Szittyakürt, 1999 (38. évfolyam, 1-12. szám)

1999-11-01 / 11-12. szám

6. oldal Révffy László: Nekem aztán igazán nem áll érdekemben az uszítás, mert nem élvezem az otthoni „demokrácia” áldá­sait és szabadságát. Csupán néha érthetetlenül állok azon közöny előtt, ahogy honfitársaim eltűrik maguk között azokat, akik még nem is olyan régen kifosztóik, elnyomóik és hóhéraik voltak. Az eltűrés talán a névtelenségben még elmenne de ez nem áll fenn az állítólagos rendszerváltás után közel 10 évvel. A szavak helyett beszéljenek a tények. Eljutott hozzám a hír otthonról, hogy a Belgrad rakparton működik egy ügyvédi iroda, melynek a társtulajdona­­sai: EÖRSI MÁTYÁS és dr. BAUER MIKLÓS. A hír szerint, ha minden jól megy, ez az ügyvédi iroda fogja létrehozni azt a megállapodást, hogy egy amerikai cég privatizálni fogja a temetést. A tár­gyalások folyamatban vannak. Az ügyvédi iroda egyik társát - ahogy írtam - dr. BAUER Miklósnak hívják. Kötelességemnek tartom elő­venni a nemrégen megküldött könyvet, melynek az Írója GÁBOR Róbert, aki 60 évvel ezelőtt csatlakozott a Szo­ciáldemokrata Párthoz. A több mint 400 oldalas könyvben a párt történelmével foglalkozik, és említést nyer benne hagy az első május 1 -ét 1890-ben ünne­pelték. Vagyis a tévedések elkerülése végett nem egy olyan könyvből fogok részleteket közölni, melyet jobboldali propagandának lehet nevezni, fasiszta, náci tollával megírni. BAUER Miklósról lesz szó. Hogyan látták a szociáldemokraták ennek az embernek a működését a kommunista uralkodás folyamán Magyarországon. 161. oldal: - „Péter Gábor legbelső munkatársai Bálint István, Balog Béla, BAUER Miklós, Csapó Andor, Décsi Gyula, (Mindszenty hercegprímást tartóztatta le Esztergomban R.L.) Dékán István, Farkas Vladimir, Janikovszky Béla, Károlyi Márton, Mátrai Tamás, Princz Gyula, Szá­­berszky József, Szűcs Ernő, Tímár István”. 166. oldal: - „Páter Kiss Szaléz fe­rences rendi szerzetest elhurcolták az Andrássy út 60-ba. Államellenes összeesküvést akartak a nyakába varmi. de nem volt hajlandó vallani, ezért a kínzások minden fajtáját kipróbálták rajta. Többek között BAUER Miklós százados javaslatára vizet csöpögtettek a fejére , amivel azt akarták elérni, hogy az áldozat megőrüljön. Ugyanezt a célt szolgálta, hogy vödröt tettek a fejére , s azt gumibottal döngették. A harang­zúgáshoz hasonló állandó hang rettenetes szédülést okozott. Ezek a kísérletek sem bírták szólásra KISS Szalézt. Végül is gumibottal addig verték a veséjét míg bele nem halt a szenvedéseibe”. 171. oldal: - „Farkas Vladimir egyre fontosabb beosztásokat kapott. 1950 második felében egy új osztály, a határon túli hírszerzés vezetője lett. A IX. alosztály vezetését Zsidi Gyula ezredes, volt pártalkalmazott vette át. Farkas Vladimir munkatársai az új «IttVAKÖfet c?/y U 03 □ □ □ osztályon a következők voltak: Tihanyi János, helyettes vezető; Vértes János, az angol-amerikai osztály vezetője; Sipos Károly, a jugoszláv osztály vezető je; BAUER Miklós, a nyugat­európai osztály vezetője; Mészáros József, az emigráns osztály vezetője; Mészáros István, a külképviseleti és elhárítási osztály vezetője”. 