Szittyakürt, 1987 (26. évfolyam, 9-9. szám)

1987-09-01 / 9. szám

XXVI. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM - 1987. SZEPTEMBER Ára: 1.00 U.S. dollár A KÁRPÁ EGY BŐS. szétszö: All a vi ttHTVAK< A HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZG /W Magyar vendégek Japánban a dél-kelet-ázsiai konferencián Az amerikai újságok csak rövid hí­rekben emlékeztek meg az augusztus hónapban lezajlott nagy jelentőségű találkozóról, amely négy ország fővá­rosában került megrendezésre (Japán, Kína, Korea, és Formoza) és amelyen többszáz meghívott előadó tárgyalta meg a világ politikai, ideológiai, gaz­dasági, társadalmi és vallásos kérdé­seit, különös tekintettel Dél-Kelet- Ázsia jövőjére és további fejlődésére. Magyar részről tudomásunk szerint két személyt hívtak meg erre a talál­kozóra, Dömötör Tibor püspököt és Szedenits Jenőt. Visszaérkezésük után alkalmam volt beszélgetni a konferen­cián résztvett magyar testvéreimmel. A következőkben adom a beszámolót a minden magyart érdeklő kérdések­ről. Mi volt a konferencia célja? Dömötör püspök: A konferenciát a japánok hívták össze, hogy megbeszél­jék a Dél-Kelet-Ázsiát érintő kérdése­ket és igyekezzenek megokiásokat ta­lálni a történelmi ellentétek elsimítá­sára. Talán sokan nincsenek tisztában azzal, hogy Dél-Kelet-Ázsia éppen olyan történelmi ellentétekkel küzd, mint Kelet-Európa. A japánokat gyű­lölik a koreaiak, a kínaiak gyűlölik a japánokat és a formozaiakat. Mind­ezek ellenére először a történelemben az egymást gyűlölő népek gondolko­dó és a jövendőért aggódó képviselői négy héten keresztül együtt voltak, hogy kicseréljék gondolataikat és kiér­tékeljék vagy újraértékeljék a huszadik század fontosabb eseményeinek jelen­tőségét és következményeit. Hogyan került sor püspök úr meghívására? Éppen az előbb említett okok mi­att. A huszadik század eseményei kö­zött nagy jelentőséggel bír az 1956-os magyar szabadságharc, amikor egy nemzet egységesen kelt fel a kommu­nizmus terrorja ellen és néhány nap alatt lerázta a rabigát. Ennek a szabad­ságharcnak a hullámai még ma is ter­jednek a történelemben. Erről akartak hallani a megjelentek. Mi volt a hatása püspök úr előadásának? Én magam is meglepődtem azon, hogy ebben a kérdésben mennyire egyet értenek a megjelentek. Az termé­szetes, hogy a formozaiak és a dél-ko­reaiak egyetértettek velünk, de az már meglepő volt számomra, hogy a kom­munista kínaiak is elítélték a szovjet beavatkozást és a magyar szabadság mellett foglaltak állást. Sajnos azt mondhatom, hogy ebben a lényeges történelmi kérdésben a japánok vol­tak a leghatározatlanabbak. Milyen döntéseket hozott a konferencia? Dömötör püspök: A konferencia nem hozott döntéseket egyetlen kér-A Hungária Szabadságharcos Mozgalom, a Körösi Csorna Sándor Történelmi Társaság és az Ősi Gyökér Munkatörzse közös rende­zésében, számos magyar egyesület támogatá­sával és közreműködésével 1988. május 13—14—15-én, Cleveland, Ohio Airport, Marriott Inn-ben megrendezésre kerül a II. NAGY SZITTYA TÖRTÉNELMI VILÁGKONGRESSZUS Ez a Kongresszus: I. TETEMREHÍVÁS — A rendezésre váró elcsatolt kárpátme­­dencei magyarság sorskérdésének ügyében; II. ÚTMUTATÁS — A győzedelmes 1956-os Magyar Szabadság­­harc jogos történelmi követeléseihez; III. BIZONYÍTÉK — A tízezeréves dunai kultúra szittyahun— avar—magyar történelmi jogfolytonosságát és jövőt meghatá­rozó erejére. Irányelvek a „szkítaság-tudomány” művelésére A II. NSZTK rendező bizottsága elfogadta Badiny Jós Ferenc professzor javaslatát, mint keretet, melyet kutatóink és előadóink fel tudnak használni úgy a jelenben, mint a jövőben a tízezeréves Dunai Kultúra Szittya—Hun—Avar— Magyar eredet vizsgálatához. Ennek a témakörnek részletes tárgyalásához tartoznak az alábbi pontok: A. Valójában kik a szkíták? Faji meghatározásuk, népi eredetük és elneve­zésük vizsgálata. B. A kárpátmedencei őslakosságnak, valamint a sumirnak és finnugornak nevezett népeknek — a szkítasághoz való — viszonylatai. D. A szkíta—hun—avar—magyar azonosság kérdése az alábbi szempon­tokból történő vizsgálat és kutatás szerint: 1. A társadalmi rend és az uralkodó (király)-eszme vizsgálata. 2. Haditechnika, hadseregszervezés, ellátás, élelmezés és fegyverzet. 3. Régészti kiértékelési lehetőségek (fémipar, ötvösség, temetkezés). 4. Néphagyomány, hiedelmek, mondavilág, népszokások, nemzet­tudat, népi általános erkölcs. 5. Istenhit, vallás, kozmológiai ismeretek és azok szimbolikája. 6. A szkíta civilizáció folyamata és elért kultúrájuk adatai. 7. Földmívelés, állattenyésztés, ipar és kereskedelem módszerei és eszközei. 8. A szkíta művészet, írástudomány. 9. Az őshaza megállapításának lehetőségei. 10. Végül annak a kérdésnek végleges megállapítása, hogy Álmos és Árpád magyarjai valóságos szkíták (szittyák), vagy csak a szkíták rokonai? A Kongresszus rendező bizottsága 1987. október 10-én összeül és meg­kezdi az előadók felkérését és a program kidolgozását. désben sem. A cél nem is az, hogy döntéseket hozzanak, hanem az, hogy meghallgassák egymás véleményét és közelebb kerüljenek egymáshoz. Szá­momra egy kicsit lehangoló volt látni azt, hogy 1200 millió ember képvise-Szabadságharcos vezetőnk, Ft. Dö­mötör Tibor püspök TV nyilatkozata Tokióban. lői, akik különböző háttérből jönnek, más nyelven beszélnek, egymás ellen harcoltak és egymást elnyomták a hu­szadik század során képesek leülni és együtt lenni egymással, minden ellen­tét ellenére, amikor mi magyarok még az emigrációban sem tudunk egysége­sek lenni, és sokszor még arra sem va­gyunk hajlandók, hogy elismerjük egy­más létezését. í Hány alkalommal beszélt a püspök úr? Dömötör püspök: összesen öt alka­lommal. Kétszer a konferencián és há­rom egyetemen. A konferencián főleg egyetemi tanároknak és szakemberek­nek, az egyetemeken pedig az össze­gyűlt diákok előtt. A japán fiatalság­gal kapcsolatban az a megjegyzésem, hogy ma nagyon hasonlítanak az ame­rikai fiatalokra. Majdnem mindent el­vettek tőlük, amiért érdemes lelkesed­ni és így nem maradt más, mint az anyagiasság és önzés. Persze előadása­im után láttam, hogy ez a fiatalság is tud lelkesedni, ha van egy gondolat, amit érdemesnek találnak a megvalósí­tásra és egy vezető, akit érdemesnek tartanak a követésre. Mi volt a püspök úr általános tapasztalata Japánról? Japán ma a világ leggyorsabban fej­lődő országa. Az életszínvonal roha­mosan emelkedik. A világ hét leggaz­dagabb bankja ma japán bank. A vi­lág leggazdagabb emberei között a legnagyobb számban vannak japá­nok. Mindezt figyelemmel, szorgalom­mal és kitartással érték el. A Francia­­ország és Anglia között megkezdett vasúti alagút építését éppen úgy a ja­pánok pénzelik, mint a világ többi nagy vállalkozásait. Most azon gon­dolkozik a japán kormány, hogy alag­­útat építenek Japán és Korea között. Az iskolás gyermekek fegyelmezettek, (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents