Szittyakürt, 1991 (30. évfolyam, 5-12. szám)
1991-12-01 / 12. szám
1991. december hó «IttVAkÖRT 3. oldal A kormány és az 56-os forradalmárok találkozója! Csoportkép (balról): Nagy Imre, Dilinkó Gábor, Wittner Mária, Táki Jenő, dr. Fedor József, Pongrátz András, takarva: Benedikti Dániel, Arany Tibor, Gutay László, Gazdag Sándor, Kiss Rezső, Pongrátz Gergely, Solymosi János, Szalay Róbert, Lassang György, Kálmán Béla. Szlama Árpád, Bocskay József, Takács István, Balogh Ernő. Október 21-én Antall József miniszterelnök, a kormány MDF-es tagjai és 160 MDF-es képviselő, Kónya Imre frakcióvezető és Vizy Béla 56-os forradalmi képviselő javaslatára vendégül látták a képviselőházban Pongrátz Gergelyt és 22 olyan forradalmárt, akik 1956-ban elsők között kapcsolódtak be a fegyveres harcokba, és közü-Antali miniszterelnök úr válaszbeszédében elismerését fejezte ki a forradalom résztvevőinek és felszólította Pongrátz Gergelyt, hogy a méltatlanul mellőzött katonák neveit soron kívül juttassa el hozzá. Ezután ismertette az MDF hároméves küzdelmét a kommunista rendszer felszámolására, aminek során időnként válságos helyzetek zött, ami a késő estébe nyúlt. Jóleső érzés volt, hogy a képviselők döntő többsége, főleg a fiatalok elvben teljesen egyetértettek a forradalmárok által felvetett kérdésekkel. Különösen meghitt beszélgetés alakult ki a Miniszterelnök úr és Balogh Ernő az Amerikai Magyar Szövetség elnökhelyettese, Bocskay József az Igazolt Pongrátz Gergely Kéry Kálmán vezérezredessel a forradalmár katonák előléptetéséről tárgyal Tóth Béla a Szittyakürt egyik alapítója beszél a képviselők és kormánytagok előtt Szabadságharcos Világszövetség elnöke, valamint Gutay László atomfizikus és Kiss Rezső a franciaországi emigráció egyik vezetője között. Jó lenne, ha a képviselők gyakrabban találkoznának a forradalom idős harcosaival, mert az ilyen találkozások az érzelmi feltöltődésen túl az élettapasztalatokból származó tanácsok átadására is lehetőséget adnának. Nagy Imre Corvin gárdista Antall József miniszterelnök és Kónya Imre Nagy Imre és Kiss Rezső A Miniszterelnök Balogh Ernővel MDF parlamenti frakcióvezető a fogadáson. a Miniszterelnökkel. és Bocskay Józseffel. lük többen 35 éve az emigráció jelentős vezetői. Pongrátz Gergely egyenként mutatta be bajtársait, néhány mondattal ismertetve a forradalom alatti cselekedeteiket. A megdöbbenés moraja futott végig a termen, amikor Gazdag Sándort mutatta be, akit az oroszok agyonlőttek, és miután halottnak vélték a többi agyonlőtt forradalmár között hagyták. Gazdag Sándor azonban nem halt meg, magához tért és az éjszaka leple alatt egy közeli kórházba vonszolta magát, és így életben maradt. De hasonló megdöbbenés és spontán taps fogadta Wittner Mária és Szlama Árpád bemutatását, akik 13 illetve 15 éves büntetésüket az utolsó napig letöltötték Kádár börtönében. is kialakultak. Ilyen válságos helyzet alakult ki 1989. október 22-én, amikor a Munkásőrség még fegyverben volt és a másnapi felvonulás az összetűzés veszélyével fenyegetett. Ekkor az MDF országos elnöksége összeült és Szalay Róbertét bízta meg a nehéz feladattal, aki néhány tucat MDF-es taggal mesteri módon oldotta meg a Munkásőrség október 23-án déli 12 óráig történő lefegyverzését. Befejezésül a Miniszterelnök elmondta, hogy a kormány az ellenzék minden gáncsoskodása ellenére következetesen törekszik, hogy 1956 szellemében, hazánkban minél előbb megvalósuljon az igazi, minden szintre kiterjedő rendszerváltás. Ezután kötetlen beszélgetés alakult ki a képviselők és forradalmárok kö-Gorbacsov elítéli az ’56-os szovjet beavatkozást A nemzetközi jog megsértéseként, megengedhetetlen akcióként értékeli és a leghatározottabban elítéli az 1956-os magyarországi szovjet beavatkozást Mihail Gorbacsov és a Szovjetunió egész vezetése — jelentette ki kedden, Moszkvában megtartott sajtóértekezletén Andrej Gracsov elnöki szóvivő. Az 1985 áprilisában megkezdett új szovjet külpolitika kizárja a hasonló lépések megismétlődését — szögezte le, s hozzátette: ez a nézet nem új, aligha számított bárki is másfajta véleményre a Szovjetunió mai vezetőitől. Antall József miniszterelnök a hírrel kapcsolatban kifejtette: a magyar-szovjet kétoldalú tárgyalásokon magyar részről többször felvetették, hogy a Szovjetunió értékelje át eddigi állásfoglalását az 1956-os forradalomról és szabadságharcról. A magyar kormányfő örömmel üdvözli azt a tényt, hogy a Szovjetunióban az idén bekövetkezett események után szovjet részről lehetővé válik az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc legmagasabb szintű hivatalos elismerése.