Szittyakürt, 1999 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1999-08-01 / 7-8. szám
1999. augusztus ttlTfVAKÖfcf 9. oldal // Őstörténeti tábor a Balatonnál Június 11 és 13 között a Balaton melletti Örvényesen találkozóra gyűltek össze azok a fiatalok - és nem csak fiatalok - akik szívügyüknek tekintik a magyarság őstörténetének kutatását, a Szkíta, Hun, Avar elődök történetének megismerését. E népek élete, gazdasága, mondáik, művészetük tanulmányozása nagyban hozzásegít a magyar őstörténet megismeréséhez. A tábor lelkes előkészítői közül meg kell említeni Forri Zoltánt, a Torontói Körösi Csorna Sándor Társaság vezetőségi tagját, aki Canadából érkezett a tábor megnyitására. Az örvényesi szabad strandon emelt tábori színpad körül felállított kopjafákon, régi magyar jelképek, ló, ökör, birka koponyák idézték a régi kor hangulatát. A strandon szétszórtan álltak az ország különböző pontjairól érkezett fiatalok sátrai, akik napközben neves előadók előadásait hallgatták, este pedig hatalmas tábortűz, színvonalas műsor és remek zene mellett szórakoztak és ismerkedtek egymással. A barátságtalan, esős időjárás ellenére a tábor jól sikerült és a résztvevők elhatározták, hogy a jövőben rendszeresen találkoznak és nem csak százas, hanem ezres nagyságrendben mozgósítják az őstörténet iránt érdeklődő, nemzeti érzésű fiatalokat.- tudósító -NYÍLT level Bodrog, 1999. július o4-én, A Hungária Szabadságharcos Mozgalom Történészcsoportjának! Tisztelt Uraim, Kedves Nemzettestvéreim! A probléma, amiért Önökhöz fordulok, segítségüket kérve, nem elméleti jellegű, hanem valós és most van napirenden, tehát időszerű is! Ez év tavaszán, a Somogy megyei Bodrog község határában régészeti ásatást folytatott a Somogy Megyei Múzeum régésze, Dr. Magyar Kálmán régész. A nemzeti emigráció jóvoltából, anyagi támogatásával többször járt az USA-ban és adott ki könyveket, Dr. Magyar Kálmán tehát méltán kapott bizalmat, amikor egy ősi vaskohóegyüttes feltárásához kezdett, Az ásatást 1999. március 16-29-ig végezték, melynek során feltárták a feltételezhetően X. századból származó kohóműhely 34 db kohómaradványát, valamint 1 db kemence létére utalónyomokat. Számos kerámia lelet, faszénmaradvány, salak, csont, stb. került a felszínre. A jelzett időben, március 24-én,a délelőtti órákban találták meg azt a kerámiatöredéket, egy valamikori fúvóka maradványát, melyen az ásatásokon munkálkodó Kiss Ágota rovásírást vélt felfedezni. Kiss Ágota nem régész, a leletek mosását végezte és elsősorban azért, mert részt szerett volna venni abból a nemes munkából, mely a lakóhelye határában, ily jelentős hely feltárása közben történt. Az már külön isteni csoda, hogy Kiss .Ágota felismerte a rovásítást és kellő határozottsággal tudta felhívni az ott tartózkodó régészek figyelmét a frissen megtisztított kerámián lévő feliratra. Mint tudott, rovásírásunkról beszélni, azt kutatni, egy bizonyos határon túl, még mindig tabunak számít, ezért érthető, hogy sem Dr. Magyar Kálmán, sem Dr.Gömöri János régészek nem tudták olvasni őseink üzenetét. Ez tény, nem az ő bűnük, mégis figyelemfelkeltő, hiszen bemutatja azt az állapotot, mely a régész-történészképzés múltjának, esetleg jelenének is sajátja. Kis Ágota, aki végülis meggyőzte a régészeket, hogy valóban rovást látnak, lemásolta a jeleket és átadta nekem, így én már a kérdéses napon olvashattam őseink üzenetét, őstörténeti tábor