Szittyakürt, 1986 (25. évfolyam, 7-12. szám)

1986-10-01 / 10. szám

10. oldal «ITTVAKÖfcT 1986 október SZEDERJESI KÁROLY: Lássunk tisztán Italunk nagyra becsült író és hazafi Fekete Gyula, ki a népszaporodással, legnagyobb sorsproblémánkkal vias­kodik otthon, meg a magyar írószö­vetséggel, lévén annak választott al­­elnöke. Nemrég olvastam kisregényét, mely egy „elsodort” serdülő korú két arcvonal közötti hányódásáról szól, és a háborúvég összevisszaságát mutatja be. Becsülendő az író tárgyilagosságra törekvése, szemben a hivatalos törté­netírókkal, kiknek feladata egy kor­szakot szőröstől-bőröstől elítélni, hogy az utána következőt dicsfénybe emel­jék. Ezért Fekete Gyula elbeszélésében a valóságnak megfelelő képét kapjuk a legényke kalandjain és a kor kisembe­reinek lelkén áthullámzó történéseken. Vitába szádunk azonban Fekete Gyula háromhónapos amerikai kör­útjáról írt nehány megállapításával, amit a Forrás című folyóirat közölt folytatásokban. Nehéz pár hónapos körút alatt Észak-Amerikát (Kanadát és az Egyesült Államokat) megismerni és kiismerni. Hisz jó magunk is évti­zedek óta bajlódunk e jelenség vagy inkább talány megfejtésével. Éppen ezért jóindulattal egypár téves megfi­gyelését és megállapítását szeretnők kijavítani. Az amerikai közgazdaságot a ha­szon, a profit hajtja, és ez mindennél hatalmasabb hajtóerő, energia. Min­denesetre sokkal nagyobb, mint a kény­szer, legyen az kancsuka avagy terv­teljesítés. Talán nem is szabad egy­szerre említeni vagy összehasonlítani a haszon által diktált szabad társada­lomban megszületett gazdasági csodát és a szovjet gazdasági és politikai rendszert. A marxizmus, mely az angliai ipari forradalom és a 19. század romanti­­cizmusának terméke, élő cáfolatot ka­pott az amerikai életstílussal: itt a munkás nem proletár akar lenni, ha­nem polgár, burzsuj (ház-, autó-, nya­raló- stb.-tulajdonos, nyugodt családi élet, szabad iskoláztatás, vallásgyakor­lat, művelődés lehetőségével). Ä mar­xizmus—leninizmus politikai cáfola­tát pedig megadta a magyar ifjúság, mint azt jól tudja Fekete Gyula, hisz ő is börtönbe került az ellenforradalmi Kádár-rezsim szovjet fegyverekkel va­ló restaurálása után. Ezt a tanulságot levonták, ahol lehetett, például Olasz­országban és legutóbb Franciaország­ban az 1986 márciusában tartott vá­lasztásokon, ahol a kommunista párt eddigi szereplésének legnagyobb ve­reségét szenvedte el. Kifogásolja Fekete Gyula azt, hogy Amerika lefölözi az egész világon a legtehetségesebbeket, és ezáltal minő­ségileg szegényíti a kisebb, anyagilag kevésbé tehetős nemzeteket. De ez a tény szerintem sem nem új, sem nem sajnálatos. Nem a francia királyi pár hívására ment-e Leonardo da Vinci Párizsba, és festette mega Mona Lisát, egyikéta Louvre kincseinek, amit nem Napoleon katonái mozdítottak el Itá­liából? Hogy nem sajnálatos tény a tehetsé­gek Amerikába koncentrálása, folyik az elmondottakból. Nem kényszerből jönnek, hanem önként és vágyakozva, éppen a nagy lehetőségek miatt. Tá­vozhatnak is, amikor akarnak. Miért nincs meg ez a vonzása a Szovjetunió­nak? Miért nincs szabad ki- és beme­netel a belső vasfüggönyön át, például Erdélybe, vagy az északi szégyenha­táron fekvő koronázó városunkba, Po­zsonyba? Magyarország, az 1956-ban történ­tek következtében, ma a legszabadabb az úgynevezett „csatlós” (valójában eladott) államok között, de mennyi figyelmeztetést, megrovást kap ezért Moszkvától, és hány feljelentést adresz­­szálnak a Kremlbe „a szocialista test­vérállamok” ügyvezetői? És milyen zaklatásnak, üldözésnek vannak kité­ve azok a magyarok, akik nem fejbó­­lintók, vagy külföldön is meg merik mondani azt, amit otthon (Csoóri, Köteles, Krassó, Csurka stb., stb.)