Szittyakürt, 1997 (36. évfolyam, 2-5. szám)
1997-09-01 / 5. szám
1997. szeptember—október A XXI. SZÁZAD HUN G ARIZMUSA E tanulmányban hungarizmus alatt a magyar nemzeti ideál megfogalmazását értjük. Ez az ideál koronként változó céllal és különféle útkereséssel jutott kifejezésre. A nemzet, mint az emberi szerveződés legmagasabbrendű kifejezése, legrégebben az Aranybullában, majd a Szent Korona-tanban lelhető meg. A Habsburg-uralom alatt a független erdélyi fejedelemségben él a nemzeti gondolat, mint megtartó erő. A háromfelé vérző országban Zrínyi Miklós írásaiban találjuk elsőízben megfogalmazva a nemzeti gondolatot. Ez a nemzeti ideál minden időben és helyzetben a kor szellemi és politikai követeléseinek megfelelően újra értékelődik. A XIX. század végén Prohászka Ottokár püspök írásaiban tárul elénk először a hungarizmus gondolata. A prohászkai hungarizmus az idő követelményeinek megfelelően, a keresztény szocializmus hatására kerül megfogalmazásra. A marxizmus kihívására a nemzeti erőknek válaszolniuk kell. A XX. században Szálasi—Széchenyi értékeli ki újra a hungarista ideált. Ők is mindent újra fogalmaznak a nemzet érdekében, elismerve az új idők követeléseit. Sajnos ez a hungarizmus gyakorlatilag sohasem tudott megsalósulni. A kidolgozott, átfogó politikai, szociális és gazdasági tervek a háború befejezésével és a Szovjet megszállással csak a nemzeti emigráció és a földalatti ellenállás híveiben élt tovább. Ez a hungarizmus nem volt sem fasizmus, sem nácizmus, hanem magyar szocializmus. Gazdasági és politikai megnyilvánulásában az államkapitalizmus és a liberálkapitalizmus között a harmadik utat: a magyar utat hirdette. Természetesen ma a szovjet rendszer összeomlása után ismét ki kell értékelnünk a jövő, vagyis a következő század hungarizmusát. Jelenleg a világ az erkölcsi és gazdasági anarchia miatt, mely a szélsőséges liberalizmus következménye, a teljes káosz felé halad. A marxizmus és az ateizmus örökségeként jelentkező materializmus hatására a kívánt szabadság szabadosságba fordult. A liberális, korlátok nélküli szabad-gazdaság széles néprétegeket taszít a nyomorba. A gátlásnélküli kis ügyeskedők, az „új osztály” tagjai a közösből kiszakított vagy ónokból, elképesztő módon élnek. Teljesen kezükben tartják a bankokat, a még állami kézben lévő vállalatokat, a hírközlő szerveket s így a kenyérharc árán terrorizálják az egész nemzetet. A demokrácia látszólagos hirdetése címén, egy teljesen hamis elképzelésű politikai és gazdasági rend alakult ki. Ebben a nehéz, szinte kilátástalan helyzetben csak azzal tudjuk vigasztalni magunkat, hogy mi vagyunk a túlélések nemzete. Túléltük a tatárjárást, a törökdúlást, a több évszázados Habsburg-uralom sem tudott minket felszámolni, s nehány éve megérhettük a Szovjet összeomlását is. 1991-ben boldogan búcsúztunk az utolsó davajtól is. Most már csak azért kell fohászkodnunk a Magyarok Istenéhez, hogy ezt a liberális demokráciát is túléljük. Lovagi Tibor «ITTVAKÖHT 5. oldal EMLÉKEZZÜNK... 1849. október 6. Nemzetünk történelmének sok dicsőséges napja mellett számos fájdalmas, szomorú emléknapja is van. Egyik legszomorúbb október 6-a, mely a nemzeti gyász napja is lett. Az 1849. augusztus 13-i világosi fegy verletétel után megindult az irgalmatlan bosszúhadjárat. Bécs urai nem tudták megbocsátani, hogy nem a sokszor legyőzött osztrák tábornokok előtt, hanem a segítségükre beözönlött hatalmas orosz túlerő előtt tették le a honvédek Görgey parancsára a fegyvert. A nemzet — mint történelmében már annyiszor — megindult a kálvária útján. Ennek legmegdöbbentőbb állomása a tizenhárom tábornok kivégzése Aradon. Vitéz katonái voltak a nemzet szabadságharcának, pedig nem is volt mindegyikük magyar. Egyetlen bűnük volt, hogy a Haza és a Nemzet szabadsága iránti szeretetük erősebb volt, mint az idegen hatalomnak tett esküjük. Méltók arra, hogy nevüket itt is megörökítsük: Aulich Lajos, Damjanich János, gróf Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Láhner György, Lázár Vilmos, gróf Leiningen- Westenburg Károly, Nagy-Sándor József, PöltenbergErnő, SchweidelJózsef, Török Ignác, gróf Vécsey Károly. Emlékezésünkben az aradi Tizenhárom mellett hajtsunk fejet a szabadságharc többi vértanúja előtt is. Hiszen Haynau, az osztrák fővezér már itáliai hadjáratából ismert kegyetlenséggel — ő volt a „bresciai hiéna" — irányította a megtorlást. (Egyedül az 1956-os forradalom és szabadságharc megtorlása volt sokkal kegyetlenebb. De erről lapunk más helyén szólunk.) A haditörvényszékek 1765 súlyos ítéletet hoztak (köztük kb. 1500 volt császári és királyi tisztet ítéltek halálra, kiknek nagyobb részét később 4—25 évig terjedő várfogságra enyhítették). Történelmünk e szomorú és gyászos korszakának szentkatolnai Bakk Endre, vízaknai plébános összeállítása szerint 123. Hentaller Lajos adatai szerint pedig 162 kivégzett áldozata van. De sok azoknak a száma, akik jeltelen sírban, névtelenül és elfeledve nyugszanak. Ugyanaznap, amikor az aradi hős tábornokokon az ítéletet végrehajtották, Pesten is fájdalmas veszteség érte nemzetünket: agyonlőtték gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt. Őt is kötéláltali halálra ítélték, de a siralomházban tőrrel megsebezte magát, hogy ne akasztófán kelljen végeznie, azonban a bosszút így sem kerülhette el. Október 10-én ismét két jeles magy ar: Csányi László volt közlekedési miniszter és báró Jeszenák János árvamegyei főispán került haditörvényszék elé. A hadbíró előtt Csányi kijelenti: „Csak hazám és királyom iránti kötelességemet teljesítettem és ezért szívesen halok meg...” A hadbíró gúnyosan válaszolt: „Batthyány is ezt mondta, mégis a szemétdombra került.” — „Nem baj, az is magyar föld!” — válaszolt rendületlen nyugalommal Csányi és Jeszenákkal együtt, büszkén, felemelt fejjel állt a bitófa alá. Október 18-án két székely honvédtisztet: Tamás András alezredest és Sándor László őrnagyot végezték ki Kolozsvárott. Október 24-én került hóhérkézre az ősz báró Perényi Zsigmond akadémikus, a Honvédelmi Bizottmány tagja, a felsőház elnöke és Szacsvay Imre, a képviselőház egyik jegyzője. A bűne az volt, hogy ő olvasta fel augusztus 14-én a debreceni református templomban a trónfosztó nyilatkozatot. Egy nappal később, október 25-én végezték ki Aradon Kazinczy Ferenc hőslelkű fiát, Kazinczy Lajos honvédtábornokot. Ő csak augusztus 25-én tette le a fegyvert s ezért tárgyalása is később kezdődött, de október 5-én már ő is Aradon volt. A kivégzés előtti estén végigjárta bajtársai celláját és elbúcsúzott tőlük: „Érzem, engem is éppen így fognak kivégezni, mint a többit. Azt tudom, hogy úgy fogok meghalni, mint egy igazi katonához illik, mert én, aki huszonhét csatában vettem részt, sohasem tudtam, mi a félelem. ” Emlékezzünk meg Lenkey János huszártábornokról, akit a többiekkel tiszt, a német légió parancsnoka, honvédezredes (eredetileg aacheni német kereskedő volt) és Abancourt Károly 13 évi fogságból kiszabadulva mint honvédszázados harcolt a magyar szabadságért. Mindkettőjüket Pesten végezték ki. Woronieczki Mieczyslaw herceg híres lengyel család utolsó tagja 24 évesen, mint honvéd ezredes esett fogságba Temesvárnál augusztus 9-én. Amikor közölték vele, hogy akasztani viszik, ebéden vendégelte meg hóhérait, s aztán a forradalmat éltetve, szivarra gyújtva állt az akasztófa alá.” Pesten a Földművelési Minisztérium falán, a trolibusz végállomásánál emléktábla KOSSUTH LAJOS BESZÉDÉT TARTALMAZÓ FONOGRAFHENGER ‘‘Nem néma ez a kőszobor — amott a Magyar Golgotán — a halhatatlan vértanú halottak emlékének emeltetett.” ... (Kossuth) egy ütt akartak kivégezni. Ez a legendás bátorságú katonatiszt, akit Petőfi is megénekelt szép versében. Galíciából (Gácsországból) vezette haza csapatát 1848 májusában, amikor hírét vették az otthoni eseményeknek. Becsülettel végigküzdött sok csata után beleőrült a szabadságharc bukása miatt érzett fájdalomba. Ez a kitűnő katona 1850. február 7-én, a téboly és a fogságban elszenvedett sok seb következtében meghalt. A fegyverletétel előtt is végeztek ki elfogott honvédtiszteket. De nemcsak harcoló katonák voltak áldozatai a bosszúnak, hanem a polgárok is. Például szeptember 4-én Streith Miklós bogiári római katolikus plébánost végzik ki. Bűne az volt, hogy a haza védelmére szólította fel híveit, és kiképzésükben is segédkezett. Sokan csatlakoztak a szabadságharchoz és lettek vértanúvá (az Aradon kivégzett tábornokokon kívül is) más nemzetek fiai közül. Csak hármat említünk. Auffenberg Norbert hadnagy Munkács várában raboskodott a lengyel forradalomban való résztvétele miatt. A magyar forradalom szabadította ki. Beállt a honvédek közé, nevét Ormai névre magyarosította. Később Kossuth Lajos hadsegédje lett és huszárezredes. 1849. augusztus 22-én Hay nau kivégeztette. Peter Giron volt császári és királyi hirdeti, hogy ott akasztották fel október 20-án. Folytathatnánk még a felsorolást, hiszen sok hősi halottja van az 1848— 49-es szabadságharcunknak. A nemzet történelmének emléknapjai figyelmeztetnek, hogy ne feledkezzünk meg hőseinkről, és hogy okuljunk a múltból: tanuljunk bátorságot, kemény helytállást, lemondani-tudást és — ha kell — halálig tartó hazaszeretetei. Ne feledjük, hogy a nemzet életének, történelmének mi is cselekvő részesei vagy unk, hiszen a mi jelenünk is egyszer múlttá lesz. Kövessük azt, ami jó, ami hősi volt, ami előbbre vitte a nemzetet és kerüljük azt, ami a hazát veszedelembe sodorta, ami lejtőre juttatta: a széthúzást, az önzést, a janicsár-lelkűséget! Áras, Világos után is feltámadt a nemzet, ahogy feltámadt Mohi, Mohács, Nagymajtény után — és fel fog támadni mostani nehéz helyzetéből, kábultságából is — csak maradjunk hűségesek ezeréves történelmünkhöz, őrizzük, védjük sokévszázados értékeinket és kövessük történelmünk nagyjainak példáját, áldozatosságát. Megemlékezésünk végeztével szálljon Kazinczy Lajos honvédtábornok utolsó szavaival együtt az ég felé a fohász: „Istenem, segítsd meg a mi szegény hazánkat!" (Magyar Cserkész) SZÉP ISTVÁN Kedves Olvasónk! Szíves figyelmébe kívánjuk ajánlani a Szittyakürt c. lapunkat. Kérjük, szíveskedjék előfizetni lapunkra — csupán 25 dollár - s ezzel támogatni a nemzeti emigráció egyik legmagyarabb havilapját a Szittyakürtöt. Magyar testvéri szeretettel a Szittykürt kiadóhivatala ELŐFIZETÉSI SZELVÉNY HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM P. O. Box 35245, Puritas Station, Cleveland, Ohio 44135, U.S.A. Kérjük a szelvényt nyomtatott betűkkel kitölteni. Kérem a SZITTYAKÜRTc. lapot. Mellékelten küldök ....................... dollárt a lap egyévi előfizetésére. (Külföldi előfizetést kérjük US dollárban befizetni) Név: ...........................................................................—... Házszám, utca (P. O. Box): ............................................... Város, állam: _____________________1------ Zip Code:
