Szittyakürt, 1991 (30. évfolyam, 5-12. szám)

1991-05-01 / 5-6. szám

16. oldal 1991. május—június hó Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap ünnepélyesen is átadta a több, mint egy hónapja működő, teljes egészében angol tulajdonú Maxwell színes nyomdaüzemet, amelyben a Magyar Hírlapot nyomják. Sokan vádolják a sajtót felelőtlen­séggel, ám az én véleményem szerint a magyar sajtó eddigi története során ilyen magasra még sohasem jutott — mondta rövid avatóbeszédében Göncz Árpád, olvassuk a Magyar Hír­lap 1991. április 5-ki számában. íme a „magasra jutott magyar sajtó” Majláth Mikes László tollából: PÁPAI PÁLYÁZAT rHUNGARIA’i FREEDOM FIGHTER MOVEMENT P. 0. Box 35245, Puritas Station Cleveland, Ohio 44135 « I <► < > G G u <> G G G G G G BULK RATE U. S. POSTAGE PAID CLEVELAND, OHIO PERMIT NO. 780 92.01 Telyusko G. Joseph Hazwd-Tow.Tecums « St703 Pittsburgh PA 15207 A Magyar Püspöki Kar (MPK) Pá­palátogatást Előkészítő Országos Iro­dája pályázati felhívást tett közzé képző-, ipar- és népi iparművészek szá­mára azzal a céllal, hogy a pápa nyári látogatása alkalmából készítsenek színvonalas emléktárgyakat. A feladat nagy és nemes, ám igen nehéz és ké­nyes. Szeretem a kemény feladatokat, ezért rögvest művésznek képzeltem magam, s elindultam a fantázia rögös útján. Ha én festő lennék, álmodnék egy ötször hat méteres olajfestményt, cirá­­dás arany rámában. A sötét tónusú, hiperrealista mű a Szentatyát és a ma­gyar miniszterelnököt ábrázolná visz­­szafoglalt földjükön arató parasztok között. A háttérben Torgyán Józsefet festeném meg madárijesztő képében, vállán egy Orbán képű varjú károgna. (Módszertani segédanyag: Rákosi a búzamezőn című olajkép.) Az akvarellisztika távol áll tőlem, mert a víz minden formáját utálom, mégis elképzeltem egy impresszionista vízfestényt a következő címmel: A pápa megáldja a nitrátos falusi kuta­kat. Vissza nem váltható szovjet és len­gyel vodkásüvegek cserepeiből gusztu­sos kis mozaikot is készíthetnék Bar­­csay Jenő modorában. A mű tárgya: egykori szocialista brigád, néhai kom­munista szombaton tatarozza a papla­kot. Igazán azonban szobrászként él­hetném ki vágyaimat. Kétszeres élet­nagyságú bronzba önteném a követke­ző jelenetet: Göncz Árpád törpe ma­gyar lovon üdvözli a határt átlépő II. János Pált. A kompozíció mellékalak­jai lennének: a magyar paraszt kistrak­­torral, a magyar bérmunkás kiadott munkakönyvvel, a magyar értelmiségi nép-nemzeti gerinccel, továbbá a ma­gyar menedzser átmentő-mellénnyel. Nagykalapáccsal carrarrai márványba faraghatnám a Nemzeti Közmegegye­zés című nonfiguratív torzót. Olyan vékony lenne, mint egy tárca nélküli miniszter bölcsessége, s olyan kacska­­ringós, akár egy politikusi életút. szerkesztője, egyébként sumerológus. A szege­di láp számában mindent elsöprő lendülettel kelt a nemzeti értékek védelmére az „átkos koz­­mopolitizmussal" szemben. Kunszabó — miután védelmébe vette a fo­lyóiratának címlapján látható turulmadarat, mint ősmagyar jelképet — kifejtette: „védekez­nünk kell a vád ellen, amely a magyar népet fajgyűlölőnek kiáltja ki, időről-időre világra szóló hisztériát kelt és ehhez az elnemzetietle­­nült magyar sajtóban, rádióban, TV-ben orgánu­mokra is lel." Az író ezután a nevezetes hordó­ügyet, Hanák Katalin képzelgéseit és a Csoóri Sándort ért „elvtelen bírálatokat és támadáso­kat" említi utolsó ítélet gyanánt, majd megálla­pítja: "Emberi méltóságunkkal ellenkezne, hogy úgy gyűlöljük a zsidóságot, mint annak egy bizonyos clrugaszkodott és meglehetősen arrogáns csoportja minket." Kunszabó így foly­tatja: "A modern civilizációban nem csupán a magyar, de minden nemzeti szellem önvéde­lemre szorul... és minden erkölcsi elven álló szellem rákényszerül a védekezésre." Az író azt is kijelentette: "A kozmopolitizmus és a koz­mopoliták által oly mélyen elítélt nacionaliz-Ha viszont iparművész lennék, lehe­tőségeimet nem korlátozná csak a ma­gas ég. Készíthetnék aranyérmet a pá­pa arcképével, alumíniumból. A