Szittyakürt, 1985 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1985-06-01 / 6. szám

12. oldal «ITTVAKÖfct 1985. június Az éhínség és a közpénzek vámszedői Nem vagyunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy a kommuniz­mus bölcseleti alapja eszményesített anyagelvűség, a kapzsi, korlátozatlan, monopolizált kapitalizmus pedig bál­ványozott anyagiasság vagy mondhat­nánk úgy is, hogy az első idealizált materializmus, a másik az aranyborjú imádata. Elvi rokonságuk tagadhatat­lan, de a gyakorlatban sincs köztük sok különbség, ha pénzről van szó. Ezt a tételt igazolja az éhínséggel sújtott kommunista Etiópiának a Nyu­gat által szállított élelmiszer adomány kihasználása, melynek minden tonná­jáért Assab kikötőjében 12 dollár 60 centet kell az adományozó országnak fizetnie kikötési díj címén az éhinség-A múlt évben megpróbáltam riadóz­­tatni az emigrációt a bős-nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozásra, de nem sok eredménnyel. Nem csoda, hiszen az egyik hetilap szerkesztője pl. azzal küldte vissza, hogy idejét múlta. Hogy mennyire rosszul volt tájékozódva, az bizonyítja legjobban, hogy csak az­után indult meg otthon a szervezett, tömeges tiltakozás, aminek hatására az otthoni rendszer — most először — kénytelen volt bejelenteni, hogy a víz­lépcső építését ideiglenesen elhalaszt­ják. A nyugateurópai lapok, de még a New York Times is a közelmúltban részletesen foglalkozott a vízlépcső épí­tésének káros és hátrányos voltával. Erre Szűrös Mátyás, a párt központi bizottságának titkára rádióban tett ki­jelentése adott alkalmat. Kijelentette ugyanis, hogy a vízlépcső építése ellen tiltakozó környezetvédők ellenvetései jogosak. Miért is a csehszlovák és a magyar kormány megállapodott ab­ban, hogy az államközi szerződést mó­dosítják és az építkezést későbbi idő­pontra halasztják. A kérdéssel foglalkozó írások nagy általánosságban a vízlépcső építésével keletkező környezeti és természeti ká­rosodásokkal — mint amilyen: hatal­mas mezőgazdasági terület víz alá kerü­lése, az ártéri erdők, a mellékágak gaz­dag növény- és állatvilágának, a Duna halállományának pusztulása, a táro­zók eliszaposodása folytán a természe­tes ivóvízkészlet veszélyeztetése, a ta­lajvíz süllyedése folytán nagy területek elsivatagosodása, stb. — foglalkoznak csak. Pedig túl ezeken a Duna-menti la­kosságot súlyosan károsító következ­ményeken és kihatásokon van két olyan pont is, amelyek az egész Kárpát­medencei magyarságot létében veszé­lyezteti. Az egyik az, hogy a csallóközi oldal­­csatorna építésével veszélybe kerül az ősi magyar települések déli övezete, ami maga után vonja az ottani magyar lakosság szétszóródását, kényszerű el­vándorlását. Ez alapjában rendítené meg a felvidéki magyarság létét és jövő­jét. És a “szlovákok” ezt a régi álmukat most a “magyar” kommunista kor­mány hathatós politikai, erkölcsi és anyagi támogatásával valósíthatnák meg. Hogy a “szlovákok” milyen komo­lyan veszik ezt, az bizonyítja legjob­ban, hogy a tavaly májusban ott járt nyugati tudósítók beszámolója szerint már akkor gigantikus méretű földmoz­gatási munkálatok folytak Bősnél. A másik az, hogy “a tározóban és az oldalcsatornában — Budapest fölött 25 méterrel magasabban — tározott 240 négyzetméter víz olyan potenciális veszélyhelyzetet teremt, amire nincs példa a világ ennyire városiasodott tér­ségeiben. Dunakiliti és Bős földrengés­­veszélyes zónában fekszenek. Hiába méretezik a műtárgyakat földrengés­­biztosán, ettől még a töltések