Szittyakürt, 1991 (30. évfolyam, 5-12. szám)
1991-12-01 / 12. szám
1991. december hó St ITTVAKÖfcT Nagysikerű szabadságharcos emlékünnepély Clevelandban Cleveland város magyarsága mindig vezető szerepet játszott az amerikai magyar életben. Itt alakultak meg az első magyar egyházak, itt születtek meg az első magyar egyesületek, innen indultak el a legnagyobb magyar megmozdulások éppen úgy, mint a legnagyobb magyar újságok. A clevelandi magyarságnak nemcsak a létszáma biztosított vezetőszerepet az elmúlt 100 esztendő magyar életében, de a clevelandi magyar lelkészek és vezetők mindig az összmagyarság érdekeit, céljait vagy fájdalmait képviselték. A második világháború után Clevelandban voltak a legkeményebb antikommunista magyarok, akik az otthoni rabszolgatartókkal semmiféle kapcsolatot nem voltak hajlandók kiépíteni. Az 1956-os szabadságharc alatt Clevelandban zajlottak le a legnagyobb magyar tüntetések és a híres Kossuthszobornál több mint 1000 clevelandi magyar férfi (öregamerikás és második világháborús menekült) jelentkezett önként harcolni a szovjet csapatok ellen a magyar szabadság védelmében. 1956 után is Clevelandban voltak a legnagyobb magyar tüntetések a lassan beszivárgó szovjet képviselők és magyar ügynökeik ellen. Itt alakultak meg az egész világra kiterjedő szabadságharcos szövetségek és innen indult világhódító útjára az 1956-os magyar szabadságharc történelmi kiáltása: „Mi magyar szabadságharcosok tovább harcolunk!” Cleveland magyarsága az 1956-os magyar szabadságharcra is méltóképpen emlékezett. Az ünnepélyt a clevelandi Egyesült Magyar Egyletek rendezték, minden magyar egyház és egyesület összefogásával a nyugat-oldali Szent Imre római katolikus egyházközség dísztermében. A nagyszámú közönség előtt Gattó Györgyi vezetésével a Mindszenty Kórus énekesei énekelték el az amerikai és a magyar Himnuszt, a magyar Himnuszt egész lelkes közönség együtt énekelte a Kórus tagjaival. Bevezető imát T. Balássy Géza, a helybeli egyház diakónusa mondott. A műsort özv. vitéz Haraszthy Miklósné Kapossy Kati, az Egyesült Magyar Egyletek elnöknője nyitotta meg, emlékezve az 1956-os magyar hősökre és mártírokra és azokra, akik az emigrációban életük utolsó percéig helytálltak. Egy perces felállással adóztak a közelmúltban elhunyt férjének, aki hűségesen szolgálta a magyarságot élete utolsó percéig. Ezután zeneszámokkal szerepelt Révy Gábor cserkész, a 14-es cserkészcsapat tagja. A zeneszám után Szedenits Jenő költő adta elő mély átéléssel erre az alkalomra írt megrázó versét „1956 éjszakáján” címmel. A versben a költő megrázóan emlékeztetett az 1956-os hősök és mártírok meggyalázására még a temetőkben is, ahová titokban lehetett virágokat vinni és a hősökért és mártírokért csak titokban lehetett imákat mondani. A megjelent közönség hosszas tapssal jutalmazta a kitűnő költőt és nagyszerű versét. A költeményt Gregora Zsolt cserkésztiszt zeneszáma követte. Az ünnepi beszédet főtiszteletű Dömötör Tibor, az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke és a Szabad Magyar Református Egyház püspöke mondotta. Megköszönte a clevelandi magyarságnak az elmúlt 35 esztendő alatt végzett kitűnő munkáját, különösen az 1956-os szabadságharc alatt önkéntes jelentkezéseket. Drámai szavakkal emlékezett vissza arra, hogy hogyan indult el 1956 nemzeti szabadságharca, hogyan bukott el az idegen túlerővel szemben a nemzet, majd a tanulságokat vonta le 1956 szabadságharcából: „1956 dicsőséges szabadságharcának legnagyobb csodája az volt, hogy egységes volt a magyar nemzet. Csak egységes nemzet képes csodákra és győzelmekre. 