Szittyakürt, 2000 (39. évfolyam, 1-6. szám)
2000-09-01 / 5. szám
8. oldal tflîîVAKÔfcî 2000. szeptember-október A forradalmár sorsa menekülés volt Szmolnik Lajos repülő százados útja Nyíregyházától választott új hazájáig Szmolnik Lajos egy Hercules szállítógép pilótaülésében az 1999. évi ausztráliai repülőnapon Az 56-os forradalom az 1 848-as szabadságharcot előképének, mintaképének és vezérlő csillagának tekintette (ezért is van oly sok 1848-as és 1956-os közös emlékmű). Innen merítette eszmeiségét és szóhasználatát is: például forradalmi bizottmány, honvédelmi bizottmány, nemzetőrség, kokárda stb. Sőt ennek szellemében történt az egész ország ban a politikai foglyok kiszabadítása. Börtönnyitás Az emigráns ’Szmolnik Lajos 1997. október 6-án a rendelőmben így adta elő a nyíregyházi megyei börtön megnyitásának történetét. Az eset 1956. október 26-án pénteken kb. 14 órakor kezdődött. Az időjárás borús, változékony volt. A városháza előtti mintegy tízezer főnyi tömegből öt-hatszáz ember vonult ide, illetve gyűlt össze a megyei börtön hátsó bejáratánál, azaz a Soltész Mihály utca felőli (ma Bujtos utca) térségében. Tudtuk, hogy ezzel ferdén szemben a megyei rendőrkapitányság hatalmas épülettömbjében 160 rendőr és 250 állig felfegyverzett ávós tartózkodik. így kezdetben nagyon óvatosak voltunk. Örök nélkül Először csak egy fiatalember mászott át a kerítésen és belülről kinyitotta az utcai kaput. Ezután Szmolnik Lajos bement a kapun, de előbb a közelben állóknak megmondta nevét és lakcímét, hogy baj esetén értesítést vigyenek szüleihez. Mivel a rendőrségi palota emeleti erkélyéről jól szemmel lehetett tartani ezen területet, nagyon körültekintő volt, s mindenütt a börtönépület közvetlen fedezésében haladva és lapulva, kerülővel jutott el a földszinti bejáratig. Benyitott az épületbe. Nem talált őröket, azok már elmenekültek. Megnyitott néhány cellát. A rabok azonban eleinte nem mozdultak, nem akartak kijönni, viccnek tartották a dolgot. Ezért Szmolnik Lajos visszament a tüntetőkhöz, tájékoztatta őket tapasztalatairól, s ezután már tömege-Az egyik legkoraibb és legszebb ötvenhatos emlékművet Szmolnik Lajosék hozták létre Ausztráliában (1968. október 26.) Hasonlót javasolt Nyíregyházára is sen benyomultak a börtönbe, minden cellát kinyitottak, s kiürült az épület. Volt nagy öröm és ünneplés. A 174 letartóztatott közül a Fehér Könyv csak 82 személy adatait közölte. Új életet kezdtek Különben Szmolnik Lajos az ismert nyíregyházi asztalosmester, Szmolnik János elsőszülött fia 1928. szeptember 28-án született. A család ekkor az Egyház u. 13. sz. alatti házukban lakott, ott volt a műhely is. Szmolnik Lajos már repülő százados volt Börgönd repülőtérén, amikor 1954- ben politikai okból leszerelték. Ezután apja asztalosműhelyében dolgozott, segédkezett. Természetesen tisztában volt forradalmi tette jelentőségével, s ezért 1956. november 27-én disszidálni kényszerült: feleségével, Farkas Margittal és 3 éves Ildikó nevű lányával. A hazájában felakasztották volna. Az ausztráliai Melbourne-ben kezdettől fogva megbecsülték, s aktív szerepet játszott az emigráns magyarság közösségi életében, valamint ’56 emlékének méltó megőrzésében. Ö a Magyar Szabadságharcos Világszövetség ausztráliai csoportjának a főtitkára. Vitézzé avatták, és'99 év március 15-én őrnaggyá léptették elő. Rendezvényeikről, ünnepségeikről mindig ír az ausztráliai és amerikai-kanadai magyar folyóiratokban, széles körű levelezést folytat a világban, és szakértője a repülés történetének. Mindezeken túl szülővárosának, Nyíregyháza fejlődését és változásait is figyelemmel kíséri. Megmaradt tehát magyarnak és nyíregyházinak egyaránt. Az itteni képeket is szívességéből közölhettem. D, Fazekas Árpád AZ ALKOHOLISTA HORN UGRÁSRA KÉSZEN? ... mert hát őhomsága előjött egy nagy ötlettel: alapított egy szervezetet, a neve zengzetes: Szövetség az európai Magyarországért. Micsoda zseniális tervek húzódnak meg a hátérben és micsoda vakmerő kerrierizmus! Igaz, bajban van őhornsága: a hajdani első helyről már elütötte Kovács László és még jöhet a nagyobb vetély-társ: Németh Miklós. De hát Gyula is képes valamire! Csinált már egy-két fordulatot, olyat, hogy más beleszédült volna, jó hányinger kíséretében. De ő! Igaz, a vodka, meg később a nyugati grogok - elvégre valamiből csak áll a