megsérül­hetnek... Ha a töltés Dunaküiti fölött olyankor szakadna át, amikor árvízi levonulás van, a tározóból kiömlő víz­­mennyiség az árvízi hozamot megnö­velve olyan árvizet okozhat, amely ei­ben szenvedő ország kommunista kor­mánya, mely majdnem kizárólag fele­lős több millió polgárának éhhalálá­ért, még több, mint 5 millió dollárt számított fel kikötődíj címén. De ha az amerikai kormány nem szállítaná a ga­bonát az etiópiai kommunisták zsaro­lása miatt, akkor vérzőszívű liberáli­saink élére állva az amerikai faji kisebb­ségnek, lázadást szítanának. Ha Ame­rika ez évben leszállítja a tervezett 1.2 millió tonna gabonát, akkor az etiópiai kormány 15 millió dollárt zsebel be azért, mert Amerika megsegítette. Az európai élelmiszer szállítmányok hóna­pok óta vesztegelnek a kikötőben, mert képtelenek kifizetni a magas díja­kat, az etiópiaiak pedig százezrével hal­öntheti a kiépített védműveket. Nem­csak Mosonmagyaróvárt és Győrt, ha­nem még Budapest belső részét is veszé­lyeztetné. (A Magyar Népköztársaság Országgyűléséhez és Kormányához 1984 elején intézett beadvány.) A földrengésen kívül ezt a veszély­­helyzetet előidézheti közönséges szabo­tázs-cselekmény is. Mindkettő várat­lan volta miatt hatványozottan növeli a veszélyeztetettséget, ami végnélküli idegfeszültségben és riadóállapotban tartaná a veszélyeztetett helyek lakos­ságát. Budapest esetében ezenkívül a város és az emberek ezrein kívül pusz­tulás fenyegetné a nemzet ott fölhalmo­zott történelmi és kultúrális kincseit is, hogycsak a Nemzeti Múzeumban őr­zött Szent Koronát, koronázó palás­tot, a Szent István Bazilikában őrzött Szent Jobbot említsem. (Függetlenül ettől, ezeknek már régen a Várban lenne a helyük.) Háború esetén pedig a vízlépcső puszta létezése okozta veszélyeztetett­ség olyan arányokat öltene, amely alap­jában rendítené meg nemcsak az or­szág biztonságát, hanem állami létét, függetlenségét és szuverénitását is. Hi­szen a vizierőmű megrongálásával órá­kon belül kikapcsolhatná az ellenfél az ország politikai, katonai és ipari köz­pontját és szinte puskalövés nélkül térdre kényszeríthetné az egész orszá­got. És ehhez egy-két bomba is elég­séges. David Funderburk, Amerika ro­mániai követe lemondott tiltakozás­ként Ceausescu zsarnoki nemzetiségi politikája ellen és Rumánia ellen keres­kedelmi szankciók életbeléptetését sür­gette, ha Rumánia nem változtatja meg eddigi politikáját. Alig jutott ez a rendkívüli hír nyilvánosságra, dr. Tar­dy Sándor orvos, izzólelkű honfitár­sunk, az Amerikai Biztonsági Tanács Országos Tanácsadó Testületének tag­ja példamutatóan a telefonok és távira­tok sortüzét bocsátotta útjára, így Reagan elnökhöz, Shultz külügymi­niszterhez, a lemondott Funderburk követhez és Frank Fahrenkopfhoz, a republikánus párt elnökéhez, továbbá telefonon beszélt dr. Wass Alberttel, az Erdélyi Világszövetség elnökével és dr. Szőczy Árpáddal, a Magyar Embe­ri Jogok Alapja Kanadai Fiókjának elnökével. A két utóbbi azonnali, az illetékeseknél történő közbenjárásuk­ról biztosították dr. Tardyt. “David Funderburk, Amerika ro­mániai követének — írja dr. Tardy a sürgönyében — lemondása dicséretre­­méltó. Végre egy magasrangú amerikai diplomata tiltakozni mert az Egyesült Államok rumán-barát politikája ellen; látva a magyarok ellen számtalanszor, de hiába bizonyított kíméletlen román cselekményeket. Erdély népeinek az emberi jogairól való beszéd nem más, mint hazug és üres fecsegés, mert azok sorsának javí­tására semmi sem történt, továbbra is elnyomva, szánalomra méltóan szen­vedve élnek. Kiirtásuk folyik, változás­ra nincs remény. De Rumánia változat­nak rakásra. így néz ki a kommunista humanizmus, “Krisztus-arcú” szovjet katonájával együtt. Két nagy nyugatnémet gabonát szál­lító gép a kelet-etiópiai Dire Dawa re­pülőtéren vesztegel addig, amíg a gabo­nát át nem rakják keletnémet gépekre, nehogy a nyugati gép személyzete meg­lássa a Kelet-Etiópiában lévő szovjet katonai berendezkedéseket. Az ország kétségbeesett helyzete ellenére a nagy szövetséges — a Szovjet — learatja a maga rebachját, mert több száz teher­gépkocsija után beszedi az üzemanyag­díját és a személyzet napidíját a kol­dusszegény etiópiaiaktól, azonkívül, hogy repülőgépeivel mosóport szállít Asmarából haza, a dicsőséges Szovjet-Akárhogy is nézzük, a dunai vízlép­cső terve és mindenáron való megvaló­sítása is a nagyszláv eszme gyakorlati megvalósítását: az északi és déli szlá­vok egyesülését gátló Kárpát-medencei magyarság gyengítését, végső fokón a megsemmisítését szolgálja. De ezt szolgálja a csonkaországi magyarságnak az abortusz törvényesí­­tésével való biológiai irtása, nem kü­lönben szellemi, erkölcsi züllesztése és nemzeti öntudatától való megfosztása is. Nem is szólva az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai magyarok erőszakos el­­nemzetlenítésével, szétszórásával való tervszerű, a szovjet hallgatólagos jóvá­hagyásával történő irtásáról. Aki csak egy kicsit is ismeri a pán­­szláv-bolsevista rendszer dialektikus taktikáját: egy lépést hátra, kettőt elő­re, az tisztán látja, hogy Szűrös Mátyás nyilatkozata nem más, mint a vízlépcső építése ellen tiltakozók leszerelése, ki­­fárasztása, éberségük elaltatása. Éppen ezért végzetes hiba lenne, ha az emigráció ezzel a nyilatkozattal fel­mentve érezné magát és a kérdést “ad acta” tenné. Ha valamikor, most van itt a kedvező alkalom, hogy Szűrös Mátyás kijelentését — a környezetvé­dők ellenvetései jogosultak — felhasz­nálva, minden tőle telhetőt megtegyen a vízlépcső építésének megakadályo­zására — amíg nem késő! Csíkmenasági lanul a kivételezett nemzete Ameriká­nak. Mi amerikai magyarok hűséges tá­mogatói vagyunk és voltunk önnek és kormányának. Éppen ezért tisztelettel­jesen kérjük önt, vessen véget ennek a kíméletlen elnyomó politikának és se­gítsen ezen a jobb sorsra érdemes népen minél előbb.” Eddig dr. Tardy sürgönye. Funderburk követ megállapította, hogy Rumánia annak köszönheti ki­vételezett helyzetét, hogy politikailag nem mindenben egyezik meg Moszkvá­val, de ennek ellenére Rumánia függet­lensége eltúlzott és kapcsolata Moszk­vával sokkal szorosabb, mint azt Washington elismerné. Funderburk ki­jelentette, hogy Rumánia túljárt Washington eszén. Gary Matthews külügyi államtitkár szerint, Rumánia belpolitikája kíméletlen és az egyéni és közjogi szabadságjogok súlyosan kor­látozottak. Mi magyarok, ha önmagunkról be­szélünk azt állítjuk, hogy jogász és ka­tona nemzet vagyunk, mert hosszú év­századokon keresztül jogainkat szóval és karddal védtük. Funderburk követ lemondása nagyszerű alkalmul szolgál arra, hogy dr. Tardy Sándor példáját követve táviratokat küldjünk. Úgy a címeket, mint a távirat szövegét szíve­sen elküldöm bárkinek, aki kívánja. Telefonom: (216) 521-5614. A másik amit tehetünk az, hogy válasszák meg szervezeteink Funderburk követet tisz­teletbeli tagnak és ezt hozzuk a tudo­mására, amint ezt a Hungária Szabad­ságharcos Mozgalom már meg is tette. unióba, persze nem világpiaci áron. Az