? Ennyit szeretetteljes ellentmondás­ként Fekete Gyulának. ■ Szóljunk azonban valami szebbről, biztatóbbról is. Hétéves szülési fájdal­mak után világra jött a Bethlen Gábor Alapítvány öreg hazánkban. Ez az egész világ magyarságának kiváló fia­taljait hivatott támogatni ösztöndíjak­kal hazai és külországi továbbtanulás­ban állampolgári és földrajzi különb­ség nélkül. Függelékben közöljük cél­kitűzéseit és a támogatás lehetőségeit. Létrejöttében Fekete Gyulának is her­vadhatatlan érdemei vannak. Remél­jük, hogy a nemes törekvés sikerrel fog járni, és a „lelki Magyarország” meleg­ágya” lesz, a nagy erdélyi fejedelem egységesítő, építő, erősítő, de ha kel­lett, harcos és győzedelmes szellemé­ben. ■ Hát tényleg lassan dereng a sötétség. David Irving előadását hallottam. Per­sze közbeszólások csak a holocaust felé akarták irányítani ezt a bátor és tárgyilagos, igazmondó angol törté­nészt. Legérdekesebb kijelentése min­denesetre az volt, hogy „nekünk an­goloknak nem volt semmi értelme háborúzni 1940 után El kellett volna fogadni Hitler békeajánlatát. A brit háborús kabinet három-három arány­ban oszlott meg a kérdés tárgyalása­kor, és Churchill szavazatával vetette el a megegyezéses béke gondolatát. Eltemettük fiatalságunk javát, felál­doztuk városainkat semmiért!” Végre valaki az angolok közül iga­zat ír, be is törik a fejét érte.­Ugyancsak vágják és kutatását aka­dályozzák Tolsztoj Leó dédunokájá­nak, aki az angol politikai és katonai körök felelősségét hangsúlyozza a hor­­vát és a többi menekültek százezreinek visszakényszerítésében Tito karmai kö­zé, a biztos halálba. Az egyik partizán­főnök 160 000 ember legyilkolásával dicsekszik, tehát a valóságban sokkal magasabb az áldozatok száma, asszo­nyok, gyerekek, horvát nemzetiségűek és mások, köztük volt cári orosz tisz­tek, akiket a Szovjetuniónak szolgál­tattak ki. Felelős az angol politikai vezetés és annak túlbuzgó katonai végrehajtói, kiket név szerint felsorol könyvében. Érthető tehát, ha a hivatalos angol körök nem nézik jó szemmel az ifjú Tolsztoj kutatásait, és nem könnyítik meg munkáját. Továbbá az a nagy csalás, amivel kezelik a horvátok ön­állósági törekvéseit, kezdve a kemény és véres polgárháborútól napjainkig. Ennek csúcspontja az usztasák volt belügyminiszterének Amerika általi ki­szolgáltatása, és a 86 éves, agyérel­meszesedésben szenvedő, beszámítha­tatlan aggastyán perének lefolytatása, a vádlott halálra ítélésével. Meg is mozdult az egész világ horvátsága, és ekkor történt a torontói amerikai kon­zulátus előtti tüntetésen az egyik hor­vát hazafi autodaféja, meggyújtván magát tiltakozásul. Le a kalappal a horvát hazafiság előtt! ^ Szép kis könyv jelent meg Debre­cenben a múlt évben. Egy gyergyói öreg székely asszony emlékezései. Fel­jegyzések, hangfelvételek, fényképek alapján rendezte sajtó aló egy lelkes fiatal magyarországi néprajzos “Pon­tot, vesszőt nem ismerek” címen. Aki a székelyek életének mindennapjaiba kíván betekinteni, el kell olvasnia ezt a kis remekművet. Az első világháború, mely elviszi ap­ját, egy bátyját, az 1916-os román betörés gyermekkorának kerete; majd az első román világ, amikor férjhez megy egy talpraesett, szorgalmas gaz­dához. Saját erejükből építik fel csalá­di fészküket, gyarapítják birtokukat, vagyonukat, miközben nyolc gyereket AZ 1956-OS NEMZETI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC harmincadik évfordulója alkalmából Clevelandban, a Hungária Szabadságharcos Mozgalom 1986. november 2-án 12.30 órakor, a Nyugat-oldali Magyar Református Egyház nagytermében (15300 Puritas Avenue) rendezi meg a hagyományos MAGYAR SZABADSÁGHARCOSOK DISZEBEDJET és az azt követő OKTÓBERI EMLÉKÜNNEPÉL YT Ünnepi szónok: SZEDENITS JENŐ író, költő, az akroni Lorántffy Otthon igazgatója Mindkét rendezvényünkre a szabadságharcosok szeretetével hívunk minden magyar testvérünket. Hozzájárulás személyenként 10.00 dollár Az ebédjegy november 2\ig, a következő telefonszámokon (gyermekek részére az ebédjegy ára 3.00 dollár) rendelhető meg: 228-5562, 476-1696 szül, melyből három, mint csecsemő hal meg. Ali. világháború végén újra román uralom alá esnek és rövidesen kulákoknak nyüvánítva verik és foszto­gatják őket. Férje belepusztul a mili­­cisták állati kegyetlenkedéseibe, bir­tokuk nagyrésze a közösbe kerül. De az özvegy nem hagyja el magát. Gye­rekeit felneveli, s ami neki nem jutott osztályrészül, kijárják az általános nép­iskolát. Öreg korában is a férjével együtt épített ház az igazi otthona, mely ott áll a havas aljában és ahová mindig visszavágyik és megtér lányai és fiai látogatásából... Románul nem tanult meg soha; nem sovinizmusból, gyűlöletből, mert nincs benne ilyesmi, hanem mert Ditró határán túl, a szé­kely főváros, Marosvásárhely a legtá­volabbi pont, ahová eljutott — leg­többször gyalog. Ebben a szűk kis világában nem volt szüksége másra, megélhetett magyar anyanyelvével. Külön szótárt is készített a könyv szerkesztője a tájszavak magyarázatá­ra. A székely sors jobb megértéséhez nélkülözhetetlen e ki könyv, ezért ajánl­juk olvasásra Erdély barátainak, egy másikkal együtt, vagyis Balás Gábor: A székelyek nyomában, Panoráma, Budapest, 1984. c. munkájával egye­temben. A szerző erdélyi jogtörténeti művei után most az egész látóhatárt felöleli, a székelyek eredetének rejtvé­nyét, véres történelmét és kb. ötven hírneves fiának, lányának életét Dózsá­tól Kiss Manyiig. Könyvét Körösi Csorna Sándor szü­letésének 200. évfordulójának szenteli. „Csak az halt meg, akit elfelejtenek. ” 1956 - os Magyar Szabadságharc 30. évfordulójára A fent látható EMLÉKEREM a—Korona nélküli—magyar cimert ábrázolja. A Korona helyén—a Szabadság Szent Lángjában . .1956 lobog. A címer mellett Rákóczi es Kossuth szabadságharcának évszámai, alatta pedig a SZABADSÁG szó olvasható az ősi, magyar rovásírás betűivel. A másik oldalán az Esztergom-i Szentély oroszlánja—vagyis az Árpádok karizmatikus uralmának szimbóluma—van. Composition: .999 Pure Gold Diameter: 1 'A inch Weight: .627 Troy oz., 19.49 gr. Edge: Reeded $342.00 Dobozzal Composition: .999 Fine Silver Diameter: 1A inch Weight: .534, 16.58 gr. Edge: Reeded $15.00 Doboz nélkül Posta & bistositas Extra—$5.00 for gold, $2.00 for silver in USA silver $6.00 - Europe, Australia gold - check with post office Őrök emlék Szeretteinknek Barátainknak. A SZÍN ARANY ES SZ1NEZÜST EMLÉKÉRMEK a fényképen látható kiállításban kerülnek forgalomba, vagyis sötétkék bársony dobozban, ahol a fedél belső részének fehér selymén, arany betűkkel van Írva: .Hazádnak rendületlenül légy hive oh magyar. Vörösmarty. " Az alsó rész kék bársonyán van az EMLÉKÉREM és a bal felsó sarkán—Magyarországon készült—nemzeti szinü, selyemszallagjut át: Miután a szinarany és szinez'üst emlékérmeket—az óriási előállítási költségek miatt—csak korlátozott mennyiségben tudtuk elkészíteni, kérjük az érdeklődőket, gyűjtőket és igénylőket, hogy szükségletüket mielőbb biztosítsák. Árát kérjük csekken, vagy M.O.-ren a rendeléshez mellékelni. Teljes tisztelettel: /A Mahko P.O. Box 2355 Danbury, CT 06813, USA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents