvándorlás második része érdekelt, az un. türk kószák. Felcsigázták érdeklődésemet a keletről nyugatnak törő, Ázsiából Európába igyekező harcias, hódító szellemű, Eurázsia sorsát és történelmét más mederbe terelő lovasnomád népek vándorlása. E népek történelmének tanulmányozása során kitárulkozott előttem a világtörténelem egyik legnagyob és legrégibb, de minden idők legharciasabb,.az utolérhetetlen sikereket felmutató hun népnek a közel négy évezrednyi korszakra kiterjedő csodálatos történelme. Nem csak nagyszerű eredményeiért szerettem meg a hun történelmet. Ehhez a vonzalomhoz döntő módon hozzájárult a magyarságban élénken élő hun-magyar rokonság, és a hunoktól való leszármazás dicső eredettudata. Az egy évezreden keresztül töretlenül és sziklakeményen fennálló régi meggyőződés újból bebizonyítást nyer, újból a felszínre jut igazi eredetünk, és feledésbe merül a magyarságra rákényszerített, a valódi múltunkat és történelmünket meghamisító, már rég elavult és népszerűtlen finnugor eredetszemlélet. Minden népnek a múltja képezi az alapot, a múltra épül a jövő, s amely népnek nincs múltja, nem lesz jövője sem. Nekünk magyaroknak hatalmas és dicső múltunk van, nem vagyunk rászorulva, hogy múltat találjunk ki, vagy múltat lopkodjunk össze magunknak. Egy párhuzamot vonok: egy népet egy élő fa jelképez, s ennek a fának a gyökerei jelentik a nép múltját. A mélyre nyúló erős, egészséges és jól megkapaszkodó gyökerek a fának élettel teli, dús lombkoronát és terméshozamot biztosítanak, s ez a lombkorona és terméshozam mutatja a nép jövőjét. Minden nagy múlttal rendelkező nép örök időkig élni fog. A múlt elfelejtése vagy megtagadása megbocsáthatatlan bűnt jelent. A múltat mindig és mindenhol élénken fenn kell tartani, terjeszteni és felejthetetlenné tenni az utánunk következő nemzedékek számára. Amelyik nép elfelejti saját történelmét, azt a népet elfelejti a történelem.” KÖNYVRENDELÉS Hála és köszönet Szittyakürt olvasótáborának és a Nemzeti Emigráció számos áldozatkész hazafiának, akik adományukkal lehetővé tették a Nagy Hun történelmi munka megjelenését. A kétkötetes tanulmány 2001. decemberében már ki lett küldve minden olyan adakozónak aki legalább 50 US dollárral hozzájárult a nyomdai költségekhez. Ha netán a megnevezett adakozók között van valaki, aki a könyvet ezidáig nem kapta volna meg, kérjük hozza tudomásunkra, hogy ezt korrigálni tudjuk. További adományokat vagy könyvrendelést köszönettel veszünk. A két kötet ára 60 US dollár. Ez az összeg magába foglalja a pénzátutalási és postai szállítási költséget. A pénzt küldjék egyenesen Dr. Érdy Miklós címére, aki le fogja bonyolítani a megrendeléseket. Cím: Dr. Érdy Miklós 6050 Boulevard East West New York New Jersey 07093 Bajtársi köszönettel: Molnár Lajos