1956-ban nem volt vallási különbség, nem volt társadalmi különbség, nem volt érdekkülönbség. Mindenki ugyanazt akarta: a szabadságot, a függetlenséget és a magyarságot. Az emigrációban is csak akkor tudunk eredményeket elérni, ha egységesek maradunk és nem engedjük, hogy a magyarság ellenségei széjjelszakítsanak bennünket emigrálási időszakok, vallások vagy társadalmi különbségek szerint. Az ellenségeink azt akarják, hogy magyarok magyarok ellen harcoljanak, mert akkor ők elvégezhetik a magyarság megsemmisítésének gonosz munkáját.” A püspök emlékeztetett arra, hogy 1956. november 5-én Békésről elindult volna a magyar nemzeti hadsereg, hogy átlépje a trianoni határt és felszabadítsa Erdélyt és végetvessen magyar milliók lassú legyilkolásának és ezeréves magyar területek végleges elrablásának, de a szovjet hadsereg november 4-én beavatkozott és hasonlóan az 1849-es eseményekhez, szétverte a magyar szabadságot. Dömötör püspök idézte a Frankfurter Allgemeine Zeitung egyik legutóbbi vezércikkét, amelyben az író azt írja, hogy: „Furcsa nép ez a magyar. 1956-ban megrázta a világot, 1989-ben ledöntötte a vasfüggönyt és a berlini falat és még sem tud semmit kiharcolni a maga javára.” Figyelmeztette a mai magyar kormányt kötelességére: követelni nemzetközi fórumokon az elszakított magyar területek visszatérését az anyaországhoz. Beszéde végén Dömötör püspök és az egész közönség egy perces néma felállással áldozott 1956 hősei és mártírjai emlékének, majd a magyar szabadságharcoFt. Dömötör Tibor sok kiáltásával fejezte be beszédét: „Mi, magyar szabadságharcosok tovább harcolunk!” A nagyhatású és nagyjelentőségű beszédet hosszas tapssal köszönte meg a megjelent közönség. Az ünnepi beszéd után Gattó Györgyi énekelt, akit Peller Miklós kísért zongorán, majd Ft. Siklódy Sándor vezetésével a Mindszenty Kórus sze-Szedenits Jenő sort kitűnően vezette Dömötörffy Zsolt, az MHBK főtitkára. Cleveland magyarsága ezúttal is méltóképpen emlékezett 1956 szabadságharcára és példát adott a közömbösöknek, az érdek-magyaroknak és a semmivel sem törődőknek arról, hogyan kell hűnek maradni a nemzethez, a szabadsághoz, a magyarsághoz és az igazsághoz. Dr. Lelbach Antal: Egy újabb puccs lehetősége a Szovjetunióban! Az Orosz Federációban a politikai helyzet továbbra is zavaros. Az együttműködés Gorbacsov és Jelcin között mind jobban gyengül — de Jelcin viszonya a legközelebbi munkatársaival is megromlott. Egyesek elhagyták, mások pedig egymás között civakodnak. Jelcint a volt gazdasági minisztere Jevgenyiv Szaburov azzal vádolja, hogy nem képes stabilizálni az átmeneti időszakot, ami a régi szocialista szisztémából a piac gazdálkodásba vezet. Közben a gazdasági helyzet a tél közeledtével a rosszról a rosszabbra fordult. A nélkülözhetetlen javak hiánya bele értve az élelmezést és a fűtő anyagot úgy a városokban mint a falvakban kritikussá vált. Sok helyen már nem kapható se hús, se vaj, se cukor, és a feszültség a forr pontra jutott. A lakosságot nem érdekli a jelen gazdasági kísérlet, tehát a piac-gazdálkodásra való áttérés, a nép a túlélésért küzd. A federáción belül a forrongás jelei mutatkoznak. Az Orosz Köztársaság kiválása és önállóságának kikiáltása Jelcinnek tulajdonítható, aki ezzel a lépéssel biztosította hatalmi pozícióját. Jelenleg azon fáradozik, hogy minél több társországot kapcsoljon be a konföderációba és ezáltal gazdaságilag megerősödjön. Súlythelyez arra is, hogy az atombomba felett diszponáljon. Ezért szeretné Ukrajnát és Azerbaijdzsánt mint társ-államokat az Orosz Köztársasághoz csatolni. Az átszervezésben lévő Szovjet Köztársaságban a helyzet elég labilis, ami úgy Jelcin mint Gorbacsov pozícióját megrendítette. Jelenleg egy új felbukkanó személy a mind jobban növekedő munkanélküliek sorában széles körű támogatást élvezne. Sokan készek lennének csatlakozni egy olyan mozgalomhoz, amelyik a marxizmusból és a fasizmusból kovácsolódna össze. Az az ember, akit figyelemmel kell kísérni az Anatoli Sobchak, St. Pétervári polgármester, kinek múltja elég tiszta. Csak pár hónapig volt párttag, nem mint Jelcin, aki akár Gorbacsov 100%-ig szolgálták ki a régi rendszert. Sobchakot főleg az orosz fiatalság támogatja. Ő áll azok mögött, akik Gorbacsovot el szeretnék távolítani pozíciójából. A munkanélküliek között sok a katonatiszt és a KGB elemeinek százezrei, akik a katonai és ipari komplexumnak a magvát képezték, ami eddig a szovjet államnak a gerince volt. A viszonyok sokaknak elviselhetetlen. Kb. 200,000 tiszticsaládnak nincsen lakása, vannak, akik sátorokban laknak, amelyekhez egyhamar csatlakozni fognak a közép-kelet-európai és egyes szovjet köztársaságok leszerelésre váró állományai. Tavaszra egy új puccs kísérlet várható, ekkor azonban egy nagystílű és egy jól megszervezett államcsínyre számíthatunk — nem egy vérnélküli rendszerváltozásra. Ezen kívül számíthatunk egy nagy mohamedán konföderáció kibontakozására, ami Szovjet Középázsiát, Afghanistánt, Pakistánt, Iránt egyesítené, akikhez egy nap a kínában élő Xinjing térségben élő mohamedánok csatlakozása várható. Az Egyesült Államok félnek a Szovjetunió szétesésétől. Máris minden technikai és gazdasági segítséget felajánlottak Gorbacsovnak. Félnek a világegyensúly megváltozásától, ami egy nagy mohamedán közösséget alkotna — akiket a kínaiak látnának el fegyverrel. A Szovjetunió szétesése nagyban hozzájárulna Európa és az Egyesült Államok biztonságához, még akkor is ha a jelen kormányzat más véleményt képvisel. A nyugat most ügyes politikával kihasználhatná a kommunizmus feletti „győzelmét”, amit tulajdonképpen Berlinben, Budapesten, Varsóban, Prágában az utca népe vívott ki. Sajnos, akik vérüket ontották és most megérdemelnék a gazdasági segítséget, feledésbejutottak. A győzelem élvezői a demokrácia és a kapitalizmus előnyeit, tehát a szabadságot és a gazdasági előnyöket élvezik — de ezen vívmányoktól távol szeretnék tartani azon országokat, amelyek ezen győzelmet kivívták. A nyugat „új világrendje” egy globális egységet szeretne létrehozni, ami az egész vüágra kiterjedne és egybefoglalná a „big Business”-t, a szocialistákat, a környezet védőket, etc. Céljuk egy nemzetek feletti szuperhatalom megvalósítása, ami úgy a kapitalizmust mint a szocializmust egybeolvasztaná, melynek megvalósításával a világbéke biztosítva lenne. repelt nagy sikerrel. Záróimát Nt. Lukácsi László, a Nyugatoldali Evangélikus Egyház lelkésze mondott. A műsor befejezéseként a Mindszenty Kórus vezetésével a közönség elénekelte a Székely Himnuszt. A mű-
