Szittyakürt, 1987 (26. évfolyam, 9-9. szám)

1987-09-01 / 9. szám

1987. szeptember «ItfVAKÖfcT 11. oldal „ABA SZENTJEI VAGYUNK”----------------------------------Rovásírás a címerpajzson-----------------------------------­A Gödöllői Művelődési Központban 1985 augusztusában nyitottuk meg a második magyar rovásírás-kiállítást. Ennek anyaga még annak az esztendő­nek őszén vándorkiállításként, Pécsett került bemutatásra. A megnyitás al­kalmával közölték velem, hogy Kárpá­ti Gábor régész 1984 nyarán, a Jókai utcai közműfelújításkor, rovásfelira­tos követ talált, és azt Kukái Sándor építész megfejtette. A gázvezeték fektetésekor tulajdon­képpen egy temetkezési hely került elő. Ennek — részbeni — feltárása és a környezet tüzetesebb vizsgálata alap­ján az egymásra temetések területe a középkori Benedek templom cinter­mével volt azonosítható. Kétértelmű átló A tégla nagyságú, töredékes, kőbe vésett pajzs magassága 7,6; szélessége 6 centiméter. Az értékes leletet már a pécsi Janus Pannonius múzeumban őrzik. Feltehető, hogy a Benedek-rend címerének része, jelábrázolások he­lyett rovásfelirattal, mely egyúttal a rend kezdőbetűjének rovás-mono­gramja. Ebben az esetben egy eddig egyedülálló rovásírásos nyelvemlékün­­könről van szó, mégpedig egy Erdé­lyen kívüli területen. Tekintettel arra, hogy a heraldikának, azaz címertari­­nak megvannak a pontos kifejezési szabályai, jelkép rendszere, ezért vizs­gáljuk meg, hogy ez a rovásfeliratos címerpajzs ezen szabályoknak mennyi­ben felel meg. Az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem bölcsészettudományi karának 1986-ban kiadott „A törté­nelem segédtudományai” c. kiadvá­nyában a heraldikát is a segédtudomá­nyok közé sorolja. Ebben a „Heraldi­ka” c. fejezetben Bertényi Iván ismer­teti a címerek kialakulásának történe­tét, rendszerbe foglalja a különböző formájú és tartalmú címereket. Köz­tük ismerteti a 152. és 153. oldalakon azt a címertípust — rajzával —, mely­hez a rovásfeliratos címerpajzs is so­rolható; ez az ún. Wart címere Svájc­ban. Ezt a címert is X alakú két átló osztja négy mezőre. Feltételezhető, hogy a Benedek-rendnek is volt egy ilyen beosztású címere, melyet a rovó ismerhetett és ügyesen alkalmazta a két átlót a rovás „B” jelére, mint a Benedek név kezdőbetűjét. K ormeghatározás A lelet kormeghatározásánál — Ku­kái szerint — figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a Benedek-rendi templom és kolostor az 1232. évi pá­pai tized jegyzékében szerepel. Tekin­tettel arra, hogy a rovásjelek között többjei az 1483-ból származó nikols­­burgi betűsorban is megvan, vélemé­nyem szerint keletkezése ennél régebbi időpontra datálható, mivel az egyik jel a székely rovás botnaptárban is elő­fordul. A jelek a székely—magyar ro­vásírás egységes jelrendszerébe ille­nek, jellegzetes ótürk jelet a felirat nem tartalmaz. A pécsi építész a lelet megfejtésével is próbálkozott. Olvasata: aBA, ToRoD TeGYÜNK, KAJSZaTaS, ANYa ZSeBeD, a pajzson kívüli rész­ben lévő rovás olvasata: JeNe JeNe RŐT íRáS. (A nagybetű a jelölt, a kisbetű az elhagyott jeleket jelenti.) Az első megfejtési kísérlet szerzőjének — ahogy nekem is — sok nehézséget okozott az interpretáció. Elsősorban azért, mert a jelek tömören állnak egy­más mellett, nem mindig dönthető el egyértelműen, hogy különállnak, vagy egybetartoznak. A címerpajzson kívül is láthatók jelek, ezek azonban — a kő sérülése következtében — töredé­kesek, elmosódottak. A pajzsot az átló négy mezőre oszt­ja — ez az átló a „B” jele — és alul a rovás „A” jelének itt vízszintes szárá­val van összekötve. Olvasata „Aba” A szó helységnévként értelmezhető. A felirat a jobb mező jeleivel folytatódik, ezt jelzi a kis vízszintes vonal, mely a mellette lévő jelcsoportot (lugatúrát) a nagy átlóhoz kapcsolja. A rovó — a kapcsolás és a helyszűke