rendszerváltozás! - azok át erősítették az 50 kilós behemót egyensúlyát. No, de adjuk meg mindennek a kellő fene-két. Még a pártállamban, a szegényes könyvkí-nálat idején Hóm megjelentetett egy könyvet, „Cölöpök” címmel. Rámtukmálták, elolvastam. Abban a megnyerő szerző kezdte pályafutása ismertetését. Megtudtuk, hogy már az apja is „világosan látó” elvtárs volt: zászlóaljparancs-nok a tanácsköztársaságban. Már származása alapján is, bár ezt nem részletezi a szerző... Nos hát érthető, hogy a család a Horthy-rendszeren nem volt túlzottan elkényeztetve. De jött az ő korszakuk: 1945. Mindjárt rákapcsoltak. Még a mama is - bár már nem egészen fiatalon - beiratkozott a dolgozók iskolájába. Elismerés nekik! Az pedig csak érthető, hogy Gyuluska is megszerezte a gyorstalpalású érettségit, és főiskolára került - no hová?- a SzU-ba. Itt érte a hír, hogy a nagy Sztálin örökre behunyta a sze-mét. A szemét! A megrendült Gyula még dicsekszik, hogy helyi viszonylatban ő mondta a gyászbeszédet... No de jött a nagy megtorpanás: az elvtársi menyországot megrázták az ötvenhatos magyar fiatalok. Gyula lapult, mint valami a fűben. De mindjárt nagylegény lett, mihelyt az elvtársi segítség megérkezett Moszkvából. Zseniális látással mindjárt tudta, hogy a pufajka a legokosabb ruhadarab. Kész a karrier! Amit már ismerünk. Csakhogy a jegenyék megint derékbe törtnek, azaz nem nőnek az égig. Kisült, hogy a kommunizmust, még sem akarja egyöntetűen a dolgozó nép. Rendszert kell váltani Európa-szerte... Gyula megjátssza a harmadik ka-meleon szerepét. A nagy komcsiból nagy kapitalista-hódoló lett: Világbank, Valutaalap, NATO, ami csak belefér. Itt mindent lehet. Megéri! Magyarországon mindent lehet, mindent, és annak ellenkezőjét is. Ahogy a szél jár. Meggyőződés? Minek az? Egyébként is mindent le lehet tagadni, bármit állítanak is a szemtanuk. Fő a villa, meg az úszómedence ...így jutott el Horn a a leggyalázatosabb fordulójáig: a legembertelenebb rendszer volt rajongója, az ázsiai brutalitás volt hódolója - most már, feledve múltat, egy európai rendszert hirdet: Magyarországot akarja európaizálni. O? Mi köze neki ehhez az országhoz? Csak annyi, hogy közreműködött megnyomorításában... Szomorú a kép. Hogy jutottunk ide, a 90-es reményteljes tavasz után? Talán mi voltunk a legbiztatóbb helyzetben. Olyan aranytartalékkal hátunk mögött, mint 1956. Többet tettünk az erőteljes jövendőért világviszonylatban, mint akármelyik más nagy és gazdag ország? Ki tette ezt velünk, ki sikkasztotta ki az ország szekerét? Nem kell elhallgatni. Egy tehetséges szélhámos. Megerősítette a gonosz hatalmát országunkban. Gazdasági életben, szellemi területen egyaránt. Antall volt a neve, míg élt. Igen, de hol van a magyar nép? A nyolckilenc millió hazai magyar? Velünk mindent lehet csinálni? Nos, azért még sem, mert a többség nem dől be a lyukas dumáknak. Csakhogy az még nem elég. Talpra kell állni és nem félrevonulni, tunyaságba süllyedni. Mert ki hozza rendbe ezt az országot? Azok-e, akikre ráhagyjuk, hogy uralkodjanak fölöttünk? Még ebben a történelmi évfordulós esztendőben is? Nem akarom elhinni! Mert nem akarok, mint magyar elpusztulni. Dr. Komáromi Szilveszter Esztergom KOMMENTÁR NÉLKÜL Magyarországon nem volt rendszerváltás! A volt kommunisták nemhogy hátrányt szenvedtek volna, de hatalmuk átmentése mellett egyre agresszívebben viselkednek az őket bírálókkal szemben, nem egyszer primitív módon fenyegetőznek. A Rádió egyik leghallgatottabb műsora a Vasárnapi Újság, szerkesztője Lakatos Pál. Ez az egyetlen műsor, amit a nemzeti elkötelezettségű hallgatók magukénak mondhatnak. A műsor több alkalommal foglalkozik 1956-al, az 5ó-os forradalmárok méltatlan helyzetével. Ezzel kapcsolatban látott napvilágot a következő levél, amihez nem kell kommentár! Ti szarháziak! Itt van a 301-es Parcella, ahol ezek az általatok hősöknek nevezett Személyek fekszenek. Ezt lehetne nevezni a főváros szemétdombjának, mert az ellenforradalom szemetjei vannak elhantolva... Azt is merem közölni, hogy a dobtáras 71 éleslöszerrel betárolva készen áll a revansra. Azon imádkozzatok, hogy mégegyszer ne legyen 56, mert a 301-es parcella szemétdombjának létszáma megsokszorozódik, de addig is lehet, hogy a kocsitok alá gurul egy-két érett paradicsom. egy volt PUFAJKÁS a kinek még elszámolnivalója van