RÉSZLETES PROGRAM ÖRVÉNYES, 1999. JÚNIUS 11-12-13. Mária Terézia királynő 222 éve alapította a Szombathelyi Egyházmegyét! Első püspöke a felsőszopori /Sopron-Vármegye/ születésű Szily János! Szombathelyen az 1999. esztendő, Szily János emlékév rendezvénysorozatának eseményeivel telik el, ugyanis 200 /kettőszáz/ éve január 2-án hunyt el a római katolikus egyházmegyénk első püspöke. A megnyitó ünnepség, április 17-én 10 óra 3o perckor kezdődött a Székesegyházban, Dr Konkoly István megyéspüspök koncelebrációs szentmiséjével, amelyre meghívást kaptak illetve megjelentek a veszprémi érsekség, a győri püspökség, a csornai premontrei prépostság papjai és hívei. Városunk jobboldali önkormányzati képviselő testületét dr. Szabó Gábor polgármester képviselte. A MIÉP Vas-vármegyei szervezetének elnöke Haluskay Endre is résztvett a szentmisén. A jubileumi év rendezvényeire azért kerülhet sor, mert az 1998.év őszén megtartott helyhatósági választásokon városunk polgársága bölcsen döntött és leváltotta a 8 /nyolc/ évig hatalmon lévő kommunistaliberális „urait”. Püspökatya ünnepi szentbeszédében méltatta, Szily János tevékenyégét, aki 1777. augusztus 20-án székfoglaló beszédében a hithez való hűségre buzdította híveit, püspöki szózatával: „Hit cselekedet nélkül halott és haszontalan”. Tanítása 150 /egyszázötven/ évig törvénykönyve volt az egyházmegyének. Első feladatának tartotta a szeminárium építését. Püspöki székhelyén a szeminárium és püspöki - közben lebontott vár helyén - építtette fel a Székesegyházat, amelynek tervezésével és kivitelezésével a kor legkiválóbb építőmesterét. Hefele Menyhértet bízta meg. Kiváló művészekkel végeztette el a templombelső díszítését. Az oltárképeket és falfreskókat Dorffmaister, Maulbertsch és Winterhalder festették. A szobrokat Prokop Fülöp, Rumpelmayer Márton és Wielandt József készítették. A püspöki palota földszintjén a Sala Terrenaban az ország első régészeti múzeumát nyitotta meg. Szily János célratörő munkája eredményeként, Szombathelyen egységes iskolahálózatot alakított ki, az elemi iskolától a főiskoláig. A papnevelő intézetben helyezte el 1791-ben saját könyvtárát, amelyet a Székesegyháznak adományozott. Tudását, tehetségét egyháza és hazája javára kamatoztatta. A megyéspüspök ünnepi szentbeszédének befejező részében kiemelte, hogy Szily János főpásztori szolgálata során létesült alkotások az utókor számára, emlékét,örökértéküvé tették! A pápai és a magyar himnusz eléneklésével fejeződött be a püspöki koncelebrációs szentmise, amely 105 /egyszázöt/ percig tartott. Utána, a Püspöki Hivatal és az Önkormányzat költségén: felújított Szily-szobomál /templom előtti téren található/koszorúzással folytatódott a megemlékezés, amely a helyi cserkészcsapatok közreműködésével történt. A koszorúzás végén az Eölbei-házba vonult az ünneplő közönség, ahol megnyitották a Szily emlékkiállítást. A szentmisén, a koszorúzáson é s a kiállitásmegnyitón Werner Kórus és a Fiú Énekiskola kórusa kimagasló teljesítménye méltó keretet adott az ünnep fényének! A kétszáz éve elhunyt püspökről, számos egyéb módón is megemlékeznek az elkövetkezendő hónapokban. Szeptember 22-én Szily János Tudományos Konferencia kezdődik a Katolikus Továbbképző Intézetben. Az alapításkori hatalmas kiterjedésű Szombathelyi Egyházmegye (Győr-Veszprém-Zágráb városok által határolt terület) újra csak úgy jöhet létre, ha a magyarság olyan párját ritkító jobboldali összefogást valósit meg, a hungarizmus eszmerendszerével, amely Kossuth és a néhai Nemzetvezetőink korában jött létre amikor az élet, a természet örök törvényei léptek illetve lépnek ismét jogaikba: és győzedelmeskedik az államalkotó, országot építő és fenntartó tehetség és Nagymagyarország ismét Európa vezető politikai és gazdásági biroda ma lesz. Még nagyobb hittel és bizalommal imádkozhatjuk: ,,Hiszek egy Isteni örök igazságban”. És hiszünk egy eljövendő örök Nagymagyarországban! BEFR. Szombathely aNY Ó NA K Pa Pa a ^ volt az első ránézésre olvasatom! A felirat magyarázatával most, itt nem kívánok foglalkozni, azt külön mellékelem! Dr. Magyar Kálmán az ásatás során rendelkezett fényképezőgéppel, lehetősége volt videofelvételeket készíteni! E mondatom azért lényeges, mert mindez ideig, a leletről egyetlen hiteles fotót sem látott a tudományos közvélemény. Dr. Magyar Kálmán elkövette azt a hibát, hogy még saját kollégáinak sem mutatta meg a leletet, sőt Dr. Vékony Gábor, akit felkért a rovás tudományos olvasatára, sem tudott hiteles fotót bemutatni a leletről 1999. május 29-én, a somogyfajszi tudományos konferencián. Az én gondom csupán az, hogy fölöttébb szükséges lenne, hogy a rováslelet hiteles fotókópiája alapján, valódi rovástudók, rovásszakértők szakvéleményeket készíthetnének, azokat közreadhatnák. Megjegyzendő, hogy a jelenlegi, hatályos jog megengedi a régésznek, hogy az általa feltárt leleteket „begyűjtve” tárolja. Kérdezem, hogy a jog és erkölcs ez esetben nincs-e egymással összeütközésben? -Vajon szabad-e önhatalmúlag elzárni: eltitkolni, olyan ősi üzeneteket, amelyek nemzetünk történelmének igazi kincsei? - Vajon szabad-e rács mögé dugni olyan írásos üzenetet, amely egyértelműen bizonyítja, hogy több mint ezer éve, népünk kézműves tagjai között az írásbeliség mindennapinak számított és kiterjedten használták. Durva hasonlatokkal nem kívánok élni, de meg kell jegyeznem, hogy bizonyos nép, ha véletlenül megtalálná Mózes elveszett kőtábláinak szilánkjait azonnal, Burunditól-Alaszkáig tudatná a világgal felsőbbrendűségét, kiválasztottságát, bizonyítva a világ vezetésére való egyed dűli alkalmasságát.Vajon tarthatóak-e olyan törvények, melyek a szerzői jogot kiterjesztik olyan leletek „bespáljzolására”, melyek a nemzeti kultúra megismerése érdekében,a lehető.leggyorsabban., a lehető legtöbb, a téma iránt valóban érdeklődő és valóban szakértők körének közreműködését kívánná? Lehetséges, hogy vádolható vagyok szubjektív türelmetlenséggel, sőt elmondható az a felelőtlen humorú mondóka is, miszerint: „Ha kibírta a fúvóka ezer évig a földben, akkor maradhat még néhány hónapig valaki páncélszekrényében is!” - Lehet, nézete válogatja! Bizakodva kérem a Hungária Szabadságharcos Mozgalom Történész-csoportját, hogy lehetőségeik szerint segítsék elő Bodrog-Alsói, feltehetően X. századi magyar rovásemlék nagyközönségnek és kutatói köröknek való mielőbbi bemutatását. Kérem a „Szittyakürt” Szerkesztőségét, hogy adjanak teret a rovásemlék bemutatásának, a szakvélemények ismertetésének. E lelet széles körben való megismerése nagyon fontos, hiszen a legtisztább módon bizonyítja, hogy akkor, amikor Európa népei az írástudatlanság sötétségében botorkáltak, nálunk a kézműves vasművesek, kohászok körében, az írás és olvasás tudományai megszokott, széleskörben használt, mindennapi tevékenység volt! Tisztelettel: Berkesi Gyula
