Szittyakürt, 2000 (39. évfolyam, 1-6. szám)
2000-09-01 / 5. szám
2000. szeptember-október WttVAKÖfct 7. oldal A résztvevők a kecskeméti temetőben ünnepélyesen megkoszorúzták a hősök sírjait. Baráti, bajtársi beszélgetés az Akadémia kertjében. Az ünnepségsorozat befejező aktusaként a résztvevők elfogadták helyeiket a Parlament előtt felállított lelátók fenntartott helyein, ahonnan végignézték az augusztus 20-i hagyományos tisztavatást és az azt követő színpompás millenniumi ünnepi műsort. A magyar katonák, harcosok, bajtársak I. Világtalálkozója zárónyilatkozat elfogadásával ért véget. A Magyar Köztársaság ELNÖKE K. HORVÁTH ANDRÁS úrnak Magyar Katonák, Harcosok, Bajtársak I. Világtalálkozója Szervezőbizottságának elnöke Pro Libertate Alapítvány Budapest Vámház krt. 7.1. 6. 1093 Tisztelt Elnök Úr! Köszönettel vettem kézhez az ez év augusztusában megrendezett I. Világtalálkozójukról nekem megküldött tájékoztatásukat és kiadványukat. Öröm számomra, hogy a XX. század embert próbáló valamennyi sorsfordulóját megszenvedett, a haza védelméért kivételes áldozatokat vállaló generációik nagy közössége ma is aktív felelősséget és gondos szerepet vállal a nemzet sorsának alakításában. A Világtalálkozó Zárónyilatkozatát figyelmesen tanulmányozom, s az abban megfogalmazott észrevételeket elnöki munkám során számon tartom. Kívánom, hogy még sokáig élvezzék jó testi és szellemi egészségben a magyar társadalom méltató megbecsülését. Szívélyes üdvözlettel: Budapest, 2000. szeptember 11. Magyar katonák, harcosok, bajtársak I. Világtalálkozójának zárónyilatkozata Az ezeréves keresztény államalapításunk évfordulóján, 2000 augusztusában tartott találkozó elérte célját. A tanácskozás résztvevó'i - a hazai, a környező országokban és a világ minden táján szórványban élő magyarság képviseletében, a harmadik évezred küszöbén - össznemzeti célokat szolgáló találkozójukon megelégedéssel állapítják meg, hogy a Magyarország által folytatott következetes nemzetpolitika megfelelő alapot képez a határon túl élő magyar közösségek nemzeti kötődésének fenntartásához, nemzetközi hátteret és támaszt biztosit kissebbségi jogaik érvényesítéséhez. Meghatározó fogalommá lett az egységes nemzet igénye és szükségessége, a magyar- magyar integrálódás, a határon kívüli magyar közösségek önigazgatási, önkormányzati autonómiaigénye és joga. Új nemzeteszmény, nemzetstratégiai alapgondolatok fogalmazódtak meg. Nincs más útja a kitörésnek, mint egységes nemzetként eszmei-erkölcsi, politikai egységben gondolkodó magyarság! Minden magyar tulajdonává kell tenni ezt az országot. A világ magyarságának közreműködésével kell és érdemes keresni a kulturális globalizáció előnyös elemeit, a kulturális értékteremtést, a magyar kulturális értékek megőrzését. A tanácskozás résztvevői egyetértenek abban, hogy az egyház különleges, mással nem pótolható szerepet tölt be a nemzet identitásának, anyanyelvi értékeinek megőrzésében és ápolásában. A résztvevők egyhagúlag elutasítják az államigazgatásban vállalkozás szinten való közreműködés elvét, és kérik a miniszteri felelősség elvének helyreállítását és gyakorlati visszaállítását.A tanácskozás résztvevői nem tudják elfogadni egyes fegyvernemek leépítését, megszüntetését, mivel az ellenkezik a sokoldalú korszerű katonai felkészítés elvével. Szükségesnek látják a döntés felülvizsgálatát és újraértékelését. A magyar királyi Honvédség nemzetvédő és nemzetnevelő szerepet játszott egész fennállása alatt, biztosította az ország védkészüitségét és ellenállását.Fennállása napjától az utolsóig megállta a helyét ahová nemzete állította, óriási veszteség mellett kitartott. 1956- ban ennek szellemében mozdult meg az ország népe a legtöbb katonát felvonultató, a világ legerősebb seregével szállt szembe a Haza védelmében, a szabadságért. Tisztán kell látni mindazt, ami ezekben az időkben történt, akik ott voltak akkor, az özvegyeknek, a leszármazottaknak, az országnak, az egész nemzetnek, tudnia kell milyen szellemiségre van szüksége ennek az országnak ahhoz, hogy újra magához térhessen és valóban elindulhasson a felfelé vezető úton. A tanácskozás résztvevői kötelességüknek érzik a polgári demokrácia megerősödését szorgalmazó törekvések támogatását, magyar anyanyelvű, nemzetiségű honpolgárok jogainak felkarolását az élethez, a szabadsághoz, a boldogsághoz. A Világtalálkozón résztvevő, a nagyvilágban élő magyarság képviselői ajánlásokat fogalmaztak meg az Alkotmányozást Előkészítő Tanács létrehozásának módjára és összetételére. 1944.március 19-ét követően megszállás alatt volt hazánk .A kormánnyal, a parlamenttel kezdjen tárgyalásokat kezdjen az alkotmányozó nemzetgyűlés jogi kereteinek kialakításáról, a kétkamarás országgyűlés visszaállításáról. Magyarország korszakváltáshoz érkezett. Lezárult a rendszerváltozás, a politikai, jogi, gazdasági berendezkedés átalakulása. Megindult Magyarország felzárkózása az Európai Unió országainak gazdaságához. A tanácskozás résztvevői megállapítják; hogy 55 évvel a háború után és 44 évvel az 1956-os forradalom után végleg rendezni kell az eseményekben részt vevő katonák, harcosok helyzetét, elismerését és megbecsülését. Teljes egyetértés mutatkozik, hogy a történelmi zászlók közé kell sorolni az 56-os zászlót. A szörnyű pokoljárásokon túljutott katonák, harcosok, a még életben lévők igénylik, hogy hátralévő napjaikra közös épületben kapjanak elhelyezést (megszüntetés előtt álló budapesti laktanya) elesett bajtársaik cselekedeteinek bemutatásával, külföldre kényszerült harcostársaik hazahívásával. A részletek kidolgozására, a kormány képviselőivel való tárgyalásokra a szervezőbizottság vezérkara az illetékes, folyamatos beszámolási kötelezettséggel. A Világtalálkozó résztvevó'i megvitatták az 1999 áprilisában a Magyar Köztársaság honvédelmi vezetéséhez eljuttatott 14 oldalas ajánlást a Magyar Honvédség fejlesztésének, átszervezésének tárgyában. A Magyar Honvédség Parancsnoka, egyben Vezérkari Főnök szakmai együtt gondolkodásnak és a cselekvést segítőnek minősítette válaszában az ajánlást és nagyrészével azonosulni tud, ami beépítésre kerül az átszervezés során. A Világtalálkozó résztvevői aggodalmukat fejezik ki az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának egyes állásfoglalásával kapcsolatban a NATO-hoz való csatlakozás érvényesítésének tárgyában. Nem kerül eléggé előtérbe az ország stratégiai helyzete, történelmi, katonai múltja és a Trianon által okozott feszültség kezelésének újraértékelése. Nem kerülhet be a honvédelmi vezetésbe olyan politikai irányzat amelyik Magyarország nemzeti érdekét, szuverenitását és függetlenségét veszélyezteti. A szerződéses állomány mellett a tényleges katonai szolgálati időt tovább rövidíteni katonailag, szakmailag nem lehet, mivel az alapvető önvédelem elsajátítására sem elegendő, pénzügyileg és politikailag is meggondolatlan lépés lenne. E törekvés nemzetellenes és veszélyezteti az ország függetlenségét, szuverenitását, adott esetben felesleges véráldozathoz vezet. Felelőtlen és gátlástalan lépésnek tudható a médiák laktanyákban való szerepeltetése, a felkészületlen nyilatkozatok megtétele, az állomány belső moráljának rombolása a szakmailag felkészült tisztek eltávolítása, a politikai célbaugrók előnybe helyezése. A katonai hivatásnak megvoltak és megvannak az előnyei és háborúban megvannak a hátrányai, ezt politikai indulattal nem szabad kezelni. A Flottillát nem megszüntetni, hanem tevékenységét kiterjeszteni, feladatát bővíteni, árvízvédelem, katasztrófaelhárítás, vizirendészet, diverzáns csoportok, embercsempészek behatolása ellen, és pótolhatatlan a segélyvizi gyorsjáratában. Az aknaszedő hajók NATO előírás szerint készültek 18 éve, akkor 110 millió két MÍG - 21 repülőgép ára volt. Nem mondhatunk le biztonságunkról, és újra kell értékelni működésének feltételeit. A Világtalálkozó részvevői felhatalmazzák a szervezőbizottság vezérkarát, hogy a záródokumentumot a kijelölt levelek mellékleteivel juttassák el a Magyar Köztársaság Elnökének, a Miniszterelnöknek, a Parlament Elnökének, valamint a Parlament Honvédelmi Bizottsága Elnökének, a Honvédelmi Miniszternek és a Magyar Honvédség Parancsnokának, Vezérkari Főnőkének, illetve az MTI munkatársának. A szervezőbizottság munkájának ütemezését a Pro Libertate Alapítvány koordinálja, valamennyi szervezet közreműködésével végzi feladatát. Az anyagot megküldi a külföldi szervezeteknek, amelyek gondoskodnak publikálásáról, a szükséges információk összegyűjtésével segítik a folyamatos munka hatékonyságát. A HAZÁÉRT MINDHALÁLIG! Budapest, 2000 .augusztus 20. Solt Pál sk. V. nyá.vk.ezredes Bogdány Károly sk. Szalay Róbert sk. 56-os Munkástanácsok történész Czeczidlowszky H.Béla sk. v.Hajdú Lajos sk. nyá.alezds.Doni Szövetség elnöke nyá.vk.ezredes Radenkovits György sk. nyá.m.alezredes v.de Pott György sk. nyá.alezredes v.Krasznai Béla sk. nyá.ezredes Vitézi Rend Görgey Endre sk. Napoleon Társaság Simon István sk. 56-os MV.Szövetség Nagy József sk. 56-os MV.Szövetség KHorváth András sk. Pro Libertate Alapítvány elnöke Nagyidai József sk. Ausztrália Szalai György sk. nyá.főhadnagy Pető Miklós sk. Napoleon Társaság főtitkára Dr. Simon ffy Miklós sk nyá.alezredes HOHE elnöke Mara István sk. nyá.alezredes Patkás András sk. gr.Stomm Marcell Kat.M.
