Szittyakürt, 1997 (36. évfolyam, 2-5. szám)

1997-05-01 / 3. szám

10. oldal

«imAKOfcT

1997. május—június

(membrana virginalis), amely valóban kicsi holdkaréj alakú, a szüzesség bizonyítéka, mivel ennek elszakadása nélkül közösülés lehetetlen, mert a szeméremnyílást majdnem teljesen elzárja.

Tudvalévő pedig, hogy a görög mitológiában a Hold szűz-istennője Artemis (a rómaiaknál Diana) volt. Márpedig őt fején a magyar leányokéval teljesen azonos alakú diadémmal, azaz tehát pártával ábrázolták volt. Ezt tehát a görögök és rómaiak a görög félsziget, illetve Itália fajunkbeli őslakóitól örökölték, csak azt nem tudták már, hogy mi köze van a holdkaréjnak a szüzességhez, ismét azért, mert a leigázott őslakók, akiktől ezt átvették, a titkos értelmét velük sohasem közölték. Görögül parthenos = szűz; de a görögök már azt sem tudták, e szó honnan származik, holott világos, hogy ez valamikor pártás, pártaviselő volt. A görögben e szó teljesen elszigetelten, rokonszavak nélkül áll, ahogy a nyelvekben az idegenből átvett szavak állanak. Holott a párta szónak a magyarban több rokonalakú és rokonértelmű mása is van. Ilyenek: part, pártázat, párkány, perem, de jelenti a párta szó maga is valami kiálló szélét. Amiből következik, hogy valamikor a szűzhártya magyar neve párta is lehetett. (Megjegyzem, hogy avar szócsoportunk szerint párta ugyanaz, mint kőrös szócsoport szerint hárta, hártya.) És a valóságban is a szűzhártya egy kis perem, vagy pártázat, amely egy nyílást szegélyez. De ezenkívül a párta-fejdísz is a leány fején valóságos pártázat, párkány, perem-ként áll. Mindebből tehát világosan következik, hogy a párta szó nyelvünk ősi szerves része.

A görögöknél és rómaiaknál a párta két korongja már teljesen hiányzik, teljesen feledésbe ment, míg fölső szélén a gyöngysor néha még előfordul, de ennek értelméről már semmit sem tudtak, holott a magyar nép ennek — tikos — értelmét máig is tudja. E gyöngysor elsősorban is a harmatot jelképezi. Ezenkívül sok népi hagyományunk a harmatot a Holddal is kapcsolatba hozza, aminek természetes oka az, hogy borús éjszakákon harmat nincsen és a Hold sem látható, derűs éjszakákon van harmat és látható a Hold. De a harmat: nedvesség is, és így a nedvességet is jelképezi. A női nemi rész és így természetesen a szűzhártya is mindig kissé nedves. A harmat reggelenként a növényeknek különösen a levelein, éspedig nagyobb csöppekben mindig ezek fölfelé álló szélein, rezgő gyöngyszemként van, ahonnan azonban ezek a legkisebb érintésre lehullanak. Ugyanígy pedig a leány is, ha nem tud magára vigyázni, szüzességét igen könnyel elveszíti. A harmat pedig valóban az érintetlenség jelképe is, amiértis nyelvünkben ma is a „harmatos” szavunknak „érintetlen”, azaz tehát „szűzi” értelme is van. Erről szól a népdal is:

Harmatos a babám pártája széle, leverem én minden csöppjét estére.

Ezt esküvők napján dalolták, de: sohasem a vőlegény maga, ami hiszen nem lett volna szép, hanem barátai, az ő nevében, mókázgatva. Esküvője napján a nő pártáját utoljára viselte, azután soha többé, hanem csak a főkötőt.

Hajnalban, különösen rózsák szirmai fölső szélén, mivel ezek itt hülnek le éjjel a leginkább, vannak a legnagyobb harmatcsöppek, míg a szirom, avagy a levelek fölületén is vannak, se sokkal kisebbek. Ugyanígy például Kalotaszegen napjainkig is a párta fölső szélére nagyobb gyöngyszemet varrtak, fölületére pedig aprókat.

Ámde: a harmatot így megfigyelni, s aztán ezt a szüzességgel, érintetlenséggel és a pártával így kapcsolatba hozni, mindezt a pártán ki is fejezni csak igen finom, költői lelkületű emberek tehették. Durva emberek ilyesmit észre sem vesznek, ilyesmi iránt érzékük nincsen és költészetük, ha van is, ez is csak durva, véres és borzalmas dolgokat fejez ki, amelyek nélkül számukra semme sem volna: érdekes. De még több lelki finomság kellett ahhoz, hogy mindez csak TITKOS maradjon, amiről csak titkosan, suttogva szólották egymásnak olyanok, akik egymással meghitt bizalomban voltak.

Viszont bizonyos még az is, hogy mindez így nem alakulhatott ki sem századok, de még ezredév alatt sem, hanem csakis igen sok ezredév alatt; aminthogy ezért találjuk meg ennek nyomait már a görögöknél is, de már megértetlenül, aminthogy a görögök már sem a partenosz szó értelmét, sem a pártáét, azaz a diadémét már nem tudták, amiértis asszonyok fejére is alkalmazták, s még kevésbé volt tudomásunk a párta kerek korongocskáiról, avagy csillagairól, avagy a párta gyöngyeinek értelméről.

Mindezekről művemben még igen sok mást is elmondok, amit itt kihagytam, valamint elhagyom a népmeséinkben még igen sokat szereplő azon indítékról, hogy a lány testén lévő titkos jelek „két aranycsillag és egy ezüstholdacska”, de hogy erről még az is mondva, hogy „két füle mögött van a két aranycsillag és homlokán az ezüsthold”, ami tehát már a pártára vonatkozik. Különösen a pártáról, az annak fölső szélére, a gyöngyök mögé alkalmazott búzakalászok értelméről is volna még sok-sok elmondani valóm...”

* * *

Adhat-e a világ minden aranya nagyobb dicsőséget egy leánynak e pártás, harmatos életnél, mely Isten áldásának befogadására, vállalására készíti fel? S lehet-e nagyobb dicsősége egy fiatalembernek, mint ezt a szépséget ápolni, megőrizni, s álmait majd ennek tudatában beteljesíteni? Az ilyen magyar lelkülettel várt áldásról tudják szülei, hogy valójában királyi gyermek, s életét eszerint éli majd...”

Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

Kedves Olvasónk! Szives figyelmébe kívánjuk ajánlani a Szittyakürt c. lapunkat. Kérjük, szíveskedjék előfizetni lapunkra csupán 25 dollár s ezzel támogatni a nemzeti emigráció egyik legmagyarabb havilapját a Szillyakürtöt. Magyar testvéri szeretettel a Szittykürt kiadóhivatala

ELŐFIZETÉSI SZELVÉNY

HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM P. O. Box 35245, Puritas Station, Cleveland, Ohio 44135, U.S.A.

Kérjük a szelvényt nyomtatott betűkkel kitölteni.

Kérem a SZITTYA KÜRTc. lapot.

Mellékelten küldök

.......................

dollárt a lap egyévi előfizetésére.

(Külföldi előfizetést kérjük US dollárban befizetni)

Név:

Házszám, utca (P. O. Box): ............................................

Város, állam: .................................................... Zip Code:

A Magyarságtudományi Intézet

megalakulása és célkitűzései

Napjainkban már nyílt titok, hogy a nyugati sajtó népünk történelmével, nyelvével kapcsolatban a hivatalos magyar közegek szándékos elhallgatásait, ferdítéseit fogadta el, s ezek szerint értékeli műveltségünket a mai napig is. Számos Nyugatra menekült magyar ezért fogott tollat, vált nyelvésszé, történészszé, hogy a Nyugat ezen téves szemléletében változást idézhessen elő, s műveltségünket a valóságnak megfelelő tények tükrében szemlélhessék. A szinte embertelen nehézségekkel küzdő nyugati magyar sajtó ezeknek az írásoknak lehetőségei szerint helyet is adott.

Hazánkban a tudomány elkötelezett munkásainak eredményei szaklapokban helyet kaptak, de ezek az eredmények soha, vagy talán igen elvétve kerültek iskolás könyveinkbe, vagy a népszerű sajtóba, s így a magyarság össztudásának soha nem válhattak részeivé. Az eltagadott történelem nemzeti öntudatunknak, s helyes nemzeti önértékelésünknek a sírásója volt, melynek végső eredménye a nemzeti lélek élniakarásának elsorvadása, s ezzel egyidőben a szaporodás végzetes csökkenése. Nemzeti fenntartó erőnk a nyelv oly hihetetlen romláson esett át, hogy nemzetünk legelkötelezettebb munkásai is sokszor már az idegen szót kifejezőbbnek érzik a magyarnál; fel kell eszmélnünk arra, hogy minél kielégítőbbnek tűnik valaki szemében az idegen kifejezés, annál nagyobb csorbát szenvedett magyarsága anélkül, hogy ennek tudatára ébredt volna.

Magyarságtudományi Intézetünk falak nélküli intézet. Azzal a céllal indult 1996-ban, hogy a magyarsággal kapcsolatos, köztudatba el nem jutó történelmi, régészeti, nyelvi, néprajzi eredményeket felkutassa, s Magyarságtudományi Értesítője lapjain közkinccsé tegye magyar és angol nyelven. A tudomány és a magyarság minden tagja közötti összekötő kapocs szerepét vállaltuk az Igazság nevében. Az Intézet alanti alapokmánya célkitűzéseinket tartalmazza, így ezekre most nem térek ki. Az Intézetnek mindenki tagja lehet, aki a magyar tudáskincs gyarapításán fáradozik, s kutatásai eddig ismeretlen, de alaposan adatolt tényeket tud népünk elé tárni magyar műveltségünk egy-egy ágából. Az első két szám példaként mutatja be, hogy milyen írásokat várunk: lehet száraz felsorolás, lehet egy most gyűjtött ősi ima, vagy ballada, egy eddig nem látott magyar sírfelirat, egy közmondás, stb. Sok a gyűjtendő anyag Magyarországon, ahol igen gyakran csak római-kori emlékek kapnak nyilvánosságot, s számos kis helytörténeti múzeum igen fontos anayaga soha nem válik közkinccsé. Nyugat- Európában soha nem gyűjtötték, rendszerezték szakembereink az ősi magyar emlékekeket. Most, amikor az „Európába” vándorlás napjait éljük, tudnunk kell, hogy mi vagyunk Európa; tárgyi és nyelvi emlékeink Európa legősibb korszakaiban is megtalálhatók. Itt szólni szeretnék a nyugat-európai nyugdíjasokhoz: szabad idejükben látogassanak el lakóhelyük történelmi társaságához, nézzenek be a templomok, könyvtárak irattáraiba, kutassák fel magyar jelenlétünk emlékeit, a Hét Vezér Kárpát-medencébe érkezését messze megelőző időkből is, s hozzák napvilágra ezeket a tényeket. A kutatási eredményeket akár egyszerű papíron, ceruzával, kézzel írva is örömmel fogadjuk. A lényeg: a közöltek alaposan adatolt tények legyenek. Várjuk fiataljaink híradásait: a nyári szünidő időt adhat a kutatásra!

Intézetünk politikával nem foglalkozik.

Kérünk mindenkit, hogy munkánkat támogassák tehetségük és tudásuk szerint, cím:

Magyarságtudományi Intézet

103 North Street, P. O. Box 999, Silver Lake, WI 53170, USA.

* * *

A Magyarságtudományi Intézet Alapokmánya

NÉV: A Magyarságáuloiminyi Intézet (a továbbiakban MI) neve magában foglalja alapéléként a következőket:

1. Mint Magyarságtudománnyal foglalkozó szerv szigorúan csak a magyarsággal kapcsolatos

ismeretek feltárását igyekszik előmozdítani cs közkineesé tenni különböző tudományágak keretén belül, mint az embertan, régészet, szellemi és tárgyi néprajz, zene. történelem és az ehhez kapcsolódó társtudományok.

2. Az Intézet szó kifejezi azt az irányelvet, hogy minden résztvevője tevőlegesen és minden

erejével a haza javát szolgálja.

CÉL:

1. Rövid távú cél: kárpátmedencei ősmultunk tényének és bizonyítékainak a tudatosítása

2. Hosszú Iává cél: folyamatos adatgyűjtés, elsősorban a Kárpátmedence területén, másodsorban

az innen kisugárzó volt szálláslerületeken; ez utóbbiakat így is tárgyalja

ALAPELV:

1. A magyar történelem igaz ábrázolása forrásmunkák alapján:

a. európai ósnép voltunk bizonyítékai

b. Kárpátmedencén kívüli szálláshelyeink

2. Kárpátmedencén kívüli magyar történelmi munkák fellellározása és tudatosítása.

a. Ilyen például a vatikáni levéltár kárpátmedencei iratai

b. a kommunista kormány által kiárusított történelmi adattárunk

3. A magyarországi szakirodalom magyar ősmulltal kapcsolatos feltárásainak népszerűsítése.

4. Nyugati szakemberek magyar történelemmel, ősmulltal kapcsolatos kutatásainak magyarra való

fordítása, s ezeknek a magyar történelem keretében való vizsgálata.

5. Uj, független gondolkodású szakemberek kincvelése

6. Az eredmények kiadása időszakos hivatalos értesítőben magyar és angol nyelven Ezeket az

eredményeket az Interneten is elérhetővé tesszük magyar és angol nyelven.

7. Az Értesítő magyar szövegében kizárólagosan csak magyar szavakat használunk. Nem magyar

szavakat csak idegen szöveg fordításának érzékeltetésére használunk. Átmenetileg századunk olyan műszaki elnevezéseit is idegen szóval fejezzük ki abban az esetben, ha eddig még magyar megfelelő nem állna rendelkezésünkre.

8. Uj fogalmakat fedő magyar szavakat beterjesztjük a Magyar Tudományos Akadémiához7

elfogadás végett. A MTA nemleges válasza, illetve hallgatása esetén ezen magyar szavakat az Akadémiától független nyelvészek elé terjesztjük megbeszélés és elfogadás céljából. Az eredményeket Értesítőnkben közöljük.

Az Eg áldja mindannyiunk munkáját.

OT'OÚS 0 f-o , -jT a --héZy.r.

3 AÁáSo 0 (<v> G yzvZséfiy ű? £

y o *J o o-^o

„CSAKIS EGY MAGYAR SZELLEMŰ, MAGYAR HITÜ ÉS MAGYAR LELKŰ IFJÜSÁG TUD MAGYAR JÖVŐT TEREMTENI.”