többszáz kilónyi megmaradt Szocialis­ta Magyarországért kitüntetést apró módosítással használhatóvá tenném. Az első szó helyére ezt vésetném: Ke­resztény-Nemzeti. Alkothatnék bájos kisplasztikát — kolduló magyar bará­tok és barátnők címmel. Népi iparmű­vészként dobhatnék a legnagyobbat. Csinálnék először is egy karikás ostort, amely durrogás helyett a Paternostert mormolná. Esetleg dörmögné, de ez már többe kerülne. Szarvasagancsból faraghatnék egy kupát, Kupa-portré­val. Csikóbőrös kulacsban árulnám a misebort a hetivásárokon. A pápa Ferihegyre érkezik, majd misét mond a pécs-pogányi és a szombathelyi repü­lőtéren, ezért jól mutatna a zarándo­kok oldalán egy szattyánbőrből ké­szült, rézveretes, Szűzmáriás Malév­­oldaltáska. A Szentatya látogatásának utolsó napjára esik a Szent Jobb kör­menet. Az árvalányhajas cserkésztinik és a fideszes bigott nagymamák köré­ben jól eladható lenne a cseresznyefá­„Magyarok! Polgártársak! Ne hagyjátok, hogy szeretett alpol­gármesterünket Dr. BALOGI LÁSZLÓT, aki talpig becsületes magyar ember, megpróbálják elmozdítani az alpolgár­mesteri székből, hogy oda is egy sza­bad pajeszos madár’ kerülhessen.” — eme lélekemelő kis névtelen szóróla­pocskát találhatott a minap postaládá­jában sok száz budapesti, II. kerületi lakos. Nos hát Magyarok! Polgártársak! Remélem mindenki — ahogy monda­ni szokták — képben van... No nem a talpig becsületes magyar ember dr. Balogival kapcsolatban. Hisz megle­het, ő valójában talpig becsületes és mus a mai helyzetben kulcskérdés... Ha a ma­gyarság lélekben, nemzeti tudatában, önbizal­mában megerősödik, elvész a talaj a nemzetet mocskoló hangoskodók alól.” Határozottan je­lenti ki Kunszabó: "Megbocsáthatatlan a nem­zeti sajtó kiárusítása... Szerencsére már a rádió­ban és a televízióban is vannak szerkesztősé­gek, amelyek majdnem magyarul beszélnek.” MH-kommentár Bizonyosan fölösleges lenne firtatnunk, mi­lyen mértékben határozta meg Kunszabó Fe­renc nyilatkozatának tartalmát a híres Kass szálló, vagy Attila király feltételezett táborhe­lyének viszonylagos közelsége, amint az sem lehet kommentárunk tárgya, hogyan „kiállt ki a vád”, vagy hogyan egyeztethető össze a talaj „elveszése” az anyagmegmaradás elvével. A hosszú világnézeti Odüsszeiát bejárt író fonto­sabb megállapításai mellett azonban manapság nem mehetünk el némán. Az újsütetű néptribun a zsidóságnak a ma­gyarságot szenvedélyesen gyűlölő, arrogáns kis csopotjáról beszél. Tessék mondani, kik tartoz­nak ehhez a csoporthoz? És milyen formában ból faragott Szent Bal-sorozat. A rusz­tikus műalkotás Kónya Imre, Horváth Balázs és Pozsgay Imre balját mintáz­ná. A körmenet útvonalán vezetői szárnyasoltárokat állíttatnék fel. A naiv festők stílusában megfestett tripti­chon Antall Józsefet ábrázolná két szakállas aprószent — Kis János és G. Nagyné Maczó Ágnes — társaságában. A Cs-csoport — Csoóri, Csurka, Csengey — cizellált ezüst-portréjával díszített szentháromság-hátizsák szin­tén kedvenc lenne a megpilledt zarán­dokoknak. Az ájtatos kismanóknak pedig csontból faragott rózsafűzért osztogatnék gratis. (A műtárgy anya­ga: nyugdíjasok által lerágott csirke­láb- és csirkenyak-csont.) Sajnos azonban sem festő, sem szobrász, sem népi iparművész nem vagyok, így megmaradok a kaptafám­nál. Csak szép legyen rajta a Nagy- Magyarországot ábrázoló intarzia. Majláth Mikes László Magyar Hírlap magyar és ember. Különösképpen az, ha nyílt színen határolja el magát az őt imigyen megtámogató veretes gon­dolkodású röplaptól. Mindenki értheti miről van itt szó. A szabad pajeszos madár a röplap aberrált gondolkodású szerzőjének szótárában nyilvánvalóan a büdös zsidó SZDSZ-esek szinonimája. Úgy tudom, a hatályos törvények tiltják a fasiszta propagandát. Talpig becsüle­tes, magyar dolog lenne, ha az illeté­kes hatóság postafordultával arról tá­jékoztatna, hogy az ismeretlen röplap­szóró után nagy erőkkel nyomoznak. Elvégre lennie kellene szellemi környe­zetvédelemnek ÍS . . . T T nyilvánul meg a gyűlölet? Ha Kunszabó nem lenne hajlandó megnevezni a magyarságnak e­­me esküdt ellenségeit, valószínűleg nem egye­dül lennék kénytelen arra gondolni, hogy egy­szerűen blöfföl, mert üldözési mániája vagy ki­sebbrendűségi érzése van, vagy, — nota bene —, politikai megfontolásból kreál ellenségké­peket. Magyarán: itt bizony közbe kellene avat­koznia vagy az orvosnak, vagy az ügyésznek... Nyilatkozatában, amely akár a Völkischer Beobachterben is megjelenhetett volna, a nacio­nalizmust — valamennyi nacionalizmust! — a nemzeti lét kulcskérdéseként jelölte meg Kun­szabó. Jókora bravúr volt ez! A turulmadár uta­sa ugyanis egyszer, s mind a Vatra Romaneasca és a Matica Slovenská magyarellenes keresztes­lovagjainak is prókátorává vált eme állításá­val... Ok ugyebár épp oly vehemensen papolnak a nemzeti értékek fenyegetettségéről, mint Kunszabó. Végezetül pedig, esetleges félreértések elke­rülése végett, tisztelettel közlöm Kunszabó Fe­renccel, hogy szemem barna, hajam ugyancsak, orrom nem horgas és felmenőim között egyet­len Polákot sem jegyezhetek... (MAGYAR HÍRLAP) • Lengyel András György A nemzeti emigráció arculcsapása Az újjászervezett magyarok világszövetsége régi köntösben A budapesti Magyar Nemzet feb­ruár 9-i számában Pomogáts Béla iro­dalomtörténész cikkéből értesültünk, hogy a volt kommunista külügymi­nisztérium alá tartozott Magyarok Vi­lágszövetségét csendben társadalmi szervezettél?) nyilvánították, ugyan­akkor biztosítani tervezik a további állami támogatásai). Csalétkül erköl­csi tekintéllyel rendelkező nagy írón­kat Sütő Andrást díszelnöknek válasz­tották, de az elnökségben a Nyugaton élő magyarok közül a régi rendszerrel kollaborálókat újraválasztották. Ugyanígy gondolkodnak a Nyuga­ton élő magyarság 30—40 éve műkö­dő kontinentális szervezetei, melyek eddig is távoltartották magukat a vi­lágszövetségtől, anyanyelvi konferenci­áktól. Őket még meg sem kérdezték. Lapzártakor tudtuk meg, hogy az „új” világszövetség vezetői közül néhá­­nyan már amerikai körútra indultak. A helytálló emigráció szervezeteinek egységesen tiltakozniuk kell a minket „képviselő”, de tudtunk nélkül újravá­lasztott kollaboráns vezetők ellen és követelni kell a köpönyegforgatók le­váltását. Találóan írja róluk az Éltető Itt-Ott csoportjához tartozó Lipták Béla: „Legalább annyi önbecsülést el­vártunk volna tőlük, hogy felszámol­ják magukat és diszkréten követik a történelem süllyesztőjébe kenyéradó gazdájukat, a kommunista pártot”. (FMH) • A Narodna Obrona című szlovák lap élesen bírálja Duray Miklóst azért a kijelentéséért, miszerint a szlovákiai magyarság helyzete ma jogi tekintetben rosszabb, mint volt a kommunista ura­lom alatt. A lap cikkírója vitatja, hogy Duraynak van-e illetékessége nyilat­kozni a magyar kisebbség nevében. «IttVAKOfct Megjelenik havonta Publ. Monthly — Publ. mensuelle Felelős szerkesztő — Editor: MAJOR TIBOR Kiadó — Publisher: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM Levelezési cím — Corresp. Offices: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM P. O. Box 35245, Puritas Station Cleveland, Ohio 44135, U.S.A. ELŐFIZETÉS. Egy évre $20.00 — egyes szám ára $1.25 — Légiposta előfizetés: Egy évre $30.00 A csekket kérjük „Szittyakürt" névre kiállítani. A névvel ellátott cikkek nem feltétlenül azo­nosak a kiadó, illetve a szerkesztő véleményé­vel, azokért mindenkor a cikk írója felelős. A szerkesztőség korrektúrája alapján készítette: Classic Printing Corporation 9527 Madison Avenue, Cleveland, Ohio 44102, U.S.A. Támadás Kunszabó Ferenc, a Hunnia című folyóirat főszerkesztője ellen------------„Zsidózik” a sumerológus A Szegedi Napló című újságnak nyilatkozott Kunszabó Ferenc, A Hunnia című folyóirat Hogyan változik a zsidó fajvédelem szolgálatában egy ártatlan jelző fasiszta propagan­dává. Az alábbi hírecske a Magyar Hírlap 1991. február 27-i számában jelent meg. Becsületes magyar pajesz...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents