Szittyakürt, 1994 (33. évfolyam, 7. szám)
1994-10-01 / 7. szám
1994. október—november ttlTtVAKOftT 3. oldal A hazugságra épített hatalom Az amerikai magyarság számára sokszor érthetetlen, hogy miért nem tudja győzelemre vinni a maga igazát, miért nem tud eredményeket elérni azokkal szemben, akik nyilvánvalóan hazudnak és félrevezetik a jóhiszemű embereket és amerikai politikusokat. A titok magyarázata a félreinformálásban van. 1848 óta „szövetségesünk” Ausztria mindent elkövetett a magyarság ellen, hogy letörje a magyar szabadságvágyat és függetlenségi mozgalmat. A Habsburgok több pénzt fordítottak a magyarság befeketítésére és gyalázására, mint saját jóhírük megóvására. Ők írták meg a magyarság származását, a magyarság történelmét, ők tájékoztatták a világot arról, hogy a magyarok elnyomják a nemzetiségeket és igazán ők vetették meg az átkozott trianoni békediktátum alapjait, az általuk össze hazudott és megteremtett és a győzők és ellenségeink által felhasznált „dokumentumokkal”. Tévedés azt hinni, hogy a határokat meghúzó győztesek nem ismerték a Kárpát-medence népeinek helyzetét és történelmét. Ismertek mindent, de az általuk kapott tájékoztatás és „tények” alapján ismerték a helyzetet. A Habsburg hazugság-propaganda elérte célját: Magyarország összroppanását, de az összeomló Magyarország maga alá temette a széjjelhulló Monarchiát is. A második világháború után ugyanazokra a „tényekre” építették rá a párizsi békediktátumot és ismételten megbüntették azt az országot, amely soha nem akarta másokét és csak a saját területét próbálta békés úton visszaszerezni. Minket kiáltottak ki „a náciknál is nácibb nemzetnek”, akik következetesen elutasítottuk Hitler követeléseit, akik lengyel katonák tízezreinek életét mentettük meg, akik emberségesen harcoltuk végig a második világháborút, akik 1944. március 19-ig kívül tartottuk a német hadsereget Magyarország határain, akik még „a legnácibb időkben is” 300 ezer zsidó életét mentettük meg. A zsidókat majdnem teljesen kiirtó románok, szlovákok és horvátok valamüyen formában újra a győztesek közé kerültek és jutalmakat kaptak. Rajtunk magyarokon nagyobb bosszút álltak a kommunisták, mint bármely nemzeten és miközben még a kommunizmus alatt is minden bennünket körülvevő nemzetiség nacionalista lett, belőlünk még azt a kis megmaradt magyar öntudatot is kiirtották az elnyomók, megszállók és gyilkosok. Miért mindig mi szenvedünk? Miért mindig mi veszítünk? Miért mindig minket büntetnek meg a világ nagyhatalmai? Ezekre a kérdésekre az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtárában tett látogatásom adja meg a választ. Kutatásokat folytattam a magyarságra vonatkozó irodalomban. Megdöbbentő tényekkel találkoztam. A Kongresszusi Könyvtár anyagának 97—98 százaléka (a magyarság történetére, eredményeire, viselkedésére vonatkozó anyag) magyarellenes forrásokból került be a Recordba. Számtalan példát hozhatnék fel arról, hogy a románok, szlovákok, horvátok, csehek, szerbek, oroszok, osztrákok, angolok, franciák adatai mit írnak a magyarokról. Ezek az adatok kerülnek az amerikai politikusok kezébe, amikor rólunk döntenek és ezeknek az adatoknak az alapján csak elítélni és büntetni lehet a magyart. A magyarság védelmére csak itt-ott találunk egy-két adatot. Ellenségeink kormányai és emigrációi millió és millió dollárt költenek a magyarellenes propagandára, miközben a két világháború közötti és azóta fennálló magyar kormányok semmit sem tettek a magyarság jóhírének megvédésére és az igazság ismertetésére. Ma sem tesznek semmit. Ezért veszítjük el a békét a háborúk után és ezért nem mozdítja senki sem, még a kisujját sem, a magyar érdekekért. 1979-ben, az Egyesült Államok szenátusának pénzügyi bizottsága előtt tartott előadást a szovjet által megszállt országok helyzetéről Dr. Nicholas román professzor, akiről kiderítettük, hogy a Securitate ügynöke volt és azelőtt a Vasgárda tagja. A „pénzügyi jelentésben” olvassuk, hogy 2500 évvel ezelőtt románok éltek a Nyeszter és a Tisza között egészen a Fekete-tengerig, és ők alkották ott az első állandó civilizációt. Ennek a területnek a keleti részét vették el tőlük a magyarok 1400 év múlva. Ez a terület Ősrománia történelmi és jogfolytonossági alapon. A pénzügyi jelentésből megtudjuk, hogy „Magyarország a népek börtöne volt, akárcsak a Szovjetunió, ahol teljesen elnyomva éltek a többségben levő nemzetiségek”. A pénzügyi jelentésből azt is megtudjuk, hogy a „második világháború alatt Magyarország erőszakkal szerzett meg magának jugoszláv területeket, elárulva a szerbeket és megszegve a szerbekkel aláírt szerződést; elvett területeket Csehszlovákiától és Kárpát-Ukrajnától és természetesen a nácik segítségével elvette az ősi román területnek, Erdélynek egy részét is a 2500 éve ott élő románoktól”. A román professzor bőségesen ontja a „történelmi adatokat” Ősromániára vonatkozóan. A 24 oldalas beszámolónak a legszomorúbb része az erdélyi bevonulással kapcsolatos: „a világon egyedülálló magyar kegyetlenkedésekre vonatkozik”. A professzornak a Congressusi Recordban szóról szóra leközölt adatai szerint az Erdélybe bevonuló magyar katonáknak, csendőröknek és egyéb fegyveres magyar alakulatoknak esküt kellett tenni arra, hogy „minden útjukba kerülő románt kiirtanak, minden román házat felgyújtanak, minden román kutat megmérgeznek és minden terhes román nőt gyermekével együtt elpusztítanak” (Dr. Traian Bunescu in Lupta Poporului, Bucuresti: Editura Politica, 1979, 205. oldal). Az amerikai politikusok elszömyülködve hallhatták a professzor úr „adatait” arról, hogy magyar katonák hogyan végeztek ki 20 ártatlan románt Trasnea faluban, Salaj megyében és hogyan gyújtották fel az egész falut és lőttek le mindenkit, aki elbújt és menekülni próbált. A román iskolamestert a templomi keresztre kötötték és ott hagyták lógni, amíg meg nem halt. A román pópát Costeát pedig a templom előtti oszlophoz kötötték és a katonák bajonettel szurkálták halálra. Huedin faluban, Cluj megyében Aurel Munteanu román pópát a magyar katonák rőzsékből rakott tűzön égették el. Ugyanott Vasile Popa román parasztot fejjel lefelé akasztották fel, mészkővel öntöttek le és így pusztították el. Muresenii de Camp faluban egész családokat végeztek ki a bevonuló magyar katonák, hogy elriasszák a lakosságot a fegyveres ellenállástól. Cluj városában a bevonuló magyar katonák sorra gyilkolták le a pópákat és a román vezetőket. Ip faluban magyar katonák 155 románt végeztek ki sortűzzel, köztük nőket és csecsemőket. Berlinben magyar katonák túszokat szedtek össze, összeterelték a lakosságot és ott végeztek ki közülük 10 románt. San Mihaiban a román hadseregből fegyvertelenül hazatérő román állampolgárokat mészároltak le a magyar hadsereg tagjai, feldarabolva őket és ott hagyva az utcán a véres csontokat. A szörnyűséges mese szerint több, mint 1000 román testvért gyilkoltak le a bevonuló magyar katonák, és több mint 7000 román testvért kínoztak meg a magyar börtönökben. Mindezek után a román professzor elmeséli, hogy a románok megvédték a németekkel szemben a Kedves Magyar Testvéreink, kedves Barátaink! Szíves tudomásukra hozzuk, hogy az idei, immár XXXIV. MAGYAR KONGRESSZUST, valamint az Árpád Akadémia XXIX. évi rendes közgyűlését 1994. november 24—27. között rendezzük meg Clevelandban a ,, Sheraton Cleveland City Centre Hotel” termeiben (777 St. Clair Avenue, Cleveland, Ohio 44114 — Tel.: (216) 771-7600). Erre a fontos Magyar Kongresszusra szeretettel hívjuk a bel- és külföldi magyar egyházak, intézmények és egyesületek kiküldöttjeit, a magyar sajtó munkatársait, valamint a magyar tudósokat, írókat és művészeket, hazai, közeli és távoli magyar testvéreinket. A májusi választások eredménye nyomán a hazai politikában bekövetkezett gyökeres változások új feladatok elé állítják a világban szétszóródott magyarságot. Az emigráció szerepe nem szűnhet meg, sőt felértékelődik és fokozott tevékenységet kíván mindannyiunktól. A nemzet döntését tiszteletben kell tartanunk, ám feszült figyelemmel kísérjük a fejleményeket és a kormány lépéseit, hogy azok milyen irányba, merre és meddig mennek! E gondolat jegyében hívjuk össze az idei Magyar Kongresszust. ♦ Budapest. — Szeptember utolsó hetében az Országgyűlés módosította az alkotmányt az önkormányzati törvények megváltoztatása által. Az ellenzék tiltakozásul kivonult a parlamentből és írásban kérte fel a köztársasági elnököt: ne írja alá az alkotmánymódosíló törvényt. ♦ Kolozsvár. — Az RMDSz a megkötendő magyarromán alapszerződéssel kapcsolatban leszögezte álláspontját, amely szerint annak „elengedhetetlen feltétele a belső önrendelkezési autonómia-jog elismerése”. Ezt a jogot nemzetközi garanciáknak is biztosítani kell. zsidókat és nem engedték, hogy elhurcolják őket román területről, nem úgy mint a magyarok, akik készséggel szolgáltatták ki a zsidókat a náciknak. A hazugság professzora még itt sem állt meg „pénzügyi jelentésével”, hanem kifejti, hogy a szovjet csapatok bevonulása után a magyarok beléptek a Kommunista Pártba és mint kommunisták próbálták tovább terrorizálni a románokat. A 24 oldalas pénzügyi beszámoló magyar ellenes hazugságok sorozata, szakjelentésnek álcázva. A jelentést az amerikai szenátus Pénzügyi Bizottsága minden kérdés nélkül, teljes egészében elfogadta és 24 oldalon keresztül közölte a Kongresszusi Rekordban. Ez a jelentés nagyszerű forrásmunka lesz majd azok számára, akik ismerni akarják az erdélyi helyzetet és a románok szenvedéseit a második világháború és a kommunizmus alatt. Ehhez hasonló 155 írást találtam a Kongresszusi Könyvtárban, pedig csak rövid két hetet tudtam ott tölteni. A titok azonban így is napvüágra került. Ellenségeink készítik elő a harmadik Trianont, amikor majd a Tiszáig ér újra Ősrománia, amikor majd jutalmat kapnak újra az emberi jogok védelmében folytatott kiállásukért és elszánt harcukért, éppen úgy, mint ahogy jutalmat kaptak az árulásukért, átállásokért és másokra rakott kegyetlenkedéseikért. A mai magyar kormány pedig azon dolgozik, hogy újra elismerje a hazugságokra épített határokat és hatalmakat, hogy elhallgattassa a magyar emigráció hangját és elfelejtesse az igazságot, hogy idegenek kezébe adja az ország vezetését és irányítását. Honveszejtő Göncz Árpád apánk pedig már arról nyilatkozgat Budapesten, hogy „a nemzetek ideje lejárt és nekünk bele kell illeszkedni a jövendőbe, az egy világba és a világmindenségbe”. Kárpátaljai Jeszenszky testvér pedig azt jelentette ki, hogy „ a magyar diplomáciának nagyon nehéz dolga van, mert a második világháború gyalázatát nem tudjuk lemosni a világ szemében”. Furcsa világban élünk, amikor nagyokat lehet hazudni az igazság nevében és azt lehet tényként beállítani a döntéseket hozók előtt, de az igazságot nem szabad kimondani. A helyzet nagyon reménytelennek látszik, mert a történelemben a banditák mindig a banditákkal szövetkeznek. Mégis van reménység, a Szentírás reménysége, amelyben azt mondotta az Úr: „Ha az ember fundámentum nélkül építi fel a házát, amikor majd jön az árvíz, a ház összeomlik és nagy lesz a benne lakók romlása”. A hazugságra épített hatalom maga alá temeti megteremtőit! így járt a Monarchia, így járt Németország, így járt a Szovjetunió, így járt Csehszlovákia, így járt Jugoszlávia, és így jár majd Ősrománia is hamarosan! BAKOS GYULA Kérjük, aki teheti, jöjjön el a Magyar Kongreszszusra és jelenlétével tanúsítsa igazunkat. Magyar testvéri köszöntéssel, Magyar Társaság Elnöksége 1450 Grace Avenue, Cleveland, Ohio 44107 Telefon: (216) 226-4089. Jézusom, légy irgalmas az elhunyt leikéhez Mély fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk mindazokkal. akik ismerték, szerették és tisztelték, hogy HÓKA MIHÁLY a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség alelnöke, a Magyar Október 23 Mozgalom társelnöke és a Magyar Szabadságpárt országos ügyvivője 1994. augusztus 20-án délután 3 órakor küzdelmes életének 65. évében (1929-1994) meghalt New Yorkban. Halálával egy rendkívüli nemzetszolgálatban eltöltött élet ért véget. Magához szólította Ot az Isten, megpihenni. Drága emlékét nagy szeretettel őrzi családja (felesége Erzsébet, leánya Erzsébet-Verona), testvérei: Ernő és családja (Beatriz, Veronika és Michelle), József és családja (Magdolna és Mónika), rokonai, barátai és hívei úgy Magyarországon, az USA-ban és szerte a nagyvilágban. Búcsúztató gyászmiséjét a New York-i Szent István rk. templomban tartjuk szeptember 10-én szombaton délelőtt 11 órakor. (Cím: 414 East 82nd Street, New York, NY) Temetését pedig egy arra később megjelölendő időben Galgahévízen (Magyarország) tartjuk, ahol ősei és szülei mellé tér majd meg közösségeink nagy halottja az ősi magyar földbe, közel négy évtizedes emigráns élet után. ADJ URAM ŰRÖK NYUGODALMAT NEKI, AZ ÖRÖK VILÁGOSSÁG FÉNYESKEDJEN NEKII Drága emlékét nemcsak mi, kortársai és tanítványai, de a sokat szenvedett magyar nép otthon étó legjobb fiai is örökké megőrzik. DRÁGA HALOTTUNK NYUGODJ BÉKÉBEN, Kivonatos közlés a Magyar Társaság kongresszusi meghívójából
