Szittyakürt, 1991 (30. évfolyam, 5-12. szám)
1991-12-01 / 12. szám
XXX. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM — 1991. DECEMBER HÓ Ára: 1.25 US dollár. Magyarországi terjesztői ár 30 Forint. A KÁRPÁTOKTUL LE AZ AL-DUNÁIG EGY BŐSZ ÜVÖLTÉS, EGY VAD ZIVATAR’ SZÉTSZÓRT HAJÁVAL, VÉRES HOMLOKÁVAL ÁLL A VIHARBAN MAGA A MAGYAR. (Petőfi) «Itt VAKOM A HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM LAPJA AZ 1956-OS FORRADALMÁROK ÉS SZABADSÁGHARCOSOK KÖVETELÉSE 1. Követeljük Magyarország tönkretételéért felelős politika, gazdasági, szellemi vezetők felelősségre vonását! 2. Feleljenek tetteikért a kommunista hatalom hírhedt tagjai, akik bizonyítottan gyilkosságokban, népirtásban vettek részt! 3. Követeljük a magyar népet még ma is elnyomó bírók és ügyészek helyére magyar szellemű igazságügyi apparátus létrehozását! 4. Követeljük a honvédségnél, a rendőrségnél a lejáratódott, megbízhatatlan elemek helyére a magyar néphez hű parancsnokok kinevezését! 5. Követeljük: a toldozott-foltozott sztálini eredetű Alkotmány eltörlését és helyette új magyar Alkotmányt! 6. Igaz magyar történetírást! 7. Felelős, tárgyilagos magyar sajtót! Távozzanak a diktatúra agitátorai a rádiótól, a televíziótól, az újságoktól! 8. Követeljük a régi rendszer elnyomását jelképező szobrok és emlékművek eltávolítását. 9. Új vezetők kinevezését követeljük a vállalatok, intézmények élére! 10. Tisztítsuk meg az iskolákat a marxista-kommunista szellemtől! 11. Követeljük a régi rendszer haszonélvezői által elkövetett vagyonátmentés érvénytelenítését! Vissza kell venni az egymás között kiosztott milliós prémiumokat! 12. Hová lett a nyugatról felvett sokmilliárdos kölcsön? Követeljük a nyugati bankokba átutalt pénzek visszavételét, a tettesek megbüntetését! Követeljük a magyar bankok tőkeeredetének kivizsgálását! 13. Követeljük az eltüntetett párt-, szakszervezeti- és munkásőr vagyon felkutatását és lefoglalását! 14. Követeljük a privatizáció olyan végrehajtását, hogy a munkavállalók is tulajdonosokká váljanak! Részvényeket a munkavállalóknak! 15. Követeljük a bolsevizmus áldozatainak, a börtönviselteknek, a meghurcoltaknak, a kivégzettek hozzátartozóinak anyagi-erkölcsi kártérítését! 16. Olyan Európát akarunk, ahol minden magyar szabadon, magyarként élhet. 1991.október23. 1956-os Forradalmi Emlékbizottság A NEMZET SZOLGÁLATÁBAN (Fotó: visegrádi Helm Árpád Vilmos) Az 56-os Világszövetség köszöntése Képünkön a rákoskeresztúri Köztemető 298-as parcellájában — a magyar mártírok újabb emlékhelyén —, a kommunista börtönök és internálótáborok szenvedéseiben edzett, megkeményedett és időálló magyarság hordozója Szendrei István látható, aki a HSzM és a Szittyakürt nevében tisztelget az emlékezés és a kegyelet koszorújával. Szendrei István bajtársunk mint a HSzM vezetőségének tagja a száműzetés nehéz évtizedeiben is példás odaadással szolgálja népünket és képviseli a fajilag legerősebb, erkölcsében és hitében legszilárdabb, nemzethűségéért szeretetre érdemes kisgazda- és földmíves társadalom érdekeit. Biztatására, példájára a nemzetszolgálatában bokrétákat teremtettünk. A Mártírok Igazságtevő Bizottságának felhívására a Szittyakürt elsőként 500 dollárt adományozott a 298-as parcella rendbetételére. Szendrei István bajtársunk a mártírok emlékhelyének beszentelése előestjén újabb 100 dollárt adományozott, biztatására példájára: Molnár Lajos 50, Dániel Ferenc 50, Gombás Károly 100, Dienes Ferenc 100, Sulics Ferenc 100, Domány András 50, dr. Kovács Károly 100, dr. v. Tapolcsányi Oszvald 50, Szendi Jenő 20, Torma Béla 50, Bocskai István Kultúrkör 100, Bíró Zoltán 100, Ft. Dömötör Tibor 100, Major Tibor 100, Vidács Mátyás 50, Balta Gyula 50, dr. Lelbach Antal 100, Elek Kálmán 50, Szathmári Ferenc 50, Szedenits Jenő 50, N.N. 50, Lovagi Tibor 50 és Nemes János 100 dollárt adományoztak Szendrei Istvánon keresztül a legnemesebb célra. De álljon itt példaképül a nemzeti emigráció előtt Sass László debreceni nemzettestvérünk neve is, aki csodálatos munkáját a 298-as parcella lélekharangját adományozta mártírjaink emlékének. f—a szerk.) 1991. augusztusában Pongrátz Gergely és az amerikai 56-os emigráció tagjai megalapították az 56-os Világszövetséget, amelyik dicsőséges forradalmunk 35. évfordulójának előestéjén Budapesten tartotta első alakuló és vezetőségválasztó kongresszusát. Nagy öröm minden 56-os forradalmár számára, hogy a Corvinköz legendás parancsnokát, Pongrátz Gergelyt választották meg a szövetség elnökének, mert az ő neve és személye biztosíték arra, hogy 56 szellemét megalkuvás nélkül fogja képviselni, és nem alkuszik meg a langyos, kompromisszumokra hajlamos 56-os reformkommunistákkal. A kongresszus két alelnököt választott, egy külföldön élőt és egy Magyarországon élőt. A külföldön élő alelnök Sujánszky Jenő Párizsban élő bajtársunk lett, aki az emigrációban kifejtett 35 éves fáradhatatlan és kiemelkedő eredményeket felmutató munkásságával érdemelte ki az egyhangú megválasztást. A magyarországi alelnöknek nagy meglepetésre Márton Andrást javasolta Pongrátz Gergely. Ez a javaslat már nem váltott ki egyértelmű helyeslést, mivel a legtöbben tudták, hogy Márton András ezredest, az úgynevezett Történelmi Igazságtétel Bizottság reformkommunista vezetőinek javaslatára, már 1990. júniusában, a forradalmat eláruló Kovács Istvánnal és Váradi Gyulával együtt léptették elő tábornokká és azóta nem sokat tett a valódi forradalmárok ügyének előbbreviteléért. Gergely azért ragaszkodott a személyéhez, mert 1956. október 30-án takarókat, fegyvereket, kiképzőtiszteket küldött a Corvin-közbe. Ezen kívül a forradalom alatt csak negatív szerepe volt. Október 23-28. között az ÁVH-val együttműködve csak a felkelők ellen lépett fel. November 3-ig mint a Budapest külső védelmi gyűrűjének parancsnoka semmit nem tett a védelem kiépítésére, és november 4-én puskalövés nélkül tette és tetette le a fegyvert. Igaz a kádári megtorlás éveiben 10 évre ítélték, amiből hármat le is ült. Azonban az ártatlanul elítéltek lehetnek mártírok, de maga az ítélet senkit nem tesz forradalmárrá és szabadságharcossá. Mártont a résztvevők szavazattöbbséggel ugyan megválasztották, de szinte egész biztos, hogy a világban működő szabadságharcos szervezetek, akik sajnos nem lettek a kongresszusra meghívva, Márton személyét nem fogják elfogadni, különösen akkor, ha Pongrátz és Sujánszky hazautaznak és a vezetés egyedül Márton András és a hozzácsapódó „reformerek” kezébe kerül. Nagy hiányossága volt még a kongresszusnak, hogy a magyarországi forradalmi szervezetek vezetői vagy képviselői sem lettek az elnökségbe beválasztva, pedig ezek nélkül nehéz a szövetséget sikeresen működtetni. Vonatkozik ez különösen a magyarországi 56-os szövetségre, amelyik a kongreszszuson a szavazók többségét képezte. Az előkészítő megbeszélések során Gergely Szalay Róbertnek ajánlotta fel a személye körüli titkári teendőket. Örültünk e felkérésnek, mivel mindannyian ismertük Szalay forradalom alatti ténykedését és az elmúlt három évben kifejtett politikai, szervezési és irodalmi munkásságát. Ezért volt nagy meglepetés számunkra, hogy Róbertét egyetlen megbeszélésre sem vitte magával Gergely, a lezajlott és tervezett eseményekről nem tájékoztat-
