Szittyakürt, 2001 (40. évfolyam, 1-6. szám)

2001-11-01 / 6. szám

2. oldal St ItmKÖfct 2001. november-december leforgása alatt kérdésessé vált. Izrael, mely saját magának örökös áldozata, saját fegyvereivel semmisítette meg azt a pajzsot, melyet a német dráma öltött testére. A Dávid-csillagos Phantomgépek bombái nemcsak Beirut arab gettóját verték tönkre, hanem a világnak a háború óta a zsidókról alkotott képét is szétzúzták. Sharon tábornok páncélosai nem csak a mindenhonnan és mindenki által kiutasított nyomo­rult palesztiniai hazátlanokat ölték halomra, hanem megingatták azokat a megható emlékeket is, melyek egy szintén mindenhonnan és mindenki által kiutasított, hazátlan, nyomorult népre vonatkoztak, arra a népre, mely Európa romjaiból a halál elől menekült el. De még az sem volt elég, hogy agyonbombázták azokat az embereket, asszonyokat és gyerekeket, akiknek egyetlen bűnük az volt, hogy Palesztinából elűzték, és a világon szétszórták őket, nem, ehhez még hozzá kellett járulnia annak is, hogy Sabra és Shatila menekült táboraiban, szervezett vagy eltűrt mészárlások” történjenek. Erre már az antiszemitizmustól legtávolabb álló emberek is összeborzadtak. A legnyugodtabb lelkiismeret is zavarba jött. Ezek után a legegyszerűbb elmék is fel­tesznek bizonyos kérdéseket. Milliók szegezik neki a kérdést Izraelnek: „Hát az áldozatok is átváltozhatnak hóhérokká?” Az új államalapítás egyik leglelkesebb propagálója ifjú Franklin Roosevelt a „nagy elnök” fia volt. Jam Forestal, aki a második világháború alatt az USA had­ügyminisztere volt, elmondja hátrahagyott naplójában, „hogy 1948. február 3... ez a Roosevelt Junior felkereste őt, hogy meggyőzze és megnyerje a palesztína-terv támogatására, mely akkor már az UNO asztalán feküdt. Forrestal ezzel a tervvel szemben azt az ellenvetést tette, miszerint egyenlőre csak arról van szó, hogy az USA pártolólag képviselje ezt az ügyet, melynek végrehajtásában, meg­valósításában azonban nem exponálhatja magát. Hozzátette azt is, hogy: „ennek a tervnek egyes képviselői a megfélemlítés eszközeit próbálják alkalmazni más államok képviselőivel szemben, hogy azokat is támogatásra bírják. Ez a magatartás, ez a terror, már-már a botrány színezetét ölti...” Forrestal megjegyzi még naplójában a következőket: „Ez az egész Palesztina­­terv, illetve annak megvalósítása,kihívja majd nemcsak a Közép-Kelet arab né­peinek, de a négyszáz milliót kitevő iszlám-mohamedán világ ellenszenvét, sőt elenállását is. S mindez csak azért, hogy New York, Pensylvánia és Kalifornia zsi­dó választóinak hízelegjünk s azok hatalmi törekvéseit és külpolitikai ambícióit támogassuk.” Szegény Jam Forrestal nem gondolta meg, hogy ilyen nézeteivel az egész amerikai zsidóság gyűlöletét hívja ki maga ellen. Megtetézte még azzal, hogy annak idején, mikor Morgenthauék és Bemát Baruchék, mint vérszomjas győz­tesek, ótestamentumi bosszúszomjjal, az egész német népet rabszolgasorsra és éhínségre akarták ítélni, ő nyíltan és energikusan szembeszállt ezzel a heródesi poli­tikával olyan vad hajsza indult meg ellene a „világsajtó” amerikai-zsidó orgánu­maiban s a fenyegető levelek özönében, hogy végül is a halálba kellett menekülnie. Lakásának negyedik emeleti ablakából az utca kövezetére vetette magát. (A kezdet­től fogva fenyegető arab-zsidó összetűzéseknek egyik leghitelesebb szemtanúja és megfigyelője E. H. Hutchinson, aki elnöke volt annak a fegyverszüneti bizottság­nak, mely az UNO képviseletében 1952-től 1956-ig az Izrael és Jodánia közötti határperekben döntő szerepet játszott, Hutchinson a „Violent Truce” c. nagyértékű munkájában örök igazságokat közöl ennek a viszálynak indító okairól és fejleményeiről: „Az úgynevezett demokratikus közvélemény az USA-ban teljesen hamisan, vagysehogyan sincs tájékozva erről a kényes problémáról.” Akik ismerik ennek okait és jelentőségét az amerikai érdekek szempontjából is, azok alig merik még bizalmas körben is, őszintén nyilvánítani aggodalmaikat, mert ma már odáig jutottunk, hogy őszintének lenni ebben a kérdésben, ahhoz már jó adag bátorság kívántatik. A különböző politikai társaságok vagy gazdasági érdekeltségek, amelyekkel összeköttetésben vagy éppen tagsági viszonyban állanak, nem engedik meg ezt az őszinteséget. Nem merik kitenni magukat a zsidóság részéről fenyegető támadá­soknak. Ez a zsidóság, mint nemzeti kisebbség, mindent megtesz, hogy a közvéleményt és magát a kormányt is az ő, szenvedélyektől és hatalmi becsvágytól táplált érdekeinek kiszolgálására kényszerítse. A cionisták, de általában az egész zsidóság így használja ki, ebben a kényes kérdésben, a közömbös vagy tájékozatlan amerikai közvéleményt. Mi nem hagy­hatjuk államunk biztonságát veszélyeztetni az Izrael iránt tanúsított, egyoldalú rokonszenv és barátság által. Ezt a barátságot ugyanis ők csak addig és olyan mértékig honorálják, vagy viszonozzák, amely mértékig mi készek vagyunk az ő háborús, agresszív szándékaikat megfelelő tekintélyes pénzbeli segítséggel is támo­gatni. Izrael állam földrajzi és gazdasági életfeltételei folytán teljesen más államok, a nyugati nagyhatalmak, de elsősorban az USA anyagi támogatására van utalva, csak ezek segítségével képes fennmaradni.” E.H. Hutchinson mindezekhez az örök történelmi igazságokhoz hozzáteszi még a következőket is: „A Jeruzsálemi Zsidó Rádió újból és újból arra sürgeti az USA- ban annyira hatalmas hitsorsokat, hogy minden befolyásukat vessék latba, sőt állandó nyomás alatt tartsák a washingtoni kormányt, hogy Izrael igényeit és érdekeit a végsőkig méltányolja és támogassa. Ugyanez a jeruzsálemi rádió egye­nesen ezt a felhívást közvetítette az óceán túli hatalmas testvéreihez: Miért féltek ti egy határozott akciótól, a mi megsegítésünket illetőleg? Külön, önálló, zsidó bizottságoknak alakítása, a fennálló nagy politikai pártok kebelében, nem ütközik az USA alkotmányának alapelveibe se. Ellenkezőleg! A demokrata és republikánus pártoknak tehát el kell fogadniok, hogy a zsidó tagjaik vagy ezek kongresszusi képviselői, nemcsak, mint amerikai állampolgárok szervezkedhetnek, de mint olyan zsidók is, akik szívükön viselik Izrael állam létérdekeit. Az Egyesült Államok népét és kormányát tehát olyan állandó nyomás alatt kell tartani, mely éreztetni tudja velük, hogy az amerikai zsidóság milliói teljesen együtt éreznek Izrael népével és teljesen azonosítják magukat annak érdekével.” Ezekkel az őszinte zsidó nemzeti megnyilatkozásokkal szemben Hutchinson fel­veti ugyanazt a kérdést, amit 1947-ben, a nagy háború befejezése után, szegény Forrestal az USA hadügyminisztere a háború alatt, ugyancsak megkockáztatott, Morgenthauék elvakult cionista magatartásával és követeléseivel szemben. Hogy miért nem lehetséges az amerikai légierő által legyilkolt kétszázezer iraki és az Irak elleni embargó fenntartásának ötszázezer elpusztult iraki gyermek áldozata helyett, végre egy zsidó befolyástól, cionista Izraeltől mentes olyan külpolitikát követne az egyesült Államoknak, amely csakugyan az amerikai nagy egyetemes érdekeket szolgálja és nem egy nemzeti kisebbség sokszor ezekkel ellentétes, sőt ezekre vészt hozó követeléseit. Hová kormányozza az Egyesült Államok népét a kalmárok Amerikája? Erre figyelmezteti bennünket 2001. szeptember 11-nek minden borzalma! Ellesett párbeszédek az amerikai katasztrófa után....- Ne csodálkozzatok...már Mózes megparancsolta: „Szemet szemért, fogat fogért...”- De, Jézus azt tanította, ha egyik orcádon megütnek, tartsd oda az orcád másik felét....! Azt is olvastam tanításaiban, ne legyünk bosszúállók....- De Mohamed azt hirdette, egyenesen a kebelére öleli azt, aki vallása miatt, vagy Mohamed, azaz ALLAH kedvéért öngyilkos lesz, halála után keblére öleli azt...-A keresztény vallás szerint bűn az öngyilkosság!... elkárhozol, ha...- Mit akarnak visszaadni? Mit? Hiszen Afganisztán egy tönkretett ország, ahol éheznek az emberek. Mit akarnak ott még tönkretenni?- Amit tettek a radikálhitben élő mohamedánok, az égbe kiállt!- Ne légy nevetséges..., amit eddig az Amerikaiak tettek, csak rombolás volt, romok, halottak, nyomorékok maradtak utánuk... Csodálkozol, hogy elege lett abból a világnak?- Igazad van, nem gondoltam arra, „régen” (?) nem háborúskodtak, azóta újabb fegyvereket gyártottak, gazdagítani kell a gyárosokat, fel kell használni a készletet valahol... Okot mindig találnak az AMIK, hova szór­ják le bombáikat, rakétáikat.- Mit akarnak csinálni, hiszen még pontosan nem is tudják ki ellen harcoljanak?- Most nincs egyedül az USA, mert mindenkit elrémisztettek a képek, melyeket láttunk a tv-ben. Mikor Drezdát bombázták és Hirosimát megsemmisítették nem katonai célpontokra vadásztak. Ott is a civil lakosságot irtották! Akkor nem volt gyertya-, mécses­gyújtás, együttérzés, nem helyeztek virágcsokrokat a holtak emlékére az utcára. Igaz, talán akkor gyertya, se virág sem maradt a bombázás után. Háború volt..- Most is azt mondta Busch: háború van! A mohamedánok meg „Szent háborúról” regélnek.- A németek most szolidaritást vállaltak, mert kiderült, három német terroristát már elfogtak, az egyik a repülőgépet vezette...- Ha ez még sokáig tart, mármint a nyomozás, majd mindent a német neonácikra fognak, mint szokták...-A katasztrófa áldozataiért mindenütt harangoztak, és öt perces némasággal emlékeztek az áldozatokra.- Drezda halottaiért még harangzúgás sem volt...-A mostani merénylet után a német városok összes zsinagógái és holoemlékműve, zsidó múzeumok, kiállítások elé rendőrséget, páncélkocsikat rendeltek ki. Egy nappal 11. előtt nyílt meg Berlinben az 501. zsidó múzeum, emlékmű. Politikai előkelőségek mind résztvettek a kiállításon.- De másnap már BEZÁRTÁK. Az épület előtt zsidó nők zsebkendőikkel könnyeiket törölgették. (Nem az AMI áldozatokért, hanem, mert be kellett zárni óvatosságból a múzeumot!- Putyin, aki a csecsének ellen TERROR-harcot folytat, bejelentette, ő is csatlakozik a nemzetközi ter­rorszervezetek elleni campagneba. Terrorista üldözi a terroristákat. Fél, úgy hírlik,a csecsének jó ötleteket kaptak az araboktól, veszélyben a KREML. Hallottátok? Az FBI szerint még nagyon sok fundamentalista, Muzulmán vallasuak szama a világban (1 SSS-es aaatoK, ezer toj ,,3> A ■ A lakosság több mint 50%-a I n ................... I muzulmán vallasti Æâk/ iDALMJWÀCWl /1'vfer FORRÁS: IKE WORLD ALMANAC. UlCVClCPEDiA BSifANNICA fOCK OfTHe VEAS. 2Ö00 MriRT.SAJTŰMyifcNK mil) •' 1 llf A világon összesen 1155109 ezer muzulmán vallasd emberéi, ebből: { ÍJHszunnita—j 16%síita —\ 1%«;ytb—| j extrémszervezet van Amerikában. Eddig 33 pontos értesülés futott be hozzájuk. Lesz dolguk. Clinton is megszólalt, szerinte ismeretlen ellenséggel van most dolguk. Úgy hiszem örül, hogy nem ő most az elnök!- Amerikában sokan vannak, kik rögtön üzletet szimatoltak a tragédiából. Pillanatok alatt elfogytak az amerikai zászlók, kicsik, nagyok, másnapra még többet gyártottak, és levelezőlapok ezreit lehetett vásárol­ni, egyiken a régi épülettel, a másikon az új felvétel, hol már nincsenek felhőkarcolók. Itt is sorbanállás volt, úgy vették, mint a cukrot...- A hotelek árát azonnal felemelték a tulajdonosok! Akinek mindene odaveszett, parkokban, padokon aludtak, az egyik asszony panaszkodott, három napja ruhát sem tudtak váltani, enni sem kaptak. Pénzük is a lakásban maradt és szeretett kutyájuk is - sírta a kislánya. - Szótárunkban új szavakat kell kesresni, ta­nulni... kik a talibánok, és teljesen tájékozatlanok vagyunk az arab világ szokásaival, életükkel. Sajnálatra méltó nép. Eddig az oroszok ültek a nyakukon, majd polgárháború pusztítja őket. Mit akar még Bush ott elpusztítani? Az olajvezetékeket? Mert nemcsak Afganisztán, hanem Pakisztán földjei alatt vezetnek, olajat szállítanak PUTINEKNAK...- Hihetetlen, hogy mennyi olaj buzog arrafelé a föld alatt.- A talibánok igen szigorú életet élnek. Minden videót, tv-t, könyvtárakat elégettek náluk, s az asz­­szonyok sűrű arc-fejfedővel közlekedhetnek. A fiú gyerekeket már kiskorukban a mecsetbe terelik, ha kell: puskával, ott „terrorizálják” őket. Innen kerülnek ki a „kamikázék” is. Örülnek, ha majd öngyilkosok lehet­nek, egyenesen feljutnak a paradicsomba Allah kebelébe.- Gorbacsovot is meghallgatták... szerinte sem lehet terrorizmust máról holnapra megszüntetni, ez csak álom... (hát ő csak tudja...) „Szemet szemért, fogat fogért?” - ez az elv mindig az ártatlanokat bünteti. Terebessy Emőke Washington Report - 2001. Október 3. What Ariel Sharon Said Amit Ariel Sharon mondott Occupied Jerusalem: 3 October, 2001 (IAP) - Accor­ding to Israel radio (in Hebrew) Kol Yisrael, [Shimon] Peres warned [Ariel] Sharon Wednesday that refus­ing to heed incessant American requests for a cease-fire with the Palestinians would endanger Israeli interests and “turn the US against us.’’ At this point, a furious Sharon reportedly turned toward Peres, saying “every time we do something you tell me Americans will do this and will do that. I want to tell you something very clear, don't worry about American pressure on Israel, we, the Jewish people control America, and the Americans know it.” The radio said Peres and other cabinet ministers warned Sharon against saying what he said in public because “it would cause us a public relations disas­ter." IAP News Megszállt Jeruzsálem: 2001. Október 3. (IAP) - Az Izrael Rádió (héberül) Kol Yisrael szerint, (Shimon) Peres szerdán figyelmeztette (Ariel) Sharon-t, hogy az amerikai kérelmek folytonos megtagadása a Palesztinokkal való fegyverszünet miatt veszélybe hozhatja az izraeli érdekeket és az „USA-t ellenünk fordíthatja.” Ekkor a felháborodott Sharon, Peres felé fordult mondva, „ahányszor mi valamit cselekszünk te azt mondod nekem az amerikaiak ezt vagy azt fogják tenni. Én mondok neked valamit nagyon világosan, ne aggódjál az Izraelra gyako­rolt amerikai nyomástól, mi a zsidó nép kontroláljuk Amerikát és ezt az amerikaiak tudják.” A rádió szerint, Peres és más kabinet miniszterek figyelmeztették Sharont, hogy ilyen kijelentéseket ne tegyen a nyilvánosság előtt, mert „ez egy közvélemény katasztrófát okozhat nekünk.” IAP News

Next

/
Thumbnails
Contents