Szittyakürt, 1986 (25. évfolyam, 7-12. szám)
1986-10-01 / 10. szám
XXV. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM — 1986. OKTÓBER Ára: 1.00 U.S. dollár A KÁRPÁTOKTUl LE AZ AL-DUNÁIG EGY BŐSZ ÜVÖLTÉS, EGY VAD ZIVATAR! SZÉTSZÓRT HAJÁVAL, VÉRES HOMLOKÁVAL ÁLL A VIHARBAN MAGA A MAGYAR. (Petőfi) «IttVAKOM* A HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM LAPJA .tiMMMMinnnniwwinnniiwinflnnswww^ A SZABADSÁG ÚTJÁN — 1956. OKTÓBER 23. — A szovjet magyarországi kolonizáló rendszere semmitől sem állott távolabb, mint a nemzeti demokráciától és a tiszta szocializmustól. Fenntartani csak a fogantatása napjától állandósított legborzalmasabb, legvéresebb terrorral lehetett. De Sztálin 1953. március 5-i halála a középdunai gyarmatra is lassan kiható változásokat hozott. A berlini felkelés (június 17) leverésének tanulságai egyikeként 24 nap múlva Rákosit a miniszterelnökségéről leváltják, de meghagyják a mindenható párttitkárságában. Nagy Imre, az új miniszterelnök tehetetlennek bizonyult a párt segítségével tovább uralkodó Rákosival szemben. Nürnbergből már hét évvel azelőtt szabadon engedték Papent, Schachtot. Már két éve szabadlábra helyezték Dánia Gauleiterét, Bestet. Már a petainistákat is rehabilitálták. De Rákosi és kollaboránsai vak hatalompolitikájának botrányos eredményeként Magyarországon már nyolc éve éhhalált súrolva senyvedtünk, rendszeres véres veréseket szenvedtünk ezrével olyanok, akik a háború végéig pártonkívüliségünket és a háború továbbviteléért felelősséget nem vállalva, vezető politikai tisztségeket elutasítva éltünk, de egy megbocsáthatatlan közös bűnünk volt: keresztény és antibolsevista világnézetünk nyilvános megvallása. Rákosinak és kollaboránsainak 1953 nyarára már sikerült összegyűjteni 25000 politikai foglyot és 95000 politikai internáltat. Magyarországon már minden nyolcvanharmadik ember rab volt, 82 pedig ezáltal megfélemlített rabjelölt. Ekkor Hruscsov Rákosit okolta a törvénytelen és tömeges letartóztatásokért, valamint azért is, hogy az ártatlanul elítélt politikai foglyok tömegét nem meri kiengedni és rehabilitálni. Csak Berija letartóztatása (július 10) s budapesti fősintérének, Péter Gábornak félreállítása indította meg azt a folyamatot, amely július 26-tól a politikai foglyok fokozatos csökkentését és közülük két év múlva a kollaborálást vállalókra rehabilitálását eredményezte. * * * A világtörténelmi jelentőségűvé nőtt magyar szabadságharc történetét vázolni sem kívánom, mert különösen akik a fegyverek tüzével világított véres éjjeleit is a harcosok között töltöttük: nem tudunk ellenállni felemelő élményeink hozzáfűzésének. Ezért elfogult, bár tanulságos élmények és események vázolása helyett csak néhány oly mozaikból rekonstruálom meg a szabadságharc képét, mely mozaikok a legjellemzőbbek és a lényeg megértését leginkább szolgálják. A szegedi egyetemi hallgatók a marxizmus és az orosz nyelv tanítását fakultatívvá akarják tenni (okt. 21.). A budapesti egyetemi hallgatók 22-én délelőtt (valószínűleg beépített beugratók által tempírozva) gyűléseznek s este a Szabad Ifjúság nyomdájában kinyomtatják a 12 pontot. Október 23- án hajnalban a 12 pont az utcákon kézről-kézre jár. Az 1945-ben elvesztett szabadságért, függetlenségért, a félelemnélküli életért emelik fel szavukat. Programot nem adnak. A politikai döntést szabad választások útján a nemzetre kívánják bízni. Személyeket sem tolnak előtérbe. Délután a Bemszobornál, este a Parlament előtt legalább 15000 ifjú már szovjetcsillagtalanított magyar zászlókkal tüntet és csatadalokat énekel. Este hatkor a rádió elé vonulnak, kérve a 12 pont felolvasását. Helyette este 8-kor Gerő jól kiszámított, több mint szemtelen, szándékosan provokatív beszédét kapFOHÁSZ BUDAPESTÉRT! Ki itt születtem és mégis ócsároltalak, ki szerettelek és mégsem ismertelek, bocsáss meg tévelygő fiadnak dicső városom, Budapest! Hogy is hihettem rólad, szülővárosomról, hogy olyan vagy, mint a többi, egy város a városok között. Jártam köveiden és elhittem, hogy a kövezet közlekedésre való. Ültem a villamosokon és azt hittem, hogy a villamos utazásra szolgál. Számos házadban megfordultam, és azt hittem, hogy e falak közt élni, enni, inni, lakni lehet csak... Nem tudtam, hogy ezek a falak lőrések, e villamosokból barrikádokat lehet rakni, s ezeken az utcákon rohamra indulni, harcolni és győzni lehet! A kerek világon minden térképen és glóbuszon ma átírják a nevedet Budapest. Ez a szó már nem egy várost jelöl. Budapest ma annyit tesz, hogy hősiesség. Budapest, a világ minden nyelvén azt jelenti: hűség, önfeláldozás, nemzeti becsület. Minden ember, aki szereti szülővárosát azt kívánja: légy te is olyan, mint Budapest. Kívánom én is: légy mindörökké olyan, amilyen ma vagy Budapest. Büszke és bátor emberek tanyája, magyarok jó útra vezérlője, az emberi fajta csillagfénye, Budapest. Légy vendéglátója a világ minden nemzetének, de ne tűrj meg többé megszálló hordákat, idegen zászlókat e megszentelt falak között. Légy mindig olyan, mint Budapest, Budapest: és tedd, hogy mi méltatlan fiaid, méltók lehessünk hozzád és egymáshoz. Élj örökké, munkában és dicsőségben, szabadság fővárosa: Budapest. (Ö. I.) ják feleletül s 9 órakor az ÁVH-s sintérek első lövését a tömegre. Este 10-től az egyetemi és munkásifjúság az ellenük kivezényelt páncélosoktól s egyes laktanyákból fegyvert kap s éjfél felé megkezdődik a Rádió és a józsefvárosi telefonközpont ostroma. Az utóbbit éjjel 2 órakor beveszik, de a hátrahagyott kis őrséget hajnalban az ÁVH szovjet segítséggel lemészárolja. Csak október 25-én hajnalban foglalják viszsza. Ellenben a rádiót október 24-én reggel elfoglalják s csak 26-án reggel vesztik el. Ugyanis október 24-én hajnalban állítólag Gerő behívására, de valószínűleg menetrendszerűen, 150 tankkal megrohanják az ifjú szabadságharcosokat, hátha a néhány órás legázolás nemzetközi hírverése elegendő lesz a szuezi szovjet katonai akció leplezésére. Az új miniszterelnök, a Kremlhez feltétlenül hű, de Rákosi buta gyarmatosítási rendszereit nem helyeslő Nagy Imre statáriumot hirdet a szabadságharcosok ellen. Ami a szovjet haderő bevonulásától kezdve történt: az már világtörténelmi tett. Benzines üvegekkel tankok megsemmisítése, s a szovjet haderejének leküzdése. Mikoján Budapesten személyesen váltja le a titkárságban Gerőt Kádár Jánossal és izgatottan tárgyal