anyagiasság másik visszatetsző megnyilatkozása a monopolizált ame­rikai kapitalizmus aranyborjú imáda­ta, mely a hadfelszerelést gyártó vál­lalatok vezetőinek immorális üzletve­zetésében nyilvánult meg. Ezért indí­tott a honvédelmi minisztérium az utóbbi években másfélszáz eljárást a hadiszállítók ellen, mely legtöbb eset­ben büntetés kiszabásával végződött. A napokban pedig John Lehman ten­­gerészetügyi államtitkár a General Dynamics vállalattal kötött egy billió dollár értékű szerződést befagyasztott, két fiókvállalatánál minden új szerző­dést felfüggesztett addig, amíg a válla­lat nem állít fel szigorú szerződés teljesí­tési etikai szabályokat és túlfizetésekre, valamint költségfelszámításokra vo­natkozó tervet. Ezenkívül a vállalatot 676.283 dol­lárra büntette, tízszeresére annak az összegnek, amit az Hyman Rickover nyugalmazott tengernagynak ajándék­képpen adott. A vállalat vezetője, David Lewis huszonnégy órával az ál­lamtitkár döntése után lemondott és helyét Stanley C. Pace, a clevelandi TRW vállalat alelnöke fogja elfoglal­ni. Az állami szerződések felügyelője kijelentette, hogy Lewis még 1977-ben egy hamis sajtónyilatkozatot tett a Trident tengeralattjáró szállítási idejét illetően, hogy megakadályozza a vál­lalat részvényeinek esését. A vállalatok visszaéléseinek a meg­akadályozására Charles Grassley re­publikánus szenátor egy törvényjavas­latot terjesztett be, mely a honvédelmi szerződések elnyerését zárt borítékban beküldött pályázathoz és árlejtéses ver­senytárgyalásokhoz köti. Áz ötven éves demokrata korrupciót nehéz az egyik napról a másikra kiirtani. Az anyagiasság, a pénzimádat az emberben lévő. vele született tulajdon­ság, melynek határt kell szabni, mert különben a társadalom elkorcsosul. Nem az anyagimádat viszi előre a vilá­got, hanem az idealizmus. A természet­­tudományok és a szellemtudományok versenyében, mindig az útóbbi járt elől. Az emberi izomerőre épült ókori civilizációból sohasem fejlődött volna ki a modern technikai civilizáció, ha a szellemtudományok nem szabadítot­ták volna fel az embert a rabszolgaság bilincseiből. Hero, Alexandriában már a Kr.u.-i első században ismerte a gőz­gépet, de nem volt szükség rá, mert rendelkezésre állott a rabszolgák olcsó munkaereje. A kereszténység, a rene­szánsz, a reformáció, a felvilágosodás tágították az ember látókörét, tudását és robbantották ki a kereskedelmi és ipari forradalmat az iránytű és a gőz­gép révén, a modem technikai forradal­mat pedig az elektromosság. A szellem mozgatja az anyagot és nem fordítva, ezért kell a “tudományos”, idealizált materializmust megszüntetni és a mo­nopolizált, aranyboijút imádó kapita­lizmust megzabolázni. jglttVAKÖEt * * * Megjelenik havonta Publ. Monthly — Publ. mensuelle Felelős szerkesztő — Editor: MAJOR TIBOR Kiadó — Publisher: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM Levelezési cím — Corresp. Offices: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM P. O. Box 35245, Puritas Station Cleveland, Ohio44135, U.S.A. ELŐFIZETÉS: Egy évre SIS.00 — egyes szám ára $1.00 — Légiposta előfizetés: Egy évre $25.00 A csekket kérjük “Szittyakürf ’ névre ki­állítani. * A névvel ellátott cikkek nem feltétlenül azonosak a kiadó, illetve a szerkesztő véle­ményével, azokért mindenkor a cikk írója felelős. Printed by Classic Printing Corporation 9527 Madison Avenue Cleveland, Ohio 44102. Még egyszer a bős-nagymarosi vízlépcsőről A clevelandi Fabriczi Kováts Rádió jelenti

Next

/
Thumbnails
Contents