Szittyakürt, 1999 (38. évfolyam, 1-12. szám)

1999-03-01 / 3. szám

8. oldal

ttlîTVAKÔfcî

1999. március

ellene, mert több feljelentés érkezett, hogy együttműködött az ellenforradalmárokkal. 3 hónapi vizsgálat után mint megbízhatatlant leszerelik a hadseregből. 1989-ben rehabilitálják, őrnaggyá léptetik elő és a Hadtörténeti Intézetbe helyezik tudományos munkatársnak. Itt kezd kutatni az 56-os dokumentumok között és hozzákezd a forradalom igaz történetének feldolgozásához, amit az eléje gördített akadályok ellenére jelenleg is folytat.

Kilián laktanya. A masszív, téglából épült, vastagfalú háromemeletes laktanyát 1844-ben adták át rendeltetésének. Akkor a Mária Terézia nevet kapta. Sokáig ez volt a városban a legkorszerűbb laktanya, mely mindig jelentős szerepet játszott a főváros életében. Sokáig itt volt a helyőrség parancsnokság is. így az 1918-19-es forradalmaak idején is. A Horthy rendszer éveiben, de még a Rákosi idők kezdetén is fontos katonai objektumnak számított. Azonban a technika korszerűsödésével nem felelt meg a követelményeknek, mivel a modern, gépesített harceszközök nem tudtak behajtani a keskeny kapun. így az 50-es évek elején a laktanya funkciója megváltozott. Időközben a nevét is megváltoztatták és Mária Terézia helyett egy fital kommunistáról,

Kilián Györgyről nevzték el. A katonaság helyett az egyik szárnyában munkásszállót alakítottak ki, a másik felében a Műszaki Kisegítő Építő Dandár egyik zászlóalját helyezték el. 1956. okt. 23-án éjjel 11 óra körül a felkelők elfoglalták a laktanyát, majd fegyvereket szerezve az itt elhelyezett MUSz-os katonákkal együtt, már 24-én az elsők között vették fel a küzdelmet a benyomuló szovjetekkel. A következő napokban a„Kilián „világhírnévre tett szert, mint a forradalom egyik bölcsője. Ezt a hír-nevet akarták meglovagolni a Reformkommunisták, amikor megpróbálták összemosni a Kilián hírnevét és a kommunista tábornok, Maiéter Pál nevét. Ez részben sikerült is és a becsületes történészek kötelessége, e hamisítás leleplezése és a valóság feltárása.

MUSz-os Katonák A fordulat éve után megkezdődött a hadsereg szovjet mintára történő átszervezése. A szabályzatok, a fegyverek, az egyenruhák, még a rangjelzések is szolgalelkűen utánozták a Szovjet Hadsereget. Minden egység és magasabb egység parancsnoka nyakára egy-egy szovjet „tanácsadót” ültettek, akiknek a szava szent és sérthetetlen volt. Ebben a hadseregben nem volt helye „megbízhatatlan” elemeknek. így a sorozáskor az un. kulákok, az oszályidegen elemek, az egyéb származásúak, stb. gyermekei nem lehettek a hadsereg rendes tagjai. Ezeket az un. Kisegítő Műszaki Alakulatok egységeibe osztották be. Ezek a fiatalok nem kaphattak fegyvert, egyenruhájuk is elütött a hadsereg rendszeresített ruházatától. (A Horthy rendszer hadseregéből visszamaradt, leselejtezett ruhában dolgoztak.) 1956-ra a Műszaki Kisegítő Alakulatok zászlóaljait egy Dandárba vonták össze. Ennek a dandárnak volt a parancsnoka Maiéter Pál. A dandárparancsnokság a Várban az Úri utcában települt. A dd. Egyik zászlóalja a Kilián laktanyában volt elszállásolva. Innen jártak ki naponta a megadott munkahelyekre. A Kiliánban elhelyezett zászlóalj parancsnoka Csiba Lajos százados volt.

Maiéter Pál ezredes. A Felvidéken született 1917-ben. Érettségi után felvételt nyert a Honvéd Ludovika Akadémiára, ahol 1942-ben hadnaggyá avatták. A II. Világháborúban a Szovjet fronton harcolt, ahol fogságba esett. Itt partizánnak jelentkezett és be is vetették a német és magyar csa-patok ellen. A háború után ezek a partizánok lettek a kommunista rendszer legbiztosabb támaszai. 1945-ben százados és a kormányt őrző egység parancsnoka. Gyorsan halad a ranglétrán és 1956-ban ezredes, a Műszaki Kisegítő dandár parancsnoka. Mivel okt. 23—24—25-én A Kilián a forradalom egyik fellegvára volt, Maiétert ez kellemetlenül érintette és 25-én harckocsikkal ment ki a laktanyába, hogy azt a felkelőktől visszafoglalja. Ettől kezdve egészen a forradalom győzelméig Maiéter és az emberei csak a felkelőket lőtték vagy lövették. 28-án a kormány rákényszerült a forradalom győzelmének elismerésére. Kapóra jött, hogy a közben világhírnévre szert tett Kiliánban ott volt Maiéter. Nosza, a Kilián hírnevét mossuk össze a kommunista ezredes nevével és máris igazolva van, hogy a forradalmat a kommunisták vezették a rendszer megjavításáért. így előbb Honvédelmi Miniszterhelyettessé, egy nap múlva, Miniszterré nevezték ki és tábornokká léptették elő. Ebben a minőségben semmit nem tett az ország védelmének megerősítésére, pedig nyilvánvaló volt, hogy friss, nagylétszámú szovjet egységek módszeresen kezdik megszállni az országot. Minisztersége alatt is többször hangoztatta, hogy nem lőtt és nem is fog lövetni a szovjetekre, hiszen mindent nekik köszönhet. Nov. 3-án a Szovjetek mégis letartóztatják Tökölön, és 1958-ban egy koncepciós per keretében elítélik és Nagy Imrével és társaival együtt kivégzik. Szánalom neki mint minden ártatlanul kivégzett mártírnak, de hősi mítoszt ne fonjunk köré, mert akkor elorozzuk a forradalom dicsőségét azoktól akik a forradalmat győzelemre vitték.

Csiba Lajos százados A hadsereg nagyütemű fejlesztésekor, 1949-ben, egy gyorsított tanfolyam keretében avatták tisztté. 1953-54-ben sikeresen elvégezte a tatabányai Hunyadi János Lövésztiszti Továbbképző Iskola zászlóaljparancsnoki tanfolyamát. Innen vezényelték a Kisegítő Műszaki Alakulathoz, ahol a Kilián laktanyában elhelyezett zászlóaljnak lett a parancsnoka. A forradalom napjaiban a laktanyában tartózkodott. A forradalom leverése után külföldre menekült. 1956. decemberében Jugoszláviában megírta ill. kiegészítette a forradalom alatt írt naplóját, ami a Kilián laktanya forradalom alatti története, - a szubjektív elemeket leszámítva - leghitelesebb leírásának mondható. A napló Magyarországon is megjelent. Csiba Lajos ma Svájcban él. Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) Mikor, 1988—89-ben a kommunista rendszer válsága elmélyült és a rendszert az összeolás veszélye fenyegette, a kommunista vezetés az 1956-os refomkommunistákat hívta segítségül. Mint ismeretes, a Kádár rendszer éveiben a 20.000 börtönbezárt és 400 kivégzett forradalmár mellett, néhány tucat regomkommunistát is felelőségre vontak 56-os szereplésükért. Ezek most el akarták hitetni az emberekkel, hogy ők a forradalom áldozatai és létrehozták a jólhangzó Történelmi Igazságtétel Bizottságot. A legfőbb céljuk az volt, hogy régi reformer elvtársaikat rehabilitáltassák, és a várthatóan összeomló hatalom után kezükbe kaparintsák a vezetést. Ez részben sikerült is nekik. Leglátványosabb akciójuk az 1989 júni. 16-i Nagy Temetés megrendezése volt, ahol öt kommunista mártírt valósággal szentté avattak. E mártírokra hivatkozva, - főleg az SzDSz soraiba tömörülve megkezdték a különböző kulcspozíciók megszerzését. így lett Köztársasági Elnök Göncz Árpád, ennek kapcsán neveztek ki ezredessé, tábornokká olyan hadnagyokat, főhadnagyokat, de őrmestereket, tizedeseket, sőt, soha nem volt katonákat is akik hajlandónak mutatkoztak a TIB. szekerét tolni. A szervezet az utóbbi években megtisztult, a legkompromittáltabb vezetőket a tagság kivetette soraiból. Ezek most az un. 56-os Intézetbe tömörülnek és onnan folytatják a forradalom történetének meghamisítását.

Márton András ezredes 1927-ben született. A II. Világháború után szerzett tanítói oklevelet. A „fordulat éve” után, a hadsereg nagyütemű fejlesztése idején, gyorsan tiszti rangot szerez. Rövidesen a Szovjet Unióba küldik, ahol elvégzi a katonai akadémiát. Hazatérve nemsokára a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnokává nevezik ki. Itt éri a forradalom. Az Akadémia okt. 23-28. harcolt a

felkelők ellen. Foglyaikat minden esetben átadták az ÁVH-nak Miután győzött a forradalom és a harcok véget értek, az Akadémiával szomszédos AVH-s laktanyából - a szervezet feloszlatása után, - néhány teherautóval ruhákat, csizmákat, fegyvereket szállíttatott a Corvin-közbe és az Akadémia állományából 10 tisztet küldött, hogy a Fegyvereseket kato-nai rendbe szervezzék. - Itt kell megjegyezni, hogy a nov. 4- i szovjet támadás után, közülük egy sem maradt a Corvin-közben, magukra hagyták a szabadságharcosokat. - Nov. 1-én kinevezik Budapest külső védelmi övezetének parancsnokává. Nov. 4-én az Akadémia elé érkező szovjet harckocsizó egység parancsnokával személyesen veszi fel a kapcsolatot és teteti le a fegyvert beosztottjaival, a túlerőben lévő ellenség előtt. Nov. 8-án

felajánlja szolgálatait a Kádár kormánynak. Elvtársai azonban nem tartottak igényt szolgálatára, nem bocsátották meg neki néhánynapos megingását és a megtorlás éveiben hosszú börtönbüntetésre ítélték. Az 1989-es un. rendszerváltás után a TIB. vezetői tábornokká neveztetik ki.

Kovács István Vezérőrnagy 1920-ban született. A II. Világháborúban mint zsidó munkaszolgálatost vezénylik a Keleti frontra. Fogságbaesése után partizániskolára Jelentkezik és bevetésére is sor kerül. A háború után magas Párt, majd magas katonai beosztásokba kerül. 1956-ban a Hadműveleti Csoporfőnök. Ebben a minőségben szervezi okt. 23. és 28. között, a szovjetekkel a legszorosabb együttműködésben az ellenforradalmárok elleni akciókat. Okt. 29-én kinevezik vezékari főnöknek. (Nesze neked forradalom!) A következő napokban legfőbb tevékenysége, a hadsereg védelmi képességének csökkentése. Ezt a következő részben tárgyaljuk meg részletesen.

Nov. 3. án Tökölön őt is letartóztatják a szovjetek, bár megpróbál ügyesen visszatáncolni. Ez nem sikerül és megingásáért a megtorlás éveiben őt is elitélik. Ezt az ítéletet használja fel 1989. után, hogy a TIB. keretében mint „forradalmár”részt kérjen a „rendszerváltó” hatalomból. A legmagasabb tábornoki rangra emelik és így szervezi azokat a rehabilitált katonákat, akik elégedettek voltak a TIB-féle forradami elvekkel.

Váradi Gyula vezérőrnagy életútja sokban megegyezik Kovács Istvánéval A vörös Csepelről kommunista munkáskáderként kerül a hadseregbe ahol gyorsan halad felfelé a ranglétrán. Érdekességként megemlítjük, hogy az 50-es évek elején tagja volt annak a katonai bíróságnak, amelyik többek között Király Bélát is halálra ítélte, aki kegyelemből életfogyiglani börtönt kapott, csak a forradalom alatt szabadult és lett a Nemzetőrség parancsnoka. Váradi 1956-ban a páncélos és gépesített alakulatok csoportfőnöke. Okt. 23. és 28. között természetesen az „ellenforradalmárok” ellen harcolt. A forradalom győzelme után, okt. 30-án a refomkommunisták manipulációja nyomán, őt „választják?” meg a Honvédelmi Minisztérium Forradalmi Bizottsága Elnökének. (Nesze neked forradalom!) Nov. 3-g a fő ténykedése a hadsereg gyengítése. Ez a nov. 4-i támadáskor vált egyértelműen nyilvánvalóvá. Nov. 5-én már Szolnokon van és 7-én azzal a szovjet páncélosegységgel jön föl a Parlamentbe, amelyikkel Kádár, Münich és társai. Váradi elsők között írja alá a Tiszti Nyilatkozatot és még közel fél évig ő marad a Páncélos csapatok parancsnoka. Azonban a Kádár-rendszer megerősödése után már nem volt szükség Váradi féle ingadozókra, előbb menesztették a hadseregből, majd rövidesen bíróság elé állították és elítélték. 1989-ben ennek az ítéletnek alapján lett a TIB segítségével „nemzeti hős” és ellenlábasa minden olyan forradalmárnak, aki nem fogadta el a TIB megalkuvó politikáját.

Partizánszövettség A háború után mindazok, akik a háború alatt a németek és a vele szövetséges magyarok vereségére spekuláltak és ennek érdekében tettek is valamit, a Partizánszövetségbe tömörültek. Ide elsősorban a háború alatt a Sz.U.-ban fogságbaesett és ott partizániskolára jelentkezett tagok tömörültek. Közülük többet kiképzés után be is vetettek a front mögött, többen életüket vesztették. Az életbenmaradottak a háború után magas beosztásba kerültek. A Partizánszövetség tagjának lenni kiváltságot jelentett, ami sok kedvezménnyel járt. Azonban ezek a partizánok nagyon kevesen voltak, ezért soraikat ki kellett bővíteni. így aztán bemondás után, - én igazollak téged, te igazolsz engem alapon, a Szövetsség taglétszáma szépen felszaporodott. Ha valaki „bizonyította” hogy katonaszökevény volt, máris ellenállónak számított. Ha még azt is bizonyította, hogy lövöldözött az őt igazoltatni szándékozó tábori csendőrökre, akár Köztársasági Elnök is lehetett belőle. 1956-ban több partizán és ellenálló csatlakozott a reformkommunistákhoz, és szerepet vállalt a forradalom második szakaszában, okt. 29. és nov. 3. között, hogy a forradalmat „megszelídítse” és a reformok megvalósításával megmensék a kommunista rendszert. A forradalom leverése után az elvtársak nem bocsátották meg nekik a megingásukat és többet el is ítéltek. Ezekből próbált forradalmárt és nemzeti hőst faragni az un. 56-os Intézet.

Nemzetőrség. A forradalom győzelme után, okt. 28. után, a reformkommunisták legfőbb törekvése az volt, hogy a forradalom harcosait lefegyverezze. Ennek legfőbb ezköze lett a Nemzetőrség megalakítása. Úgy tervezték, hogy a Honvédség, a Rendőrség és a forradalmi csapatok összevonásával létrehozzák a Nemzetőrséget. Ez jól hangzó, de megtévesztő érv volt. Ugyanis a 100.000 fős hadsereg, a több 10.000 fős rendőrség között a néhányezer fegyveres teljesen alárendelt szerepet játszott volna. Maga az a tény, hogy a Nemzetőrség parancsnoka, egy ingatag jellemű, kommunista múlttal rendelkező tábornok lett, helyettese pedig a szilárd elkötelezett kommunista Bp.-i Rendőrfőkapitány, mutatja, hogy milyen szerepet szántak a Nemzetőrségnek. Azokon a helyeken, ahol valóban forradalmár vezetők akarták a nemzetőrséget megszervezni, ott minden módon akadályozták a szervezést, a felfegyverzést. Ez október utolsó és november első napjaiban volt érzékelhető, amiről a következő fejezet dokumentumaiból rész-letesen tájékozódhatunk.

Zöld AVH. Afordulat éve után, a Katonapolitikai Osztály és a Államvédelmi Osztály utódjaként hozták létre az Államvédelmi Hatóságot, melynek az egyenruházata megegyezett a Honvédség egyenruhájával, azzal a különbséggel, hogy a tányérsapka szegélye, a paroli és a vállap, sötétkék színű volt. Amikor a Határőrséget a Honvédelmi Minisztérium kezéből kivették és az ÁVH.-hoz hasonlóan a Belügyminisztérium alá rendelték, az egyenruhákon a jelzések ugyanolyanok lettek, mint a kék ÁVH.-nál azzal a különbséggel, hogy a Határőr ÁVH ruházatán a sötétkék helyett zöld lett a megkülönböztető szín. Ezeket nevezte a nép Zöld ÁVH-nak. Mind a kék, mind a zöld ÁVH a rendszer szempontjából a legmegbízhatóbb fegyveres testületnek számított. A tiszti és tiszthelyettesi állomány szigorú megrostálás után elsősorban önkéntes alapon lett feltöltve. A sorállományt pedig a legmegbízhatóbbnak tartott ipari munkások és szegényparasztok soraiból vállogatták össze. Epek különböző kedvezményekkel és ideológiai meggyúrással hűséges és megbízható „katonái” lettek a rendszernek. Nem véletlen, hogy a két legvéresebb sortűznél, a Parlament előtt és Mosonmagyaróváron döntő szerepük volt.

Égő szovjet harckocsi az üllői úton