miatt — a jeleket felülről lefelé helyezte el. Az első jel az „SZ”, mely alatt szorosan következik az „N”, mely a „T” szárá­ban végződik. Az „N”-be beépített „T” segédvonalát az átló széléhez kap­csolódó vízszintes átmetszi, ezzel egy­úttal az „I”-t is jelöli. A szó olvasata: SZeNT-jel. Az alatta látható rövidítés, a nikolsburgi betűsor uNK mással­­hangzós csoportjele, mély magánhang­­zós vonzattal. A baloldali szár végző­désében jól látható a két kis párhuza­mos vonal, ez a nikolsburgi betűsor­ban az önálló „GY” jele a függőleges szár elhagyásával. A szó olvasata: GYuNK, amely a vaGYuNK (vo­­gyunk) szó véghangrövidítse. A felső mező olvasata jobbról balra: aKI eSZTeR. A baloldali mező felső sorá­ban lévő két jel az „A” és az „N”, az ANna név kezdőhang rövidítése, alat­ta „ZS”, „B”, „T” jelek, olvasata: er- ZSÉBET. A teljes olvasat a követke­ző: Aha szentjei vagyunk, aki Eszter, Anna, Erzsébet. A felirat 9 önálló jel­ből és 4 ligatúrából áll, mellyel 35 han­got jelöl, ez igen magas jelmegtakarí­tási arány, amely abban a korban csak a magyar rovásírásra volt jellem­ző. A jelek számához képest szintén magas a ligatúrák aránya. A felirat­ban szereplő és név szerint felsorolt Aba szentjei alatt — feltehetően — azt a három zárdaszűzet kell érteni, akik a Pécstől mintegy 20 kilométerre lévő Abaligetről származnak és mint a Benedek-rend tagjait a közeli temető­ben temették el őket. Ez a címerpaj­zsos kőtöredék a síremlékükhöz tar­tozhatott. Része az ősi magyar kultúrának A pécsi címerpajzsos epigráfiai ere­detű rovásfeliratunk értékes nyelvem­lékünk, amely azt bizonyítja, hogy a magyar rovásírás nemcsak Erdélyben a székelyeknél volt ismert, hanem az egész magyarság ősi kultúrkincse volt. Ez a lelet azt is igazolja, hogy hasz­nálata tovább élt, mint ahogyan eddig hitték. Forrai Sándor „Én nem vagyok magyar?” (Folytatás a 10. oldalról) képpen játszódott te az összetevők más arányaival. Végül is Eurázsia mintegy két­­ezermilliós néptömegébein a mi 15 milliós magyarságunk úgynevezett „kis nép”. Ám múltjának és jelenének becsületében, embervalta méltóságának felelősségében .min­den ember 'és .minden nép egyenlő. A nagyobb népnek nem nagyobb a 'becsülete, s kisebbnek is éppolyan drága a maga élete, mint a hatalmasoknak. így értsük Zrí­nyi Miklóst: „Egy nemzetnél sem vagyunk alább valók”. Anélkül, hogy a részletekre kitérnék — ezeket idézett könyvemben és az ÉLE­TÜNK 1980-as évfolyamában találja az érdeklődő —, a Széchenyi István által meg­fogalmazott s magánosság-érze.tét, tragikus magunkrahagyottságot sugalló „egyedül vagyunk” helyett boldogan ismerhetjük fel, hogy Eurázsia úgyszólván minden né­pével szegről-végről rokonok vagyunk, azok Iber.nün'k élnek tovább, mi pedig bennük! Felemelő érzés így magyarnak lenni: mindenütt testvéreink elmek, még akkor is, ha szomorú ellentétek, torzsalkodás, sőt gyűlölködés lett újabban úrrá közöttünk. Nos, ez az amit mint régész el tudok mondani a „mi a 'magyar” 'kérdésben. Végül is arra a kérdésre, hogy „mi a magyar” nem tudok egyenes választ adni, mert minden jelzőről látom, hogy más nép is joggal igényelheti. Bizonyos, hogy nem .hamis dicsőségvágyban, hanem nyelvünk és hagyományaink közegében érez­zük, hogy jó és méltó dolog élni, mint ahogyan a .többi népben is hasonló érzés jelentheti a harmóniát. Gonosztevő, aki ezt meg akarja bontani, ezek a sovinisz­ták. Nekünk nincsen szükségünk mások nyugalmára, de hagyjanak minket is béké­ben. Ez a „minket” a magyarokat jelenti, bárhová is kényszerítette sorsuk”! De vég­ső tanulságként nem a távoli múltban ikeresem önmagunkat, hanem Vörösmartyra figyelek: „Mintha nem ősöktől szár máznál, légy tetteid által őse családodnak s a haza áldani fog”. Epilógus. Ez a Ms tanulmány voltaképpen vallomás s így helyénvaló, hogy vé­gén számvetésre kerüljön sor. A „szegény ember régésze” voltam, ez igaz és hálá­val tekinthetek földmíves, szegény őseimre, hogy életük bennem kelt új életre. De meg kell vallanom, hogy ez az élethivatás nem .lépésről lépésre előre tervezett va­lami volt, egyszerűen azért alakult így, mert azonos volt létérzésemmel, egziszten­ciámmal. Hála a Teremtőnek, mindig azt csinálhattam, amihez vonzódtam. így ke­rült sor egy sereg -(.több mint 560) tanulmányomra és jónéhány könyvre. Az ősem­ber művészetéről azért írtam, mert izgatott a művészet kezdete, mert a sok tíz­ezer művész közt egyik folytatója magam vagyok: írtam az avar világról, az onogu­­rokról, első honfoglalóinkról, a magyar föld életének alakulásáról .(Vértesszőlőstől Pusztaszerig és Emlékezzünk a régiekről), a nagyszentrmkiósi kincsről, a honfog­lalóik életéről, a magyar őstörténetről (két könyvet ás) írtam a középkori magyar művészetről (Szent György szobor lószerszámja, a Szent László herma, ß Szent László legendák). ,De benne is éltem koromban, mert XX. század magyar művé­szei közül Rippl-Rónairól, Vaszaryról, Riudnayról, Medgyéssyről (három könyvet), Baresayról és Borsosról írtam, meg vagy 60 kiállítást nyitottam meg. Most életem alkonyán szeretném megírni a csátoberényi koraavar temetőt (45 évvel ezelőtt ás­tam) a felgyői honíoglaláskord falut (20 évig ástam szégyenletesen kevés 'támoga­tással) és ha időm engedi, újból megírnám A honfoglaló magyar nép életét. Ezzel tennék pontot egy életre, amely végül is hálaadás magyar voltomért. Széchenyi István (Folytatás az 5. oldalról) a Soproni 1 örvényszék padlására ke­rültek, ahonnan télidőben gyújtóspa­­pímak (!) használták. A maradékot 1927-ben adták át a városi könyvtár­nak. A megmaradt könyvek közül több száz kötet kétségtelenül Széche­nyi Istváné volt, saját kezű marginális bejegyzéseivel, glosszáival. A kopó-fo­­gyó könyvanyag maradéka újabb fél­százados hányódás után, napjainkban került vissza Cenkre, a múzeumba. A relikviák kapcsán emlékeznünk kell a hamvait őrző kopár cenki csalá­di kriptára is. Nem lehet pirulás nél­kül gondolni a csorba lépcsőkre, a málló vakolatra, a festésüket levedlett kápolnafalakra, melyek Széchenyi Ist­ván nyugvóhelyének keretei. Az elmondottakból látnivaló, hogy mind Széchenyi szellemi hagyatéká­nak közkinccsé tétele, feltárása, mind relikviáinak számbavétele, összegyűj­tése, gondozása terén sok a tennivaló. Nem kétséges, hogy egyebek között ezen a téren is nagy munka, fontos kez­deményezés vár a Széchenyi Társaság­ra. Ha semmi más, csupán ezeknek a feladatoknak a vállalása is indokolja működésének mielőbbi megkezdését. Magyar Nemzet, 1987. aug. I. Mészáros V ince f » n#«i# ii » n » n # n # ii# ii » 'i m#ii » «i « - i . "i 5 Kedves Olvasónk! i Szíves figyelmébe kívánjuk ajánlani a SZITTYAKÜRT c. lapunkat. Kérjük, szíveskedjék előfizetni lapunkra — mely csupán 15 dollár — s ezzel támogatni a magyar nemzeti emigráció egyik legmagyarabb havilapját, a Szittyakürtöt és a negyedévenként megjelenő FIGHTER című angol nyelvű lapunkat. Magyar testvéri szeretettel: a Szittyakürt kiadóhivatala------------------------— ELŐFIZETÉSI SZELVÉNY--------------------------HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM P.O. BOX 35245, PURITAS STATION CLEVELAND, OHIO 44135, U.S.A. Kérjük a szelvényt nyomtatott betűkkel kitölteni. Kérem a SZITTYAKÜRTc. lapot. Mellékelten küldök...............dollárt a lap egyévi előfizetésére. (Külföldi előfizetést kérjük US dollárban befizetni) Név:.............................................................................................................. Házszám, utca (P.O. Box):........................................................................ Város, állam:...............................................................Zip Code:..................

Next

/
Thumbnails
Contents