Szittyakürt, 1999 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1999-03-01 / 3. szám
1999. Történelmi döntések esztendeje. 4. oldal JïlîîVAkÔfcî 1999. március Az 1999-es esztendő a döntések ideje lesz a világtörténelemben. Az Egyesült Államok, amely katonai erején keresztül a világ legerősebb hatalmává vált, szembe kell nézzen az egyre sűrűsödő és egyre inkább megoldatlannak látszó nehézségek tömegével. A katonai döntések sorozatát kell meghozni az esztendő során: Mit tegyünk Irakkal? Hogyan oldjuk meg a koszovói kérdést? Mi lesz a távolsági rakétákat és atombombákat gyártó Észak-Koreával? Mi legyen a fanatikus elemek vezetése alatt erősödő Iránnal, amely atomhajtású tengeralattjárókkal rendelkezik és erősíti rakétaiparát? Hogyan válaszoljunk a talibán kihívásra Afganisztánban, amely tűzbe boríthatja Ázsiát? Hol van a megoldás a pakisztáni és indiai kérdésben, amikor már mindkét fél atombombákkal rendelkezik? Hogyan korlátozzuk ahidrogénbombákkal és minden más modern fegyverrel felszerelt Kína terjeszkedését, ameiy Hong Kong után Macaot is megkapja és egyre erősebben hirdeti, hogy Formoza is része Kínának? Mi a megoldás az egész Afrikát háborúval fenyegető Kongo kérdésében, ahol jelenleg 6 afrikai ország ’’önkéntesei” harcolnak egymás ellen a hatalom megszerzéséért? Hogyan rendezzék a délkelet ázsiai forradalmi mozgalmak kérdését, amelyek faji és vallási alapokon hirdetik ellenfeleik teljes megsemmisítését? Mi a megoldás a mexikói forradalmárok ügyében, akik nyíltan harcot hirdetnek a kormányzat ellen és fegyveres erőiket hadsereg szintre emelték? Hogyan lehet kihúzni a közép-amerikai és dél amerikai kommunista mozgalmak méregfogait, amelyek még mindig a maoista vagy sztálinista rendszerben látják jövendőjüket? Hol van az arab-izraeli kérdés végleges és békés megoldása, mielőtt levegőbe röpítik az egész Közel-Keletet? Mi lesz a volt Szovjetunió területén folyó és egyre erősödő függetlenségi fegyveres mozgalmakkal? Mi lesz a 25 milliós, saját ország nélküli Kurd néppel? Mindezekre a kérdésekre válaszolniuk kell a politikusoknak és a vezetésük alatt álló katonáknak. Egy nyugalmazott amerikai tábornok a televízió előtt kijelentette, hogy „1998-ban 52 helyen folytak fegyveres harcok a világon, de 1999-ben a katonai szakemberek több, mint 100 tűzfészekre számítanak. Majd hozzátette: „A történelem arra tanít bennünket, hogy, amit nem oldunk meg ma az holnap sokkal nehezebben oldható meg, amit rosszul oldunk meg az végzetessé válhat.” A megoldatlan katonai kérdések mellé sorakoznak fel a kereskedelmi és pénzügyi problémák. Az Egyesült Államok állandó kiviteli hiánnyal van leterhelve. A drága amerikai gyártmányokat nehéz eladni külföldön, főleg a kis keresetű émberek között, miközben az olcsón legyártott tömegcikkek elöntik az Egyesült Államokat. A hírszolgálati szervek állandóan azt cmle-getik, hogy „végre az elnöknek sikerült egyensúlyba hozni az ezévi költségvetést” elfelejtik elmondani az embereknek, hogy az Egyesült Államok évi költségvetésének 21 százaléka a bankoktól kölcsönkért és kapott összegek kamatjainak fedezésére fordítódik és a kamatok fokozatosan növekedőben vannak. Ez az oka a körülbelül 10 százalékos évi pénzromlásnak, amelyet 1,5 százalékosként emlegetnek, hogy a nyugdíjak összegét ne kelljen komolyan emelni. A pénzromlás az amerikai adórendszer egyik titkos bevételi forrása,mert a bevételek emelésével az adókulcs is emelkedik. A polgár vásárlási ereje romlik, az adó viszont nagyobb és így az állami statisztika jót mutat, miközben a polgár rosszul jár. A már megkeresett és már megadóztatott pénzeket újra adóztatják ha a tulajdonosok azt bankba rakják és arra kamatot kapnak. Ez is jelentős jövedelem az államkincstár számára. Az egész Amerikára kiterjesztett lotto rendszer és játék kaszinó hálózat szintén az adóztatás egyik formája, hiszen egy 45 millió dolláros „nyerő” csak 14,7 millió dollárt kap meg, kevesebb, mint egyharmadát a nyereménynek. Ugyanilyen nagyszerű bevétel az állam számára a sok millió dollárt kereső atléták tömege, akik a beharangozott hatalmas fizetéseknek „csak” egyharmadát kapják kézhez, de két harmadát le kell adják adóba. Az államnak egyik legnagyobb bevételi forrása a kábítószer kereskedelemből van; mert az egy ideig futni hagyott és közben meggazdagott ügynököket végül is elfogják és mindent elvesznek tőlük. Hivatalos adatok szerint évente körülbelül 35 billió dollár értéket foglalnak le az F.B.I. és egyéb állami szervezetek a kábítószer árusoktól. A különböző „adómentesnek” elismert amerikai szervezetek az elmúlt esztendők során évente körülbelül 50 billió dollár értékű valutát juttattak el idegen országokba. Az átutalások zöme Közel Keletre és Kínába megy. Az amerikai kamatláb leesése ismét az amerikai polgárokat károsította meg mert bankban elhelyezett pénzükre kevesebb kamatot kapnak, de a bankok ugyanakkor nagyobb össze-geket tudnak külföldön elhelyezni jóval magasabb kamatokért. Jó lenne, ha az amerikai pénzügyi ’’szakemberek „figyelnének arra, hogy hogyan gondolkoznak a kínai kommunisták. A közelmúltban megtartott Kínai Kommunista Párt kongresszusán Csiang Cö-min elnök kijelentette, hogy „Kínában nem lesz amerikai típusú demokrácia, nálunk a Párt irányítja továbbra is a politikai, gazdasági és katonai életet és a Párt legjobban képzett emberei hozzák meg a döntéseket a nép javára. Az Egyesült Államok a Szovjetuniót gazdasági úton véreztette el és így döntötte meg a Kommunista Párt hatalmát. Nálunk ez nem történhet megmert erősek vagyunk meggyőződésünkben és az ezzel párosuló gazdasági eredményekben. Az Egyesült Államok szintén gazdasági vonalon omlik majd összemert vezetőit nem a nép érdeke, hanem saját érdekeik vezetik. „Ezután a kínai elnök hosszasan beszélt a meggyőződés fontosságáról, az áldozathozatal jelentőségéről és az erkölcsi színvonal emeléséről. Az 1999-es esztendő fontos hitbeli és erkölcsi döntések esztendeje lesz az Egyesült Államok számára. Az American Civil Liberties Union (az amerikai Kommunista Párt fedőszerve) már széjjelharsogta 1999. évi programját. A program szerint önkénteseket toboroznak majd a hatalmas feladatok megoldására, vagyis „az amerikai Alkotmány teljes és tökéletes betartására”. Minden amerikai faluban és városban önkéntesek járnak és figyelik, hogy „hol vannak dolgok; amelyeket meg kell változtatni; el kell törölni és ki kell radírizoni az amerikai állampolgárok alkotmányos gondolkozásából.” A kijelölt feladatok: meg kell tisztítni mind a napközi otthoaokat; óvodákat, iskolákat és az összes oktatási intézményt a vallásos jelentőségű szimbólumoktól, (kereszt, Jézus kép, 10 paran-csolat, stb.) Meg kell akadályozni vallásos énekek éneklését; vallásos programok játszását és minden olyan eseményt, ami vallásosság látszatát keltheti a gyermekekben. Teljesen vallás nélkülivé kell tenni az amerikai oktatást. Az amerikai alkotmányra hivatkozva el kell törölni mindent, ami vallásosságra emlékeztet mind a falusi, városi, megyei, állami hivatalokból, bírósági épületekből, az épületek külsejéről, a parkokból vagy bármiféle nyilvános helyekről. Harcot kell indítani azért, hogy a bíróságokon ne a Bibliára és ne Istenre esküdjenek, mert ez sérti az ateisták és nem keresztények érzéseit. El kell tüntetni az amerikai pénzről a felírást: „Istenben bízunk.” Ha valaki ellenszegülne az alkotmányos előírásoknak és azok maradéktalan végrehajtásának akkor az ellen: a személy ellen vagy intézmény ellen azonnal pert kell indítani. A per megnyerése biztosítva van, mert a Legfelsőbb Bíróság ezzel kapcsolatos döntését már meghozta és ez ellen további fellebbezésnek helye nincs. 1999-ben minden vonalon helyre kell állítani az amerikai alkotmányos demokráciát. Eddig szól az American Civil Liberties Union 1999-es programja. Ezt a programot csak egy lépéssel vitték tovább a kommunisták a Szovjetunióban, amikor Istent és a vallást a templomokból, az egyházakból és a lelkekből is kitiltották! Furcsa világban élünk, amikor a kínai kommunisták a meggyőződés fontosságáról és az erkölcsi színvonal emeléséről tárgyalnak, itt a „vallásos” Egyesült Államokban pedig az istentelenség programja lesz szentesítve a Legfelső Bíróság által az amerikai Alkotmány nevében. Úgy látszik az Egyesült Államokat megalapító, majd az Egyesült Államok Alkotmányát megfogalmazó emberek tudatlan, buta, naiv és hívő emberek voltak,akik nem gondoltak arra, hogy majd jönnek utánuk a napnyugati „bölcsek”, akik megmagyarázzák a népnek, hogy ők, hogy is értették azt, amit gondoltak és amit leírtak. Érdekes, hogy az Egyesült Államok kongresszusi épületének körhelyiségében hatalmas festmény van, amelyen a pilgrimek ünnepük az első Hálaadás Napját és amelyen egy lelkész áll egy nyitott Bibliával és a következő szöveg olvasható: „az Új Szövetség a mi Urunk és Megváltónk Jézus Krisztus szerint.” Az Egyesült államok pecsétjén a pilgrimek jelmondata áll: „Istenben bízunk.” Az is nagyon érdekes, hogy az Egyesült Államok Legfelső Bírósága főbírójának feje felett a Legfelső Bíróság épületében a 10 parancsolat van és a nagy törvényhozók között Mózes is ott szerepel. A világhírű Washington emlékműben belefaragva van a mondás: „Dicsőség Istennek!” A lépcső falain bibliai idézetek vannak. A híres Lincoln emlékmű örökíti meg Lincoln gettysburgi beszédének örök sorait: „Ez a nemzet, Isten vezetésével, kell, hogy újjászülessen a szabadságban és hogy a népnek a kormányzata, amely a népből van és a népért van soha el ne tűnjön a Földről.” Az Egyesült Államok kongresszusának az állam által fizetett lelkészei vannak, akik a napi gyűléseket imával nyitják meg és akik a politikusok rendelkezésére állnak. Ezeket az Egyesült Államok fizeti. (Ezek talán egyídeig még megmaradhatnak?) Ugyanígy az Egyesült Államok fegyveres erőiben a légierőtől a hadseregen át a tengerészgyalogságig és a haditengerészetig államilag fizetett lelkészek vannak: (Ezek is maradhatnak még?) Az 1999-es esztendő döntéseket hoz majd ezen a vonalon is. Kiderül hamarosan, hogy az istentelen, erkölcstelen, önző és mások érdekei-vei sohasem törődő 3 százalék vezeti az Egyesült Államok népét és magyarázza félre a hívő emberek által megalapított ország csodálatos és isteni sugalmazású Alkotmányát, vagy az Alapító Atyák gondolatait végrehajtva a 97 százalék veszi kezébe sorsának irányítását és mondja meg, hogy mit akar és azt hogyan akarja. Az ördögi erők nem nyugszanak és nem hajlandók megalkudni az isteni erőkkel. Nem tudják elviselni az erkölcsi törvényeket az általuk elindított erkölcstelenség korában. Nem tudják elnézni a szeretetet hirdető Jézus szelid arcvonásait a halálos gyűlöletre nevelő és embereket gyilkoló életben. Nem képesek a keresztre nézni, mert ez őket az igazságra és saját bűneikre emlékezteti és ez rendkívül kellemetlen a hazugság és pusztítás gyermekeinek. Ha rajtuk múlik akkor 1999. az ördögi erők győzelmének bűnös esztendeje lesz. De nem egészen rajtuk múlik. Isten mindig beleszól a történelembe, amikor a helyzet már teljesen reménytelennek látszik. Isten mindig embereken keresztül formálja a történelmet. Ezért fontos, hogy megértsük és kövessük az ő akaratát. Az isteni erőknek sem szabad megalkudni az ördögi erőkkel. Nem igaz az, hogy semmit sem lehet tenni. Nem igaz az, hogy úgy is minden mindegy. Nem igaz az, hogy már legyőztek bennünket. Ezeket a gondolatokat az ördögi érők sugalmazzák az Isten gyermekeinek. Amikor a legsötétebb az éjszaka, akor hasad a hajnal.Igy van ez a történelemben is. A hitnek és hitetlenségnek, erkölcsnek és erkölcstelenségnek, emberségnek és embertelenségnek a harca nemcsak az Egyesült Államokban, de az egész világon folyik. Karácsony eltűnik az angol, kanadai, ausztráliai iskolákból, mert a három százalékok uralkodnak a kilencvenhét százalék felett. Úgy gondolják, ha Jézus születését eltörlik, akkor Jézus élete is vele tűnik el. A modern Heródesek elől ma is menekülnie kell a gyermek Jézusnak éppen úgymint az őt szíveikben hordozóknak. Az istentelenek legnagyobb bűne, hogy nem ismerik az igazságot, mert nem ismerik az istent. Mert a gyermek Jézus 2000 évvel ezelőtt is visszajött, kikerülve a rá váró veszedélmeket. A gyermek Jézus mindig visszajött a történelemben, amikor ellenségei ki akarták őt irtani az életekből és a szívekből. A gyermek Jézus túlélte a szovjet rendszert is és újraszületett az orosz életekben.A gyermek Jézus túléli azokat is, akik őt ma akarják megsemmisíteni a hatalom, a törvény, a jog ereje által. 1999. hatalmas döntések éve lesz az amerikai életben és a világ sorsában. Eldől, hogy hogyan mászik ki az Egyesült Államok elnöke a saját maga által elkészített esapdából. Világos lesz, hogy merre vezet tovább az út az emberiség történetében: történelmi béke lesz vagy mindent pusztító háború. Nyilvánvalóvá válik, hogy jólét vagy munkanélküliség köszönt az emberiségre. Kiderül, hogy a „pénzügyi titánok” képesek-e a világ pénzügyi problémáinak megoldására. Megtudjuk majd, hogy az erkölcs vagy az erkölcstelenség irányába haladunk. Megfigyelhetjük majd, hogy a magyarság útja a felemelkedés vagy a süllyedés felé vezet. Az új évi jóslatok ellentmondanak egymásnak. Mindenki elismeri, hogy az év kritikus emberi döntések esztendeje lesz. Figyeljük a jeleket, a döntéseket, a nyilatkozatokat, az Írásokat, a televízió programokat, a politikusokat. De mindenek felett figyeljük az Istent, akinek léptei egyre hangosabban dübörögnek az emberi történelemben. Dr. BAKOS GYULA
