Szittyakürt, 1997 (36. évfolyam, 2-5. szám)
1997-05-01 / 3. szám
16. oldal 1997. május—június K0PPÄNY-E,VAGY ISTVÄN? Dr. 3encni Zoltán 1930-ban megjelent müvének címlapja Ifjúsági tábor Koppány vezér emlékezetére — 1997. július—augusztus — 1000 esztendeje, Géza fejedelem halála után kezdődött az a tragikus testvérharc, Koppány és István között, mely az akkori egész magyar népet érintette, befolyásolva Európa történelmének alakulását. E sorsfordító küzdelemre emlékezünk ez év nyarán, művelődéstörténeti, életmód és kézműves-alkotótábor keretében. A tábor helye: a Somogy megyei Bodrogon, az ősi Bő nemzetség szállásföldjén fölépített táborban. Cím: 7439 Bodrog, Kossuth u. 54. A tábor befogadóképessége: 30fő Szállás: sátrakban, saját ágynemű, takaró, hálózsák szükséges. Étkezés: naponta háromszor, a bodrogi ZÖLDAKAC Vendéglőben, hagyományos népi étrendben. Tízórai és uzsonna a táborban. Tisztálkodási lehetőség: hideg és melegvizes zuhanyozás. A tábor programja: A foglalkozások forgatókönyvben kidolgozott kerettörténet alapján, a résztvevőknek különböző szerepkörökben való munkálkodásával történnek. E módszer segítségével lehetőség nyílik ősi kézműves mesterségeink megismerésére és gyakorlására, /fonás, szövés, agyagozás, gyöngyözés, ötvös és kovács mesterség, valamint fafaragás/ különös tekintettel az ősi vaskohászatra. Lehetőség van íjászatra, az ősi harcművészet alapelemeinek elsajátítására, az őseink által gyógyításra használt gyógyító növények megismerésére és gyűjtésére. A mindenkor szakavatott személyek által vezetett foglalkozások során alkalom nyílik, hogy a tábor résztvevői cselekvőén "megéljék" Koppány vezér korának emberi viszonyait, ezáltal az eddig szerzett ismeretanyag személyesebbé,jellemformálóvá váljon. A tábor megközelíthető: Kaposvárról autóval és autóbusszal, térkép szerint északi irányba-20 km. A tábor költségei: személyenként, napi 1000 Ft, turnusonként 6000 Ft/fö. Turnusok: - június 30-tóljúlius 06-án ebédig,- július 07-én ebédtől július 13-án ebédig- július 14-én ebédtől július 20-án ebédig- július 21-én ebédtől július 27-én ebédig- július 28-án ebédtől augusztus 03-án ebédig- augusztus 04-én ebédtől augusztus 10-én ebédig- augusztus 11-én ebédtől augusztus 17-én ebédig Megjegyzés: Kizárólag a történelmet szerető, a tábori életkörülményeket elfogadó gyerekek és fiatalok jelentkezését várjuk, 10-től 18 éves korig. Információ és jelentkezés levélben, válaszborítékkal! Levélcím: Berkest Gyula magántanár 7439 Bodrog, Kossuth L. u. 54. ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ: A Nagy Szittya Történelmi Világkongresszus VI. KONGRESSZUSÁT az 1848—49-es szabadságharc 150. évfordulójának tiszteletére 1998. május második felében CLEVELANDban (Ohio) rendezzük meg. Molnár Lajos a nsztvk elnöke ——i----- “HUNGÁRIA” I FREEDOM FIGHTER MOVEMENT P. O. Box 35245, Puritas Station Cleveland, Ohio 44135 BULK RATE U. S. POSTAGE PAID CLEVELAND, OHIO PERMIT NO. 780 A hanuka, mint a magyar történelem része? Elöljáróban kijelentem: nem vezet gyűlölködés senki ellen, sőt tisztelek minden nemzetet, minden vallást, annak minden egyedét — amíg az illető nem szolgál rá az ellenkezőjére. De egyébként is a kritika jogát fönntartom magamnak mindenkoron. Ha valaki azonban eme sorok után mégis másképpen ítél — akkor az ő műszerében van a hiba. Nos, miről is akarok szólni? Az Úrnak 1996. esztendejében, december 13-án, tehát a babonás Luca-napon a hazai televízió a „Magyarok cselekedetei” c. rovatban a hanukáról, a zsidó vallás egyik szertartásáról szóló témát iktatott műsorába. Bevallom: meglepetést és bosszankodást váltott ki belőlem. De tegyük félre az érzelmi szempontot, vegyük a kérdést tárgyilagosan szemügyre. Tehát lássuk: Van-e nekünk magyaroknak valami közük ehhez a témához? Ezért a történelemtudomány eszközeit vesszük igénybe. Tehát: Kr. e. a 8—6 században a hatalma csúcsán lévő asszír birodalom a zsidóság nagy részét áttelepítette Mezopotámiába, a birodalom fővárosa, Babilon térségébe. Hogy a zsidók miért voltak útban, azt most nem tárgyaljuk. Bizonyára megvolt rá az ok... Amikor viszont a perzsák megdöntötték az asszír birodalmat, Kürosz perzsa uralkodó Kr. e. 538-ban visszaadta a zsidók szabadságát, így azok visszatelepedhettek előző hazájukba. Ám csak jóval később a babiloni fogság után, mindössze Kr. e. 164-ben keletkezett a hanuka ünnepe a zsidók körében, annak emlékére, hogy a zsidók fölállították és fölszentelték az ellenségeik által megszentségtelenített áldozati oltárt. Az ünnepséget egyébként nyolc napon át tartják a zsidók, tehát a kései utódok is; így a hazai zsidóság is. Erről az eseményről, illetve ünnepségről csináltak ifj. Vitray Tamásék egy kisfilmet a tv számára. Ebben láthattuk a zsidó szertartást, amit a családfő vezet le, nagy szakállal, nyilván pajesszal is, kaftánszerű hosszú fekete kabátban, előírás szerint fedett fejjel... Szép!... Csakhogy! Jogos a kérdés: hogyan illik ez bele a sajátosan magyar műsorszámba? Mert szerintem, sehogy sem. Egy megfelelő helyen más lett volna a hatás, persze a szükséges háttéri magyarázattal. Van arra is hely és idő. Az egymástól eltérő műsor: számok csak fölélénkítik az oly sokszor umalmas tv-programot. De mondom: nevén nevezve a dolgot. Semmi hanuázást! Magyarul: semmi ködösítést! Mert mit is mond a történelemtudomány? Mindazon események, amik a hanuka alapját képezik a zsidó történelem hajdani korszakában történtek, tőlünk a magyar történelemtől igen távol, térben is időben egyaránt. Mert hol is voltunk mi ugyanazon időkben? Még a történelemtudomány sem tud ezekre a kérdésekre egyöntetű és egészen megbízható választ adni; főleg mostanában, amikor nagyon is elszaporodtak a különböző elméletek. De megemlíthetünk egy igen fontos történelmi tényt, amit azonban mégsem szabad ferde módon fölhasználni, „elhanukázni”. Valamikor, a zsidók babiloni fogsága előtt évezredekkel élt Mezopotámiában egy nagyműveltségű nép, a sumérok. Sok európai tudós szerint az első nép, amelyik városokat épített, technikát fejlesztett ki, irodalommal, stb. rendelkezett. Mint minden nagyhatalom, az övéké is letűnt. De kultúrájuk, vallási hagyományaik tovább éltek azon a vidéken — tehát a zsidók babiloni fogsága korában is. Tudósok részletezik: milyen sok elemet vettek át a zsidók a sumér hitvilágból. Itt most ezzel nem foglalkozunk, de megemlítjük, hogy ugyancsak tudományos megállapítás szerint a mai magyar, török, japán, stb. nyelvek ugyanabba a nyelvi csoportba, tehát a ragozok közé tartozott, mint a sumér nyelv is. No, de ez az, amit nem szabad félremagyarázni, és ezt azért is tettük szóvá. Mert — ez ugyancsak tudományos megállapítás — a zsidó vallás törzsi jellegű , akárhonnan is vettek hozzá bizonyos elemeket, innen-onnan kisajátítva. Ezzel szemben a kereszténység egyetemes érvényű, az egész emberiség tulajdona. És itt nem szabad alapvető kérdéseket összezavarni. A zsidó vallási iratokban sokszor szerepel a bosszú, a hatalom megszerzése. Persze saját maguk számára. Krisztus vallása nem e világi hatalomra alapozódik. A tantételek ezt így mondják, még ha sok ferdülések is következtek be. Röviden: nagyon veszélyes és ostoba dolog összakavarni, egymáshoz nem tartozó jelenségeket. De ha itt tartunk, föl kell tenni a kérdést: mi a céljuk azoknak, akik mégis ezt csinálják, folyamatosan, rendszeresen? Meg kell válaszolni a kérdést: hatalmi, politikai célok szolgálatában teszik ezt. Hogy könnyebben uralkodjanak rajtunk. Dr. Komáromi Szilveszter, Esztergom „ISSN 1215—5489 Megjelenik havonta Publ. Monthly — Publ. mensuelle Felelős szerkesztő — Editor: MAJOR TIBOR Kiadó — Publisher: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM Levelezési cím — Corresp. Offices: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM P. O. Box 35245, Puritas Station Cleveland, Ohio 44135, U.S.A. ELŐFIZETÉS: Egy évre $25.00 — egyes szám ára $1.25 — Légiposta előfizetés: Egy évre $30.00 A csekket kérjük „Szittyakürt” névre kiállítani. A névvel ellátott cikkek nem feltétlenül azonosak a kiadó, illetve a szerkesztő véleményével, azokért mindenkor a cikk írója felelős. A szerkesztőség korrektúrája alapján készítette: Classic Printing Corporation 9527 Madison Avenue, Cleveland, Ohio 44102, U.S.A.
