Szittyakürt, 1987 (26. évfolyam, 9-9. szám)
1987-09-01 / 9. szám
1987. szeptember «ItfVAKÖfcT 11. oldal „ABA SZENTJEI VAGYUNK”----------------------------------Rovásírás a címerpajzson-----------------------------------A Gödöllői Művelődési Központban 1985 augusztusában nyitottuk meg a második magyar rovásírás-kiállítást. Ennek anyaga még annak az esztendőnek őszén vándorkiállításként, Pécsett került bemutatásra. A megnyitás alkalmával közölték velem, hogy Kárpáti Gábor régész 1984 nyarán, a Jókai utcai közműfelújításkor, rovásfeliratos követ talált, és azt Kukái Sándor építész megfejtette. A gázvezeték fektetésekor tulajdonképpen egy temetkezési hely került elő. Ennek — részbeni — feltárása és a környezet tüzetesebb vizsgálata alapján az egymásra temetések területe a középkori Benedek templom cintermével volt azonosítható. Kétértelmű átló A tégla nagyságú, töredékes, kőbe vésett pajzs magassága 7,6; szélessége 6 centiméter. Az értékes leletet már a pécsi Janus Pannonius múzeumban őrzik. Feltehető, hogy a Benedek-rend címerének része, jelábrázolások helyett rovásfelirattal, mely egyúttal a rend kezdőbetűjének rovás-monogramja. Ebben az esetben egy eddig egyedülálló rovásírásos nyelvemlékünkönről van szó, mégpedig egy Erdélyen kívüli területen. Tekintettel arra, hogy a heraldikának, azaz címertarinak megvannak a pontos kifejezési szabályai, jelkép rendszere, ezért vizsgáljuk meg, hogy ez a rovásfeliratos címerpajzs ezen szabályoknak mennyiben felel meg. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának 1986-ban kiadott „A történelem segédtudományai” c. kiadványában a heraldikát is a segédtudományok közé sorolja. Ebben a „Heraldika” c. fejezetben Bertényi Iván ismerteti a címerek kialakulásának történetét, rendszerbe foglalja a különböző formájú és tartalmú címereket. Köztük ismerteti a 152. és 153. oldalakon azt a címertípust — rajzával —, melyhez a rovásfeliratos címerpajzs is sorolható; ez az ún. Wart címere Svájcban. Ezt a címert is X alakú két átló osztja négy mezőre. Feltételezhető, hogy a Benedek-rendnek is volt egy ilyen beosztású címere, melyet a rovó ismerhetett és ügyesen alkalmazta a két átlót a rovás „B” jelére, mint a Benedek név kezdőbetűjét. K ormeghatározás A lelet kormeghatározásánál — Kukái szerint — figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a Benedek-rendi templom és kolostor az 1232. évi pápai tized jegyzékében szerepel. Tekintettel arra, hogy a rovásjelek között többjei az 1483-ból származó nikolsburgi betűsorban is megvan, véleményem szerint keletkezése ennél régebbi időpontra datálható, mivel az egyik jel a székely rovás botnaptárban is előfordul. A jelek a székely—magyar rovásírás egységes jelrendszerébe illenek, jellegzetes ótürk jelet a felirat nem tartalmaz. A pécsi építész a lelet megfejtésével is próbálkozott. Olvasata: aBA, ToRoD TeGYÜNK, KAJSZaTaS, ANYa ZSeBeD, a pajzson kívüli részben lévő rovás olvasata: JeNe JeNe RŐT íRáS. (A nagybetű a jelölt, a kisbetű az elhagyott jeleket jelenti.) Az első megfejtési kísérlet szerzőjének — ahogy nekem is — sok nehézséget okozott az interpretáció. Elsősorban azért, mert a jelek tömören állnak egymás mellett, nem mindig dönthető el egyértelműen, hogy különállnak, vagy egybetartoznak. A címerpajzson kívül is láthatók jelek, ezek azonban — a kő sérülése következtében — töredékesek, elmosódottak. A pajzsot az átló négy mezőre osztja — ez az átló a „B” jele — és alul a rovás „A” jelének itt vízszintes szárával van összekötve. Olvasata „Aba” A szó helységnévként értelmezhető. A felirat a jobb mező jeleivel folytatódik, ezt jelzi a kis vízszintes vonal, mely a mellette lévő jelcsoportot (lugatúrát) a nagy átlóhoz kapcsolja. A rovó — a kapcsolás és a helyszűke miatt — a jeleket felülről lefelé helyezte el. Az első jel az „SZ”, mely alatt szorosan következik az „N”, mely a „T” szárában végződik. Az „N”-be beépített „T” segédvonalát az átló széléhez kapcsolódó vízszintes átmetszi, ezzel egyúttal az „I”-t is jelöli. A szó olvasata: SZeNT-jel. Az alatta látható rövidítés, a nikolsburgi betűsor uNK mássalhangzós csoportjele, mély magánhangzós vonzattal. A baloldali szár végződésében jól látható a két kis párhuzamos vonal, ez a nikolsburgi betűsorban az önálló „GY” jele a függőleges szár elhagyásával. A szó olvasata: GYuNK, amely a vaGYuNK (vogyunk) szó véghangrövidítse. A felső mező olvasata jobbról balra: aKI eSZTeR. A baloldali mező felső sorában lévő két jel az „A” és az „N”, az ANna név kezdőhang rövidítése, alatta „ZS”, „B”, „T” jelek, olvasata: er- ZSÉBET. A teljes olvasat a következő: Aha szentjei vagyunk, aki Eszter, Anna, Erzsébet. A felirat 9 önálló jelből és 4 ligatúrából áll, mellyel 35 hangot jelöl, ez igen magas jelmegtakarítási arány, amely abban a korban csak a magyar rovásírásra volt jellemző. A jelek számához képest szintén magas a ligatúrák aránya. A feliratban szereplő és név szerint felsorolt Aba szentjei alatt — feltehetően — azt a három zárdaszűzet kell érteni, akik a Pécstől mintegy 20 kilométerre lévő Abaligetről származnak és mint a Benedek-rend tagjait a közeli temetőben temették el őket. Ez a címerpajzsos kőtöredék a síremlékükhöz tartozhatott. Része az ősi magyar kultúrának A pécsi címerpajzsos epigráfiai eredetű rovásfeliratunk értékes nyelvemlékünk, amely azt bizonyítja, hogy a magyar rovásírás nemcsak Erdélyben a székelyeknél volt ismert, hanem az egész magyarság ősi kultúrkincse volt. Ez a lelet azt is igazolja, hogy használata tovább élt, mint ahogyan eddig hitték. Forrai Sándor „Én nem vagyok magyar?” (Folytatás a 10. oldalról) képpen játszódott te az összetevők más arányaival. Végül is Eurázsia mintegy kétezermilliós néptömegébein a mi 15 milliós magyarságunk úgynevezett „kis nép”. Ám múltjának és jelenének becsületében, embervalta méltóságának felelősségében .minden ember 'és .minden nép egyenlő. A nagyobb népnek nem nagyobb a 'becsülete, s kisebbnek is éppolyan drága a maga élete, mint a hatalmasoknak. így értsük Zrínyi Miklóst: „Egy nemzetnél sem vagyunk alább valók”. Anélkül, hogy a részletekre kitérnék — ezeket idézett könyvemben és az ÉLETÜNK 1980-as évfolyamában találja az érdeklődő —, a Széchenyi István által megfogalmazott s magánosság-érze.tét, tragikus magunkrahagyottságot sugalló „egyedül vagyunk” helyett boldogan ismerhetjük fel, hogy Eurázsia úgyszólván minden népével szegről-végről rokonok vagyunk, azok Iber.nün'k élnek tovább, mi pedig bennük! Felemelő érzés így magyarnak lenni: mindenütt testvéreink elmek, még akkor is, ha szomorú ellentétek, torzsalkodás, sőt gyűlölködés lett újabban úrrá közöttünk. Nos, ez az amit mint régész el tudok mondani a „mi a 'magyar” 'kérdésben. Végül is arra a kérdésre, hogy „mi a magyar” nem tudok egyenes választ adni, mert minden jelzőről látom, hogy más nép is joggal igényelheti. Bizonyos, hogy nem .hamis dicsőségvágyban, hanem nyelvünk és hagyományaink közegében érezzük, hogy jó és méltó dolog élni, mint ahogyan a .többi népben is hasonló érzés jelentheti a harmóniát. Gonosztevő, aki ezt meg akarja bontani, ezek a soviniszták. Nekünk nincsen szükségünk mások nyugalmára, de hagyjanak minket is békében. Ez a „minket” a magyarokat jelenti, bárhová is kényszerítette sorsuk”! De végső tanulságként nem a távoli múltban ikeresem önmagunkat, hanem Vörösmartyra figyelek: „Mintha nem ősöktől szár máznál, légy tetteid által őse családodnak s a haza áldani fog”. Epilógus. Ez a Ms tanulmány voltaképpen vallomás s így helyénvaló, hogy végén számvetésre kerüljön