173. oldal: - „1962-ben egy KB- ülésen Marosán György elmondotta, hogy RIES Istvánt az ÁVO-n 1950-ben agyonverték. Maradványait hosszú kutatás után egy váci meszesgödörben találták meg, a vasúti sínek mentén. A továbbiakban Marosán kifejtette, hogy Ries István személyével kapcsolatban meg kell említeni BAUER Miklós ÁVO-s alezredest. (1950-ben Bauert alezredessé léptették elő. Idézzünk csak a zsák és zsineg nagykereskedő (BAUER és RÁTZ) csemete Rákosihoz küldött jelen­téséből, az 1950. július 22-én készült eredeti okiratból: „beismerés előtt a sírás, a piszkosság okozta megalá­­zottságot leszidással, leköpéssel és néhány pofonnal igyekeztem fokozni” (Bauer leírt szavai). Ugyancsak BAUER alezredes, amikor az egyik vizsgáló panaszkodott, hogy őrizetese nem vall, gúnyosan jelentette ki: - „Nem tudtok kihallgatni. Látjátok, az én őrizetesem inkább meghalt”. Ries Istvánról volt szó. Ries Istvánt Farkas Vladimir szerint is agyonverték. Ő szá­mol be arról is, hogy BAUER Miklós először csepegtetős módszerrel akarta vallomásra bírni. BAUER megkapta jutalmát bűneiért: a KOMPLEX Külkereskedelmi Vállalat vezetőjeként ment nyugdíjba. Budapesten él, EGY NEVES ÜGYVÉDI IRODA MUNKATÁRSA”. 182. oldal: - „Szendi György, illegális kommunista párttag, BAUER Miklós sógora volt. Péter Gábor közvetlen környezetéhez tartozott. Az évek során a PRO ÁVO-ÁVH majd­nem minden osztályán teljesített szol­gálatot. 1946. szeptemberétől a XI. alosztályba kapott beosztást. 1947-ben a IV. alosz-tály helyettes vezetője lett. A Rajk per idején ő hallgatta ki BAUER­­REL együtt Noel H. FIELD-et. Ugyancsak az ő brutalitásuk miatt hozott Zsigmond Ernőné koraszülött gyereket a világra az Andrássy út 60. pincéjében. Ajutalom itt sem maradt el: SZENDI György, BAUER Miklós sógora, szabadalmi ügyvivői engedélyt szerzett és irodát nyitott Budapesten”. 243. oldal: - „Amikor Ries István igazságügyminiszter tudomására jutott a „kékcédulás” szavazatok száma, kije­lentette, hogy ha nem engedik szabadon a szociáldemokrata rendőrtiszteket, ha a kommunisták nem vonják vissza a hamis szavazatokat, lemond miniszteri tisztségéről. Bán Antal iparügyi mi­niszter szolidaritást vállalt vele. Ries István 1950. júniusában súlyos árat fizetett magatartásáért: BAUER Miklós ÁVO-s alezredes SAJÁT BEVAL­LÁSA SZERINT AGYONVERTE AZ ANDRÁSSY út 60-ban”. A leírtak GÁBOR Róbert „AZ IGAZI SZOCIÁLDEMOKRÁCIA” c. könyvében olvashatók. Ismétlem: ez az ember ma szabadon él, boldogul, és egy jólmenő ügyvédi irodának a társtulajdonosa Budapesten, a Belgrád rakparton. Kérdem én a magyarság nevében: hogyan lehetséges az, hogy egy közön­séges és kegyetlen gyilkos büntetlenül élhet egy állítólagos demokratikus országban? Az ilyen égbekiáltó bűnök nem évülhetnek el! Az az ország, ahol ilyen gaztettek elkövetői ellen nem lép fel a törvény teljes szigorával, nem mond­ható szabadnak, demokratikusnak és törvényesnek. Hogy a BAUER-család jellemképe teljes legyen, ennek a közönséges gyilkosnak a fiát BAUER Tamásnak hívják és ma az SZDSZ nevű politikai pártnak a képviselője. Hogy ez a fiatalember mennyiben lett demokrata vagy követi kommunista papája elvbe­li politikáját, példa rá az alábbi pimaszság: Debrecenben, a cívis városban, a Függetlenségi Nyilatkozat 1849-es, 150 éves évfordulójára és arra emlékezve, meghívták a református Nagytemplomba GÖNCZ, KUNCZE mellett BAUER Tamást is. A meghívó levelet Bauer Tomika a következő tar­talmú levéllel utasította vissza: „Köszönöm a meghívást a Függetlenségi Nyilatkozat 150. évfor­dulójának alkalmából szervezett emlékülésre. Sajnálatosnak tartom azonban, hogy a megemlékezést „öku­menikus istentisztelettel” kapcsolják össze, és ezzel lehetetlenné teszik, hogy egy magamfajta, SZÜLETETT ISTENTAGADÓ részt vegyen rajta. Rossz, a magyar polgárosodás kossuth­­deáki-eötvösi liberális tradíciójával ellentétesnek tekintem azt a szokást, hogy vallási szertartással ötvöznek álla­mi, önkormányzati, közéleti esemé­nyeket, ami kiközösíti a más világ­nézetűeket. Bauer Tamás, SZDSZ”. Bauer Tomika elfelejti, hogy az egykori Kossuth-Deák-Eötvös-féle liberális felfogás ég és föld különbség a mai, SZDSZ, MSZP által terjesztett, liberalizmustól. A mai liberalizmus az ő képükre teremtett demokrácia, melynek semmi köze a múlt századbeli három nagy magyar államférfi által vallott li­beralizmushoz. Csupán abban nem vagyok biztos, és a kis ördög kérdezgeti tőlem: - mi lett volna, ha ezt az emlékülést, mond­juk a debreceni zsinagógában tartották volna meg. Akkor is távolmaradásával tüntetett volna az istentagadó Bauer Tomika? Kétlem. Hiába, és ez beteljesedett a Bauer családnál: az alma nem esik messze a fájától... Ez még nem volna baj, hiszen ez csak egy régi mondás.Viszont a rothadt fát ki kell vágni, az egészséges földből hogy ne termeljen vadalmát, amivel megmérgezheti azt, aki beleharap... Ezért kérdeztem írásom címében: Meddig tűritek? 1999. november-december Akik e néptől loptak Akik e néptől loptak legyenek átkozottak féljenek éjjel nappal ne legyen nekik hajnal ne legyen soha nyugtuk kísértsen tolvaj múltjuk fertőzze kedvük sorsunk szánalmas koldus voltunk zavarja űzze őket hagynák már el e földet mert ez Apáink vére szerezte óvta védte akik e néptől loptak legyenek átkozottak érezzék minden percben szénájuk nincsen rendben sújtson le rájuk törvény vihar észbontó örvény égesse lelkűk szégyen raboltak vámon réven verje meg őket Isten rnaiják egymást a kincsen... Budapest, 1997. január 8. Köröndi F. János Apuka gyerekeket szült Frei Tamás esete a parázna mássággal Megszoktuk már, hogy Frei Tamás nem csupán „másképp gondolkodó”, hanem a Másság Egyik Legkiválóbb Hazai Képviselője. Egyik legutóbbi műsorában, mely természetesen más volt, mint a többi, egy olyan egykori nőt mutatott be, aki korábban három gyereket szült, mint anya, majd - mivel egyre inkább másképpen gondolkodott - átoperáltat­ta magát férfivá. A műtétet természete­sen ingyen végezték el a méregdrága magánklinika a másságot támogató professzorai. Frei, mint riporter egész idő alatt együttérzéséről biztosította az újdonsült apát, akinek már ügyes kis műpéniszt is operáltak a természetesen másképp gondolkodó és másképpen is operáló orvosok, akik ahelyett, hogy rászoruló nincsteleneknek végeznének életmentő műtéteket, arra büszkék, hogy az ósdi, valláserkölcsi nézetek­kel szemben a másságot támogatják. Másság? Inkább gusztustalanság és paráznaság. A kereszténység bibliai alapon mindig is mélységesen elitélte mind a homoszexuálisokat, mind pedig a hermafroditákat. A kommunizmus már betegségnek tekintette, a Frei Tamás és liberális elvtársai pedig már egyenesen modem, haladó, emancipált törekvésnek, másságnak... Ez lenne a fejlődés ? Ez lenne a jövő? Isten őrizzen ettől a liberálbolse­­vik rémlátomástól! Én már csak azért is megmaradok férfinek, és nem kérek a vörös fenevadon lovagló parázna asszony másságából! D.L.

Next

/
Thumbnails
Contents