Szittyakürt, 2000 (39. évfolyam, 1-6. szám)
2000-05-01 / 3. (4.) szám
A KARPATOKTUL LE AZ AL-DUNAIG EGY BŐSZ ÜVÖLTÉS, EGY VAD ZIVATAR! SZÉTSZÓRT HAJÁVAL, VÉRES HOMLOKÁVAL ÁLL A VIHARBAN MAGA A MAGYAR, ttlîîVAKOfcî A HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM LAPJA 1956. OKTÓBER 23. XXXIX. ÉVFOLYAM 3. SZÁM - 2000. MÁJUS-JUNIUS Ára : 2,25 US dollár VII. NAGY SZITTYA TÖRTÉNELMI VILÁGKONGRESSZUS CLEVELAND 2000. október 13-14-15. 1988 Cleveland 1990 Cleveland 1992 Szeged 1994 Cleveland 1996 Szentendre 1998 Torontó Kedves Magyar Testvérek! A sok ezer éves kárpát medencei szittya - hun - avar - magyar folytonosságból kialakult Magyar Birodalom millenniumi fennállását 2000 október 13-14M 5-én a Cleveland Ohio airport Marriott Inn-ben megrendezésre kerülő VII. NAGY SZITTYA TÖRTÉNELMI VILÁGKONGRESSZUS keretében fogjuk megünnepelni. Ez a kongresszus, igaz történelmünk és nemzetvédelmünk szolgálatában, a hatalomból kirekesztett Nemzeti Emigráció és az elszakított területek magyarságának konferenciája lesz, mely kiáltvánnyal fordul majd a Nemzethez. Ez az évforduló megköveteli, hogy Koppány Vezér szellemében harcoljunk azok ellen, akik cselekedeteikkel rombolják a magyar öntudatot, gyalázzák nemzeti múltunkat, szétforgácsolják a nemzeti vagyont, és kamatrabszolgaságban tartják a nemzetet. A VII. NAGY SZITTYA TÖRTÉNELMI VILÁGKONGRESSZUS CÉLKITŰZÉSEI 1. Az ősi magyar múlt értékeiből erőt meríteni a magyar nemzet felemelkedéséhez és a szétszóródott magyarság szellemi egyesítéshez. 2. A hazai közoktatás vezetőinek figyelmét felhívni, a fiatalság nemzeti szellemben való nevelésére, a nemzeti öntudat és büszkeség felélesztésére és erősítésére. 3. A történelemhamisítások leleplezése, mely az Ó-kortól napjainkig, eltorzítva mutatja be nemzetünk dicsőséges történetét. A közeljövőben körlevéllel fordulunk olvasóinkhoz és mindazon magyar szervezetekhez, akik a közös rendezésben részt vesznek, hogy védnökségükkel a lehető legmesszebbmenően támogassák a kongresszust! Nemzettestvéri szeretettel: Molnár Lajos Major Tibor Forral Zoltán A kongresszusi szervező-bizottság A kongresszusi szervezőbizottság A kongresszusi szervezőbizottság elnöke alelnöke alelnöke MAGYARORSZÁG, TRIANON KOLDUSSÁ LETT ÁLDOZATA Amíg magyar él atillái örökségünkben, a Kárpátok medencéjében, el nem ismerheti végérvényesnek és igazságosnak azt a trianoni hóhérbékét, mely egy ezeréves keresztény államképződményt gonoszul ízekre tépett. Az 1920 junius 4-iki békediktátum a szentistváni magyar birodalom helyébe három más balkáni izű és kultúrájú utódállamot teremtett, melyek egyike sem bizonyult időtállónak és szilárdnak, amikor 1938/39-ben a történelmi erők Európa újjárendezését kierőszakolták. Kierőszakolták, mert az első világhá-ború utáni párizsi békemű maga is nem az értelem és az igazság békéje volt, hanem a bosszú és a gyűlölet diktálta olyan európai rend, amely maga is tele volt belső feszítő erővel. A diktátumokkal létrehozott állapotok rögzítését célzó Népszövetség és vadhajtása a kisentente nem váltotta be a hozzá lűzött reményeket. A békediktátumokkal ütött sebek pedig üszkösödnek. Köztük a legkritikusabbnak bizonyultak a „kisebbségek panaszai, az elemi emberi jogok tiprása miatt.” Mikor az ember nem tudja megnem történtté tenni eltévelyedéseit, - írta ez idő tájt Chateaubriand - akkor magasztalja azokat, hibáit ellenmondást nem tűrő igazságokká teszi, a szentségtöréseket vallás rangjára emeli, magát hitehagyónak vagy hazaárulónak hiszi, ha lemondana, gonoszságainak „imádásáról.” A legdemokratikusabbnak hirdetett Csehszlovákiában 6.720.000 cseh, 3.122.000 német, 2.010.000 szlovák, 1.077.000 magyar (amit már a második csehszlovák népszámlálás 1927-ben 750.000-re hamisított,) 459.000 rutén, 180.000 zsidó és 75.000 lengyel felett gyakorolt parancsuralmat. „Minden okmány, amit versaillesi tárgyalások, alatt egyes szövetségeseink elénk terjesztettek, hamis vagy csalárd volt” - állapította meg Loyd George 1928 október 7-én a Guild Hallban mondott beszédében. így nyilvánvaló, hogy az igazság Hitler Adolf oldalán van, amikor 1938 már- dus 12-én az Anschluss után a népek önrendelkezési jogára hivatkozva követelte egyre türelmetlenebbül a szudéta-német kérdés igazságos megoldását. Ugyanekkor nyilvánvaló volt az is, hogy a magyar, szlovák, rutén és lengyel panaszok is indokoltak lévén, a stratégiai szempontokból is tarthatatlan benesi tákolmány napjai megszámláltattak. Anglia és Franciaország nem ránt kardot a Mussolini jellemzése szerint az „undorító bélalaku ország” védelmére. Roosevelt a Hilerhez és Beneshez intézett jegyzékében a népszavazás, mellett foglalt állást. Benes a népszavazás helyett a rádiktált „megcsonkítást” választotta. Hogy népek, vagy akár népcsoportok mit akarnak, hogyan kívánják sorsukat rendezni, azt egyesegyedül megkérdezésükkel és megszavaztatásukkal, népszavazással lehet megállapítani. Népszavazással a Trianont ácsoló politikai haramiák és szabadkőműves nagymesterek minden bizonnyal nem érik el az általuk kívánt eredményt. A trianoni békediktátumok nagyhorderejű rendelkezését egyszerűen arra a hipotézisre épitették, hogy „a Kárpátmedence népcsoportjai népi államuknak a keretében kívánnak tovább élni”. A nemzetközi „jogszolgáltatás” fórumáról ezzel vezették félre a hiszékeny közvéleményt. De, hogy még ezt a csalárd hipotézist sem bocsájtották józan szemlélet elé, józan bírálat és ítéletalkotás alá, annak ma is égbekiáltó bizonysága, hogy az egész térségben nincsenek is népi államok. Sőt a paranccsal létesített „utódállamoknak” ugyanolyan arányú nemzetiségei vannak, mint annak a Magyarországnak voltak, melyet „ezért” feldaraboltak és szétosztogattak. Ez pedig a népi önrendelkezés elvének olyan gyalázatos arculcsapása, amit senki lemosni nem tud magáról, akinek része volta trianoni rendelkezések kihajszolásában. Ausztriában - 1938. április 1-én - a népszavazáskor az osztrákok 99,5 %-a helybenhagyta őszinte lelkesedéssel az ország Németországhoz való csatolását, amit ugyan az 1919. szeptember 10-én aláírt St. Germain-i szerződés 88. szakasza kifejezetten megtiltott. Anglia és Franciaország már nyolc nappal előbb, tehát 1938. április 2-án elismerte Ausztria de facto bekebelezését. A nemzetközi jog szempontjából nem lehet eléggé hangsúlyozni, mint az osztrák népszavazás, mint ennek most említett 1938. április 2-iki angol és francia részről történt előzetes elismerése jelentőségét. A Documents on British Foreing Policy kötetei tanúskodnak arról, hogy a trianoni és a St. Germain-i szerződésekben rögzített nemzetközi rend csődjét belátták őrei. A csőd elismerésével olyan precedenst teremtettek, amit ha a szükséges következetességgel folytattak volna, nem szakad ránk a második világháború... A magyaroknak mégis mindenkori jogalap revíziós követeléseik igazolására! Herczeg Ferencnek, a Revíziós Liga elnökének szavaival élve, amióta kitalálták a nyomtatott betűt, nem viseltek még olyan sikeres rágalomhadjáratot, mint az volt, amellyel a világot előkészítették Szent István biradalmának földarabolására. Ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás színében tüntessék föl az ország-csonkítás szörnyűségét, egy régi kulturnemzet leigázását és kifosztását, kétféle hazugságot terjesztettek: a magyarság embertelenül bánt a nemzetiségekkel, és egyik főokozója volt az első világháborúnak. Az utóbbi rágalom megdőlt, mihelyt megnyíltak a bécsi titkos levéltárak, igazolva, hogy az érdekelt európai kormányok közül éppen a magyar ragaszkodott leginkább a békésmegoldáshoz. Harry Elmer Bernes egyesült-államokbeli egyetemi tanár, aki a
