Szittyakürt, 1997 (36. évfolyam, 2-5. szám)
1997-05-01 / 3. szám
12. oldal ÍZITTVAKÖfcT 1997. május—június is törzsekben éltek. Amely törzs csatlakozik a nyugati császársághoz, Rómától királyi koronát kap. Ilyen törzsi királyok menekülnek Attilához, saját császárjuk terrorja elől, aki, ha megszerzi tőlük a Rómától kapott koronát, mint az egyház tulajdonát, akkor őket besorozza a birodalmába földjükkel, népükkel együtt. így kezdődik a harc a két császárság között. Van amikor hosszú ideig békességben élnek. Pl. mikor a frank Nagy Károlyt, aki egyesíti a nyugat-európai keresztényeket, császárrá koronázza Hadrian pápa, a mai nagy német városban, Aachenben, amely akkor a frankok földje... Ezen a koronázáson ott van a kelet-római császárnő Iréné is... Majd ismét kezdődik a háborúskodás. Ebből az időből származik a Bolond vezérrel történt legendánk alapja, aki egyetlen csapással beüti a bizánci vasérckaput, mert nyugatnak készül... De ide tartozik a magyarok, nemzeti gyászt kiváltó nagy tragédiája: Árpád fejedelem halálos sebet kap a nyugatrómai császártól, akit feltartóztatni igyekeznek a magyarok, mert a keleti császárság megdöntésére indultak. A mai Bánhida nevű község környékén történik az összecsapás. Elődeink a helyet egy óriási vasérc turulmadár emlékművel jelölték meg az utókor számára. Az utókor a kommunizmus összeomlása után úgy találta, hogy a turulmadár szárnyait, stb. az idő vasfoga kikezdte; de hogy valójában mit jelent azt nem is tudták. Jómagam a hazai újságokból olvastam, hogy találgatják: vajh mit akar jelenteni; hogy azután megjavítva visszahelyezték-e vagy nem — arról már nem tudok. Elődeink már előbbi hazájukban is keresztények voltak és alkotmányos keretek között éltek. Alkotmányuk értelmében, de a nyugati egyház szerint is a kél egyházoktatás, a krisztusi egységes kereszténységgel is összeegyeztethető volt. A nyugat-római császári közoktatás szerint pedig minden barbár, pogány, vad, aki kívül esik a nyugati kultúrkörön, annak meghódítása vagy megsemmisítése üdvözítő. Honf oglaló őseink tehát pogányok, barbárok, vadak voltak, amíg a nyugati kultúrkörhöz nem csatlakoztak. Szent Istvánnak tehát a pápa nem azért adta a koronát, mert megtérítette a pogány, vad, barbár fajtáját, hanem azért, mert csatlakoztak a Nyugat- Európában kialakult ,.királyság” intézményéhez. Azt pedig nem Szent István döntötte el, hogy csatlakozzanak, hanem az országgyűlés, amely őt „királynak "választotta, terjesztette Jel a pápához felszentelés végett. Miből világosan láthatjuk, hogy a nemzet választotta a nyugati intézményekhez való csatlakozást, —- de az ősi jogon gyakorolt uralkodást, ahogy azt a szabad király választó nemzet országgyűlése előírta az ősi alkotmány szemelőtt tartásával, amely szerint — minden hatalom a nemzet szabad akaratából fakadhat. Gondoljunk csak arra, hogy halála előtt Szent István arra kéri a nemzetet, hogy Jüggessze Jel az alkotmányos szabad királyválasztó jogát arra az időre, míg az Arpád-ház ki nem hal. Ez a szabad királyválasztó nemzet az alapja a Kárpát-medence népi társadalmának. Ebbe biztosítva van a legtisztább demokrácia. Magyar Jájtánk szabadságszerető, éppen ezért tiszteletben tartja mások