sor. A „szegény ember régésze” voltam, ez igaz és hálával tekinthetek földmíves, szegény őseimre, hogy életük bennem kelt új életre. De meg kell vallanom, hogy ez az élethivatás nem .lépésről lépésre előre tervezett valami volt, egyszerűen azért alakult így, mert azonos volt létérzésemmel, egzisztenciámmal. Hála a Teremtőnek, mindig azt csinálhattam, amihez vonzódtam. így került sor egy sereg -(.több mint 560) tanulmányomra és jónéhány könyvre. Az ősember művészetéről azért írtam, mert izgatott a művészet kezdete, mert a sok tízezer művész közt egyik folytatója magam vagyok: írtam az avar világról, az onogurokról, első honfoglalóinkról, a magyar föld életének alakulásáról .(Vértesszőlőstől Pusztaszerig és Emlékezzünk a régiekről), a nagyszentrmkiósi kincsről, a honfoglalóik életéről, a magyar őstörténetről (két könyvet ás) írtam a középkori magyar művészetről (Szent György szobor lószerszámja, a Szent László herma, ß Szent László legendák). ,De benne is éltem koromban, mert XX. század magyar művészei közül Rippl-Rónairól, Vaszaryról, Riudnayról, Medgyéssyről (három könyvet), Baresayról és Borsosról írtam, meg vagy 60 kiállítást nyitottam meg. Most életem alkonyán szeretném megírni a csátoberényi koraavar temetőt (45 évvel ezelőtt ástam) a felgyői honíoglaláskord falut (20 évig ástam szégyenletesen kevés 'támogatással) és ha időm engedi, újból megírnám A honfoglaló magyar nép életét. Ezzel tennék pontot egy életre, amely végül is hálaadás magyar voltomért. Széchenyi István (Folytatás az 5. oldalról) a Soproni 1 örvényszék padlására kerültek, ahonnan télidőben gyújtóspapímak (!) használták. A maradékot 1927-ben adták át a városi könyvtárnak. A megmaradt könyvek közül több száz kötet kétségtelenül Széchenyi Istváné volt, saját kezű marginális bejegyzéseivel, glosszáival. A kopó-fogyó könyvanyag maradéka újabb félszázados hányódás után, napjainkban került vissza Cenkre, a múzeumba. A relikviák kapcsán emlékeznünk kell a hamvait őrző kopár cenki családi kriptára is. Nem lehet pirulás nélkül gondolni a csorba lépcsőkre, a málló vakolatra, a festésüket levedlett kápolnafalakra, melyek Széchenyi István nyugvóhelyének keretei. Az elmondottakból látnivaló, hogy mind Széchenyi szellemi hagyatékának közkinccsé tétele, feltárása, mind relikviáinak számbavétele, összegyűjtése, gondozása terén sok a tennivaló. Nem kétséges, hogy egyebek között ezen a téren is nagy munka, fontos kezdeményezés vár a Széchenyi Társaságra. Ha semmi más, csupán ezeknek a feladatoknak a vállalása is indokolja működésének mielőbbi megkezdését. Magyar Nemzet, 1987. aug. I. Mészáros V ince f » n#«i# ii » n » n # n # ii# ii » 'i m#ii » «i « - i . "i 5 Kedves Olvasónk! i Szíves figyelmébe kívánjuk ajánlani a SZITTYAKÜRT c. lapunkat. Kérjük, szíveskedjék előfizetni lapunkra — mely csupán 15 dollár — s ezzel támogatni a magyar nemzeti emigráció egyik legmagyarabb havilapját, a Szittyakürtöt és a negyedévenként megjelenő FIGHTER című angol nyelvű lapunkat. Magyar testvéri szeretettel: a Szittyakürt kiadóhivatala------------------------— ELŐFIZETÉSI SZELVÉNY--------------------------HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM P.O. BOX 35245, PURITAS STATION CLEVELAND, OHIO 44135, U.S.A. Kérjük a szelvényt nyomtatott betűkkel kitölteni. Kérem a SZITTYAKÜRTc. lapot. Mellékelten küldök...............dollárt a lap egyévi előfizetésére. (Külföldi előfizetést kérjük US dollárban befizetni) Név:.............................................................................................................. Házszám, utca (P.O. Box):........................................................................ Város, állam:...............................................................Zip Code:..................