szabadságát is. Mielőtt a nyugati királyság intézményéhez csatlakoztak volna, Szent István felosztja az országot tíz egyházkerületre. A z egyházkerületek élére magyar főpapokat helyez, de olyanokat, akik nemcsak nevükben, de származásukban is magyarok. És lerögzíti, hogy e tíz legnagyobb képviselőjét Rómának, csak a magyar országgyűlés terjesztheti fel felszentelés végett... A nyugati egyházzal elismerteti óhitünk kegyes szívű Istenanyjának, Boldogasszony Anyánknak tiszteletét és székesegyházat épít a nyugati egyház Istenanyjának, Szűz Máriának tiszteletére, akinek eddig nem volt hajléka a nyugati császárságban. Szűz Mária tisztelete, csak a XI. századfelé fejlődik ki — a magyarok segítségével. Ezzel megteremtik a magyarok a békét a két egyház között. Kelet-Európa és Délkelet-Európa népi társadalmai fölé nyugodt idők érkeznek. A két egyházfő elismeri és kinyilatkoztatja, hogy a magyarok az egységes keresztény egyház védőbástyái— tehát nem a nyugati kereszténység és nem a keleti kereszténység, hanem az egységes kereszténység védőbástyái. Ez a tett azonban már az országépítők érdemei, de akik minden törekvésük központjába az elődöktől örökölt törvényeket tették. Ez az országépítés pedig történt a 10—11. században. Európa kellős közepén a mai Németország, amely több Szabó Iván Nagy hajsza indult mostanában, úgy április elején, a szocialisták és liberálisok körében. Belekapaszkodtak Maczó Ágnes egy kijelentésébe, mert ő magyar-gyűlölőnek titulálta Rákosi- Róth Manót. Előálltak a követelésekkel: a Kisgazdapárt vonja vissza az ötgyermekes magyar asszony országgyűlési alelnöki megbizatását, akinek szerintük még az országgyűlésben sincs helye, tehát mondjon le képviselői mandátumáról is. A Kisgazdapárt elnöke nagyon ügyesen vágott vissza, kijelentvén, hogy Maczó Ágnes nem követett el antiszemitizmust, és esze ágában sincs visszahívni posztjáról. A Keresztény Demokrata Párt is a védelem álláspontjára helyezkedett. A Magyar Demokrata Fórum és a Fidesz eddig még — tudomásom szerint — hallgatott. De nem úgy a Magyar Demokrata Néppárt, amely a Magyar Demokrata Fórumból vált ki. Előbb Jeszenszky, Antall sógora szólott és ítélte el az antiszemitizmus új jelenségét, majd pár nap múlva maga a pártelnök, Szabó Iván tette ezt nagyon ízléstelenül. Aznap adott hírt a televízió Benjamin Nyetanjahu izraeli miniszterelnök nyilatkozatáról, amiben az illető nagy szenvedélyességgel és erős gesztikulációkkal jelentette ki, hogy tovább építik a lakótelepet Jeruzsálemben. Szabó Iván is hasonlóan emelt hangerővel ítélte el az antiszemitizmus újabb „megnyilvánulását” és magából kikelve kijelentette, hogy akár mezítláb is elfogják taposni a hamu alatt lapuló antiszemitizmus parazsát. A kormánypártiak önfeledten tapsoltak és egymás után dicsérték Szabó Iván állásfoglalását és biztosították támogatásukról. Noná, majd nem! Merthogy Szabó Iván javasolta azt is, hogy együttesen kell az efféle jelenségekkel szemben fellépni. Nos, hát hogy állunk ezzel az üggyel a józan ész fényénél? Igaz, hogy Maczó Ágnes Róth Manónak nevezte Rákosit és a tetejében magyargyűlölőnek is. De vajon nem felelt meg a valóságnak az, hogy Rákosi magyargyűlölő volt? Hiszen az egész politikai szereplését ez jellemezte. Sehol ilyen kegyetlen nem volt az ún. népidemokratikus rendszer, mint Magyarországon! Ennyire nemzetellenes sem! Sőt, a többi, ún. testvérországban szinte sovinisztikus irányzaturalkodott a hivatalos internacionalizmus színei alatt... Jónéhány évvel hercegségből állt valamikor, csak a 19. században érte el mai formáját Bismarck kancellár alatt, aki egyesítette a nagyhercegségeket, amelyek valójában hasonlóak voltak a 9—10. századbeli magyar törzsszövetségekkel. — Bismarckot ,, vaskezű kancellárnak "nevezi el a történelem, a magyar országépítőt, Szent István királyt pedig „véreskezű szentnek ". Szent István nem a mai formájában ismert koronát kapta Szilveszter pápától, hanem csak annak Jelét. Tehát azt nem ajánlhatta fel Szűz Máriának. Ott két korona van összeforrasztva. A két koronát eggyé majd csak Szent István késői utódja, Szent László f orrasztatja. Az egyik fele — amelyik a homlokát éri — az Árpádok családi értékéből való, az a Dukál János-féle, valójában az ősi szittya királyság koronája. Innen való az Alkotmány, a Törvény őre, az uralkodói pálca vagy jogar is. Szent István az uralkodói pálcát, a törvények őrét, vagyis a jogart megtartja. Tehát az ősi törvények alapján uralkodik... És azért sem ajánlhatta fel a magyar koronát Szűz Máriának, mert mint az előbbiekben mondottam, a Nyugati Egyház Istenanyjának kultusza csak ezelőtt Fekete Sándor író-újságíró írta le, hogy valamikor az ötvenes években, tehát a magyarországi kommunizmus delelőjén egyszer Rákosi magához hivatta őt, aki akkoriban a központi pártlapnál, a Szabad Népnél dolgozott. Hosszas csevegés közben Rákosi egyszercsak föltette a kérdést: Tudja-e Fekete elvtárs, hogy a tanácsköztársaságban miért volt Garbai Sándor, a nemzsidó az elnök? Persze, hogy Fekete elvtárs nem tudta, Rákosi elvtárs viszont tudta, és meg is mondta: Azért, hogy szombaton is legyen valaki, aki aláírja a halálos ítéleteket. Majd így folytatta Rákosi: Magára, mint nemzsidóra is azért van szükségünk, hogy szombaton Ls megírja a szükséges cikkeket. Ez nyílt vallomás volt a zsidók és nemzsidók közötti viszonyról egy illetékes szájából. Nos, ez egy kis részlet, ám a Rákosi-, Gerő-, Révai-, Farkascsoport politikáját mi a tényekből megtudtuk, meg tudjuk ítélni. Olyan szörnyű terroruralom volt ez, hogy szükségszerű volt a robbanás 1956-ban. És nekünk nemcsak dicsőséget hozott, de 25.000 halottat és 200.000 menekültet is. Nagy árat fizettünk mi, történelmi jelentőségű tettünkért; csak az a baj, hogy érdemeink után nem jött a jutalom a nagypolitika részéről. Igaz, a szellem nagyjai világszerte hódoltak nemzetünk előtt. És a jelenlegi „nagyok” ott a magyar országgyűlésen tudnak-e logikusan gondolkodni? Gondolnak-e arra, hogy minden jelenségnek megvan a maga kiváltó oka?! így az antiszemitizmusnak is. Mert volt és van antiszemitizmus nálunk is, és az egész világon is, ahol zsidók élnek... Mert 56-ot említettük az előbb: Boldoczki János, az 56-os moszkvai nagykövet, szovjet kérésre véleményt adott — írásban — az események okairól és megállapítja: a Rákosi-kormányban a miniszterek nagyszámban zsidók voltak, és ahol nem, ott a miniszterhelyettes volt zsidó, akinek a kezében volt a hatalom valójákésőbb, a II.—12. században fejlődik ki. Szent László azért dolgoztatja, ötvöz te ti egybe a két egyházi jelentőségű koronát, hogy szimbolizálja vele az egységes kereszténységet; tehát nem keleti és nyugati, hanem egységes kereszténységet. Azért van csend és békés fejlődés Kelet- és Délkelet-Európában az Árpádok utódai, valamint Mátyás király, a Hunyadiak alatt. Napjainkban ismét a Kelet—Nyugat közötti harc tombol a látható, fellobbanó harcokban. Olyan képet látunk a térségben, mint egykor a honfoglalók láttak. Az egységes kereszténység romokban és a megsemmisülés felé közeledik. Sorainkban olyan szellemiségű úszítók járnak, akik idegenek azzal a térséggel, de a keresztény Európával szemben is. Meggyőződésünk, hogy a magyar honfoglalók és a magyar országépítők által mutatott út az egyetlen út, amely kivezetheti a végő összeolmásfelé vezető úton nemcsak a térség, de az egész euróai társadalmat. Én személyszerűleg így — ahogy elmondottam — értékelem napjainkban a honfoglalás tényét. Köszönöm türelmüket. ban. De nagyjából nem változott a helyzet Kádár—Aczél idejében sem. És itt kapcsolódunk a mához. Most a Maczó-ügy kapcsán — elnézést kérünk a fölületes szóhasználatért — egyik „honatya” arra utalt, hogy 90 után is félő volt, hogy fölszinre kerül valami erőteljes antiszemitizmus... De hogy mégsem, annak oka a magyar józanságban keresendő. Ezt mi mondjuk. Most pedig itt vagyunk egy nagyon lényeges pontnál: Csak antiszemitizmus van Magyarországon? Csak a magyarság körében van kirekesztő hajlam, faji gyűlölködés? Tehát még mindig érvényes a megbélyegzés, hogy mi vagyunk a bűnös nemzet és a zsidók pedig született demokraták? Az egyik oldalon vannak az ostorozandó hibák, a másik oldal hibáira még csak utalni sem szabad, a legóvatosabb megfogalmazásban sem. Nos, ez a valódi fajelmélet... No persze mi sem vagyunk szentek, mi sem vagyunk hibátlanok. De rosszabbak sem, mint más nemzet. Sőt! Németh László, aki nem, nevezhető fajgyűlölőnek, bár sok támadás érte, mert éppen tárgyilagos volt mindkét irányban — annak idején a háború alatt az országot járván jóleső érzéssel megállapította, hogy a magyarok között sokkal kisebb a gyűlölködés, mint a nemzetiségiek körében. És a legújabb időkben? Ki esett nagyobb túlzásba? Mert gyaláztuk-e mi a zsidóságot, amikor Landeszman azt állította rólunk, hogy mi csak a bőgatya és fütyülős pálinka előállítására vagyunk képesek? A keresztény templomokban éneklik Dávid zsoltárait, nem gondolván arra, hogy Mózes megölt egy egyiptomit, mert az megütött egu zsidót. Vagy bántottuk-e a hatágú csillag méltóságát, amikor egyesek a Magyar Szentkoronát svájci sapkához hasonlították? Annak idején hangoztatták a kritika és önkritika jelszavát. Nem ártana már egyszer alkalmazni is — a kétoldalúság jegyében. Az igazság és a béke érdekében. Dr. Komáromi Szilveszter FIGYELEM A SZITTYÁKÉRT VILÁGHÁLÓZAT HONLAPJA ELÉRHETŐ A KÖVETKEZŐ CÍMEN: http://wcb.cetlink.net/~sziUya/ A SZITTYÁKÉRT DRÓTPOSTA ( email) LEVELEZÉSI CÍME: szittya@cetlink.net Kérjük kedves olvasóinkat akik számitógéppel és cmailel rendelkeznek ________küldjék be cimükct a SZITTYÁKÉRT cmailrc. szoclibis megdicsőülése
